Szerkesztő:Godson/Ejmiakő

"Ej, tyúkapó, mi a kő,

itt bent lakik a szobában kend?"

(Lázár Ervin: Dömdö-dömdö-dömdödöm)

Mit tekinthetünk köztudomású ténynek a Wikipédiában?

"A "nincsforrásnál" fenntartom az fenti szűkítő értelmezésemet. Szerintem nem lehet a lapok 50 %-ára kitenni, mert pl. a köztudomású tényeket nem kell forrással bizonyítani." (Linkoman; innen)

"Szerintem egy jó lexikonban inkább legyen 10 000 szócikk, de az alapos legyen és hiteles, mint 1 millió, aminél kérdés, hogy választ kapok-e azokra a kérdésekre, amiért a lexikont választottam, illetve ha igen, akkor elhiszem-e az ott leírtakat." (Juhász Péter; innen)

Sokat kínlódtunk az elmúlt napokban a figyelmeztető sablonok értelme, használatuk indokoltsága, mértéke, urambocsá: "jogossága" körül. Mellékszálként az is erőteljesen megfogalmazódott több szerkesztő részéről, hogy a szócikk valamilyen hiányosságát feltüntető sablonok kirakása értéktelen, sőt nem egyszer kifejezetten káros wikibeli ténykedés. A vitákban (sok üresjárat és gyalázkodás mellett) felbukkant azért jónéhány lényeges kijelentés is: ezekből idéztem kettőt felvezetésként.

Nemrég léptük át az ötvenezres "álomhatárt". A magyar nyelvű Wikipédia így egyre egyértelműbben a "B-osztály" egyik meghatározó szereplője. Ám ha azt is kiszámoljuk, hogy hány magyar anyanyelvű személy "osztozik" jelenleg egy-egy magyar nyelvű Wikipédia-szócikken (durván 300), akkor többféle megvilágításban is megvizsgálhatjuk ezt a hányadost.

Összevethetjük a többi Wikipédiával: és rögtön kiviláglik, hogy egy "átlagholland" vagy egy "átlagszlovák" mintegy háromszor annyi Wikipédia-cikket "termel", mint egy "átlagmagyar". A legbuzgóbb észtek, svédek, norvégok, finnek, szlovének teljesítménye legalább ötszöröse a magyar nyelvközösségének. (A steinmannok az izlandiak és a luxemburgiak: 13-as szorzóval...) A nagy szócikkszámú wikik közül az egy beszélőre jutó teljesítmény durván a magyar duplája lengyelül és németül, de szorgosabbak nálunk a csehül, bosnyákul, horvátul, macedónul, szerbül és bolgárul alkotó wikipédisták is. Hozzánk hasonlóan húznak az olasz, francia, angol és japán nyelven szerkesztők, és szorosan a nyomunkban serénykednek a grúz, albán és román kollégák. Az európai mezőnyt az ukrán, görög, belarusz wiki zárja harmad-negyedannyi szócikkel beszélőnként, mint magyarul. Európán messze túlmutat a portugál, a török, az orosz és a spanyol nyelvű Wikipédia; 0,31 és 0,15 közötti szorzóval. A magyar wikipédista teljesítmény egytizedét produkálják a koreai, örmény, telugu és thai nyelvű lexikont készítők. Indonézül, vietnamiul és perzsául mintegy ötezren osztoznak egy wikicikken, tízernél is többen kínaiul, arabul és bengáliul, és majd hetvenezren hindi nyelven.

Összevethetnénk az adott nyelvterület átlagos internet-lefedettségével: és rögtön nagy átrendeződések lennének. A kék banán lakói, a skandinávok és északi rokonaink valamivel hátrébb csusszanának, és nagyot zuhanna az amúgyis csak közepes teljesítményű multinacionális angol, valamint a japán, francia, olasz nyelvű Wikipédia. Ugyanakkor jócskán előrerukkolnának az néhai ostblock népei, különösen a balkániak és a szovjetutódok. Mi maradnánk nagyjából a helyünkön: de hát mindig is körülöttünk forgott a világ...:)

Összevethetnénk az adott nyelvközösség iskolázottságával: és rögtön kiegyelítettebbé válna a mezőny. Ahol sokan és sokáig járnak oskolába, ott fajlagosan több wikicikk születik, ahol a középiskola is csak álom a népesség többsége számára, ott kevesebb. Az egy érettségire, szakmunkásbizonyítványra vagy diplomára eső wikicikkek száma viszont igen érdekes klasztereket produkálhatna, és korántsem biztos, hogy egy efféle kimutatás a nagy cikkszámú wikik dicsőségét zengené.

