Szerkesztő:Godson/Rosner

Dr. Rosner Gyula (1936 – 2003) Tragikus hirtelenséggel ismét eltávozott egy kollégánk, hirtelen hagyott itt bennünket dr. Rosner Gyula, a fiatal és idôsebb generációk „Gyula bácsija”, a RÉGÉSZ. Lobbanékony természetével látszólag nehezen volt összeegyeztethetô az a kitartó állhatatosság, mellyel csaknem négy évtizeden keresztül szolgálta megyénk múzeumügyét, közelebbrôl a régészetet. Friss diplomásként 1966-ban, nagy tervekkel érkezett Tolna megyébe, melyet sajátos szóhasználatával gyakran a régészek Paradicsomának nevezett. Négy évtizedes munkássága alatt számos nagy volumenû tervásatást vezetett, s amellett végezte a vidéki muzeológusi élettel együtt járó apró munkákat. Nem tudta, és nem is akarta megtagadni pedagógusi vénáját. Generációk egész sorát ismertette meg a régészet alapismereteivel, fáradhatatlanul szervezve és vezetve a 60-as, 70-es évek középiskolás régésztáborait. 1974-75-ben feltárt Szekszárd-bogyiszlói úti temetô csaknem 800 avar sírja, valamint Gyönk Vásártéren az ezt megelôzôen megkutatott 650 síros avar temetô tette nevét elôször igazán ismertté a hazai és külföldi népvándorlás kort kutatók körében. Az ô nevéhez fûzôdik a Tolna megyei avar telepkutatások elsô komoly eredményének számító bogyiszlói úti feltárás, melynek során a fenti temetôhöz tartozó falu területét kutatta meg. Fazekas kemencék sorát feltárva bizonyította, hogy a késôi avarok jelentôs agyagmûvességgel rendelkeztek. Egyetemi doktori disszertációja is ebben a témakörben készült, felhasználva az akkori idôk legmodernebbnek számító kutatási módszereit, többek között a reaktoros anyagvizsgálat eredményeit is. Alapító igazgatója volt az 1994-ben létrehozott Paksi Városi Múzeumnak, majd nyugdíjas éveiben nagy lendülettel látott hozzá a korábbi években összegyûlt hatalmas leletanyag feldolgozásának. A bogyiszlói úti temetô feldolgozása 1999-ben látott napvilágot, s befejezte az avar telepekkel foglalkozó könyvét is. Ebben az évben kezdte meg a gyönki leletekkel foglalkozó könyvének munkálatait, melyet váratlanul és visszavonhatatlanul szakított meg tragikus halála. Kedves Gyula! Ígérjük, hogy munkád nem marad befejezetlenül. – emlékedet, míg élünk, ôrizzük! Dr. Gaál Attila