Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Gubbubu/Istenemberek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Istenemberek Szergej Sznyegov orosz sci-fi-író egyik regénye. Az orosz eredeti 1982-ben jelent meg (Ljugyi kak bogi, Lemizadt, 1982), magyarul a Móra Kiadó adta ki először 1988-ban.

Műfaj, jelleg[szerkesztés]

A regény leginkább sajátos, oroszűroperának” tekinthető. Formáját tekinve egyes szám első személyben íródott fiktív emlékirat és útleírás, a főhős (egy Eli Gamazin nevű ember) naplószerű feljegyzéseiből összeállított visszaemlékezés.

Cselekmény[szerkesztés]

A cselekmény a jövőbeli emberiség két sorsdöntő vállakozását mutatja be, mindkettőben részt vesz a főhős, Eli Gamazin. Az első űrexpedíciónak ő lesz a vezetője, céljuk a galaktok - egy rejtélyes, az emberekéhez hasonló civilizáció - felkutatása. A vállakozás jelentős, mert a galaktok lennének az első megismert idegen faj, akik nem sokkal fejletlenebbek, mint az emberek (sőt, valószínűleg magasabb civilizációs szinten állnak); másrészt számos híresztelés szerint harcban állnak egy még rejtélyesebb néppel, a pusztítókkal, akik az emberiségre is fenyegetést jelenthetnek.

A második expedíció, amelynek Eli a tudományos tisztje, a Galaxis középpontjába vezet, ahol Eli a ramirokat, az Univerzum állítólagos gonosz (amint kiderül, könyörtelenül céltudatos, de nem eleve rossz szándékú) istenlényeit szeretné felkutatni, akik kedvükre alakítják hatalmas méretekben a galaktikus anyagot és a téridőt.

Alább a cselekmény részletei következnek!

Fontosabb Szereplők[szerkesztés]

Emberek[szerkesztés]

(szögletes zárójelben a mellékszereplők)

  • [Allan (Allan Kruz), űrhajó- és flottaparancsnok]
  • André (André Sersztjuk), számítógépes nyelvész, zeneszerző
  • [Artur Petri űrhajóparancsnok]
  • Eli (Eli Gamazin) - (főszereplő), égitesttervező mérnök, admirális, tudományos tiszt
  • Kamagin (Edward Kamagin), űrhajós (Robert List társa)
  • [Leonyid (Leonyid Mrava) - ]
  • Luszin, biomérnök (Új Formák Intézete)
  • Olga Trondike, űrhajóskapitány
  • Oszima (űrhajóparancsnok)
  • Romero (Paul Romero), történész, Vera vőlegénye
  • [Robert List, űrhajós]
  • Vera (Vera Gamazina), Eli nővére, Romero menyasszonya
  • [Zsanna (Zsanna Uszpenszkaja), André felesége]

Más lények[szerkesztés]

  • Agy/Vándor/Hang (galakt) egykori galakt, később mesterséges életforma
  • Ellon (demiurgosz), téridőfizikus
  • [Gig (demiurgosz), Orlan testőre]
  • Graciőz (galakt), galakt diplomata
  • Harsona (angyal), előkelőség, Eli segédtisztje
  • A Legfelsőbb Pusztító - mesterséges életforma
  • [Mizar (kutya)]
  • Oan (ramir), ramir felderítő
  • [Oor (aran) - vezér]
  • Orlan (demiurgosz), űrhajómérnök, hadvezér
  • Viola (vegai), gyönyörű idegen
  • Villámszóró (Új Formák Intézete mesterséges életforma, sárkány), harci hátas

Történet[szerkesztés]

A cselekmény több századdal az emberiség jelene után játszódik. A főhős, Eli, mérnök, mégpedig bolygómérnök (mesterséges napokat tervez, és a kivitelezést irányítja).

Fontosabb fajok és civilizációk[szerkesztés]