És itt eljutottunk a lényegig: kinek-minek is alkotjuk ezt a Wikipédiát? Nem "irányelvileg", hanem külön-külön személyenként és felhasználónevenként (utóbbi vélhetőleg nagyobb szám, mint az összes valaha is beregiszrálkodottaké...:). Nyilván mindenki egy picit más indíttatásból: elmondom hát a magamét, és vagy elolvassátok, vagy nem, vagy értitek, vagy nem. A gondolat(-féle) a címben feltett kérdés körül fog toporogni mindaddig, míg a sok beszédnek sok aljából össze nem gyűlik egy sütetre való. Szép hosszú lesz, igazi Godsonos!:)

"Rímnek kell benne lenni?"

           A múltkor Mikkamakkával
           Fát vágni mentünk az erdőre,
           De olyan szerencsétlenül dőlt
           A fa, hogy Dömdödöm alászorult. 

Huhú, fiúfütty, lengettek, rengettek, fütyörésztek, fityirésztek a többiek.

- Ez nem vers, kikérem magamnak! - dühöngött Bruckner Szigfrid.

- Hallod, Mikkamakka, azt mondja, nem vers?! - méltatlankodott Szörnyeteg Lajos.

Mikkamakka ráncolta a homlokát.

- Hát bizony - mondta aztán -, kedves Lajos, ez tényleg nem vers.

- Miért - lobogtatta a papírját Szörnyeteg Lajos -, amikor a sorok szépen egymás alá vannak írva, és minden sor nagybetűvel kezdődik? Akkor miért nem vers?

Mikkamakka elgondolkozott, vakarta a feje búbját. Valami okosat akart kisütni. Ki is sütött, mert amikor Szörnyeteg Lajos harmadszor kérdezte, hogy miért nem vers, rávágta:

- Csak!

És lássuk be, igaza volt.

Mi itt a Wikipédián hasonló érvelésmenettel ugye csak hébe-hóba találkozunk... De belátással is!

Itt a kis családias huwikin is rengeteg "belső használatra" szóló definíciónk, terminus technicusunk, sablonunk és irányelvünk van. A nagyoknál meg sokszor ennyi. Mégis folyvást patvarkodunk hol itt, hol ott. Nemcsak a kezdők, (sőt!): igazán zaftos marakodásokat az egymást már jól ismerő és kellően utáló szerkesztők tudnak előadni. (Ne tessék ujjalmutogatni, ezt a műfajt azért nem olyan egyszerű monopolizálni!:)

Cirkuszaink alapvető oka: a saját szakkifejezéseink elmaszatoltsága. A Wikipédián nem létezik szabvány, szokvány, de még a szokások is inkább csak az irányelvekben virulnak, mint a nép körében. Finomítva: a szoftver működését érintő bitekbájtokkal rengeteget bűvészkedünk, a műveink külső megjelenését szabályozó paraméterekkel már kevesebbet, és arányaiban elenyészőt az érdemi tartalmat befolyásoló ismérvekkel. Előzetesen. Az élet zajlásában meg fordítva: nem szoktunk fennakadni azon, hogy miért is nem lehet egyszerűbben impotálni kész anyagokat (pl: táblázatot); külcsíni ügyekben már jóval többször összekoccanunk; de mindezek az akciók eltörpülnek azon gigászi küzdelmek mellett, amelyeket egyetlen kérdésbe lehet sűríteni: MI EZ???

Márpedig egy lexikonban kissé visszatetszőnek tűnik, ha már itt ilyen sokszor elakadunk. (Hájperváltó ittennék)

(folyt.: under kotlós)