Szerkesztő:HV~huwiki/Hűségkút

A Hûség-kútja három-figurás szoboregyüttes. A két férfi és egy nõi szobor talapzatán három évszám sejteti az idõ múlását és idézi fel Sopron történelmének három jelentõs szakaszát: 1277, 1921, és 1989. Az alkotás központjában egy oszlop nyújtózkodik az ég felé, amelyen talán a magyarságunk egyik legfontosabb jelképe, az országalma pihen díszes párnán.

1277. István bíró Sopron első név szerint ismert bírája, aki először nyilvánította ki a település hűségét a magyar királyhoz, melynek köszönhetően elnyerte a szabad királyi város rangot. 1273-ban Ottokár cseh király, egyben osztrák herceg be akart vonulni Sopronba, de a város ezt megakadályozta. Nagy árat fizetett hűségéért, mert a csellel elrabolt elöljárók gyerekeit - a város döntésének következtében - feláldozták. 1277-ben IV. László magyar király a városba érkezésekor a várost hűségéért szabad királyi város rangra emelte.

1921. Thurner Mihály polgármester Sopronyi-Thurner Mihály 1918. és 1941. között töltötte be a polgármesteri tisztséget, így a népszavazás elõkészületeiben is érdemeket szerzett. Beiktatásának kezdetétõl hangoztatta céljait: „ Tisztségemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni. Mindenkinek vallási és politikai meggyőződését tiszteletben fogom tartani." Az 1930-as évek elején városa iránti szeretete és tisztelete jeléül felvette a Sopronyi elõnevet.

1989. Szabadságot szimbolizáló nőalak Kezében a vasfüggöny egy darabjával, az 1989-es határnyitás emlékére.

2003. június 20-án került sor az 1921. évi népszavazásnak emléket állító Hûség-kút avatására.

A soproni Hûség-kút alapkövét 2002. március 15-én Szájer József, Sopron országgyûlési képviselõje tette le.

Soltra E. Tamás szobrászmûvész háromfigurás szobor-együttese díszíti majd a Hûség kutat.

valamint a nemrég átadott hűségkút köve az isztriai kemény mészkő.

Sopron Hűségkút Soltra E. Tamás tervei alapján valósult meg, "Kanfanar" kemény mészkőből. Különlegesége, a tál egy tömbböl készült (250 cm átmérőjű kb.7,5 tonna); teljes egészében kézi munka.