  • emberek - a Föld lakói. Az általuk belátható csillagközi átlaghoz viszonyítva magasan fejlett civilizáció. Képesek a teret anyaggá, az anyagot térré alakítani (Tanev-féle ekvivalencia), a Tanev-térelnyelőkel meghajtott űrhajóik jóval fénysebesség fölött képesek mozogni azáltal, hogy megsemmisítik a teret maguk előtt. Az Ohra nevű mesterséges bolygón egy találkozóközpontot alakítottak ki, amely helyszínként szolgál az értelmes lények alakuló galaktikus szövetségének megalapításához.
  • angyalok - humanoid, erőteljes testfelépítésű, szárnyas és röpképes lények. Az embereknél jóval alacsonyabb intellektuális és technológiai fokon állnak (nagyjából megfelelnek a huszadik századi embereknek). A fürdés sem az erősségük.
  • pusztítók - több fajból létrejött mesterséges (eredetileg a galaktok által teremtett) és technicistává valamint militaristává lett kiborg-civilizáció, testüket élő szövetek és kibernetikus rendszerek együtt alkotják. Ismert fajaik az ún. fejszeműek, valamint a láthatatlanok (utóbbiak később: demiurgoszok). Elnevezésük a társadalmat uraló ideológiára utal, miszerint az organikus élet pusztítandó. Az emberek, galaktok és demiurgoszok egyesült erővel defenzívába szorították ezt a társadalmat. A pusztítók magasan fejlett civilizáció, képességeik az emberekéhez mérhetőek, némely téren (mint pl. a gravitáción alapuló technológiák) felül is múlják az embereket.
  • láthatatlanok/demiurgoszok: Félig szerves, félig gép humanoidok (agyuk túlnyomó részt organikus); eredetileg a pusztítók közé tartoztak, de az emberek érkezésekor Orlan vezetésével fellázadtak a Legfelsőbb Nagyúr ellen, és kiharcolták függetlenségüket, valamint beléptek a Csillagközi Szövetségbe. Kinézetük némiképp emberi csontvázra emlékeztet, ugyanis csontvázuk nem belső, hanem külső báz (exoszkeleton). Rémisztő külsejük és múltjuk megtévesztő: ők a leginkább emberhez hasonlítóan viselkedő idegen faj. Eredeti nevüket beépített gravitációs álcázó-pajzsukról kapták, ami láthatatlanná teszi őket (ezt csak a harc közben használják, mert kényelmetlen fenntartani). Demiurgosznak a Szövetségbe lépés után kezdték őket nevezni. Érzelmeiket fejük állásmagasságának szabályzásával (nyakuk nagyon nyúlékony), valamint arcbőrük színével jelzik.
  • galaktok - értelmes (sok tekintetben az ember fölött álló), magasan fejlett humanoidok. Az emberekre meglehetősen hasonlítanak külsőleg, kivéve nagy szemüket és hajlékony végtagjaikat. Az emberekhez hasonlóan tisztelik és segítik az élet más formáit. Akik nem hagyják el a bolygóikat, halhatatlanok, mivel elkopott szerveiket le tudják cserélni. Kísérleteik a mesterséges, az organikus életet szolgáló gépi élet létrehozásával tragikus kudarccal végződtek: kiborgjaik önállósultak és fellázadtak, létrehozva a pusztítók társadalmát. A pusztítók ostromlott szigetekké változtatták a galaktok által lakott világokat, számosat elpusztítva.
  • sárkányok - a Luszin által az Új Formák Intézetében kidolgozott mesterséges életforma. Luszin a régmúlt emberi mitológia hasonnevű lényei alapján alkotta meg őket. A sárkányok tartása hamar egyfajta divathóbort lett, elterjedt az egész Földön. Az emberiség főként hátasként használta őket, kedvtelésből. Néhányuk (mint pl. Villámszóró) kiváló harcos lett.
  • aranok - értelmes rovarszerű ragadozó lények a Galaktika központi régiójában elhelyezkedő Arania bolygón, leginkább pókra hasonlítanak (ezért nevezte el Romero aranoknak őket). Testük erős elektromosan töltést hordoz, amelyet fegyverként is tudnak használni, valamint segítségével észlelik az organikus lények agyának elektromos tevékenységét, ezáltal más fajokkal telepatikus kommunikációra képesek. Valaha nagyon fejlett civilizáció volt, a ramirok azonban tönkretették őket (összezavarva a naprendszerük téridőviszonyait), amikor meg akarták akadályozni, hogy a ramir tevékenségből származó csillagközi por eltakarja a Napjaikat. Az Eli-féle expedíció idejére egymást rituálisan irtó, barbár társadalom alakult ki az Aranián.
  • ramir(ok?) - anorganikus és ahumanoid (de nem gépi, hanem természetes) intelligencia. Ők (vagy követeik) bármilyen testalakot képesek felvenni, ezért kinézetükről értelmetlen beszélni. Eredetileg a Plejádokat lakták, de jóval a galaktok felemelkedése előtt beköltöztek a galaxiscentrumba, valószínűleg azért, hogy megakadályozzák a Galaxis katasztrofális önmagába roskadását. Az életre alkalmas égitesteket eltávolítják a központból, ezáltal segítik az életet, viszont azokkal az élőlényekkel, akik akarva-akaratlanul akadályozzák őket a kozmikus rendteremtésben (vagy akár csak útban vannak, mondjuk egy megsemmisítésre ítélt égitesten élnek), könyörtelenül és érzéketlenül elbánnak (hasonlóan ahhoz, ahogyan egy ember széttapos egy hangyabolyt faültetéskor). Képességeik mind a teremtésben, mind a pusztításban messze túlszárnyalják minden más ismert civilizáció lehetőségeit és elképzeléseit, több nép istennek tartja őket.