Szerkesztő:Garamond/próbalap
 |
Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet. |
A dzsungel könyve (The Jungle Book) (1894) Rudyard Kipling novellagyűjteménye. A novellák legnagyobb része az indiai őserdőben játszódik, és ⅜ Maugli nevű bennszülött fiúról szól, akit farkasok neveltek fel. A többi történet helyszíne is India, kivéve a Kvikvern és A fehér fóka című novellákat, melyek sarkvidéki környezetben játszódnak. A történetek hősei emberi tulajdonságokkal felruházott (antropomorf) állatok, melyek gondolkodnak, beszélnek, társadalmat alkotnak. A könyvben szereplő történetek súlyos erkölcsi mondanivalója is mint a dzsungel törvénye jelenik meg. További novellák jelentek meg az 1895-ös A dzsungel második könyve (The Second Jungle Book) című kötetben, melyet a modern kiadásokban rendszerint nem választanak külön az első könyv történeteitől.[1]
Az első kiadások
[szerkesztés]
|
Kipling Indiában született, jól ismerte az indiai dzsungelt. Szívesen tanulmányozta azonban azokat a leírásokat is, amelyek erről a világról szólnak, többek között az édesapja által közreadott Beast and Man in India című művet. A Dzsungel könyve első angol nyelvű kiadását is az író apja, John Lockwood Kipling illusztrálta.
A könyv fejezetei verses mottóval kezdődnek, és a fejezethez lazábban-szorosabban kapcsolódó epigrammatikus verssel zárulnak, elmélyítve ezzel a novellák eredendő költőiségét. Ezeket néha elhagyják a közreadók, ez azonban nem helyeselhető; ezek a versek a történetekkel egyenrangú alkotások, és azt is megvilágítják, miért ismerték el Kiplinget a maga korában oly rangos költőként.
A művet többen is lefordították magyarra. A Mikes Lajos fordításában megjelent összeállítás[xxx] csak az első könyv hat történetét tartalmazza (nincs benne a Riki-tiki-novella; de a mottók meg a fejezetek záróversei sem). A legtöbbször kiadott változat[2] szövegét Benedek Marcell fordította, a versbetéteket Weöres Sándor. (Ezt a szöveget jelentették meg a csehszlovák-magyar és román-magyar közös kiadásokban és az 1952-es újvidékiben. A másik, Újvidéken, 1980-ben megjelent válogatás nem adja meg a fordítót, de a fejezetcímekből itélve ugyanezt a szöveget használták.) Magyarországon a 13. kiadásig a Móra kiadó, az után a Ciceró gondozásában jelentek meg ezek a kötetek.) A könyvben 1955-ig Haranghy Jenő illusztrációi szerepeltek, majd ugyanez a fordítás Szántó Piroska, Csergezán Pál, Szecskó Tamás és mások rajzaival is megjelent. Új fordításban adta ki a művet a budapesti Új Ex Libris Kiadó (2002, Törőné Tóth Katalin), majd 2008-ban a szegedi Könyvmolyképző (Rindó Klára és Szabados Tamás munkája). Mindkettő csak válogatást nyújt a novellákból.
A hasonló címen megjelent, számtalan képeskönyv, leporelló, átdolgozás csak kisebb hányadában alapozott a Benedek Marcell-féle szövegváltozatra. Sok kiadvány szerzőjeként Walt Disney van feltüntetve; ezek az adaptációk jelentősen eltérnek Kipling klasszikus szövegétől, hangulatukban, a történetszövésben, a szereplők jellemében egyaránt.
Fejezetek
[szerkesztés][1. változat]
- Maugli testvérei
- Mottó: Éji dal a Dzsungelben
- Maugli, az indiai kisgyermek farkasok odújába menekül Sir Kán, a tigris elől. A fiút a Szioni-dombokon élő falka neveli fel.
- Záróvers: A farkasfalka vadászdala
- Ká vadászata
- Mottó: Balú medve bölcs mondásai
- A hét éves Mauglit elrabolja egy majomcsapat. Barátai, Balú, a medve[ccc] és Bagira, a fekete párduc Kától, az óriáskígyótól kérnek segítséget, hogy megmentsék a fiút.
- Záróvers: A majom-törzs vándoréneke. (Refrénje az amlékezetes „Farkad hátul lelóg, fiam!”.)
- Hogyan született a félelem
- Mottó: („Száraz a tó, szikkadt az ér…”)
- Háti, a bölcs elefánt elmeséli Mauglinak és a dzsungel súlyos aszálytól sújtott népének, hogy miért vannak olyan éjszakák, amikor a tigrisek ölhetnek embert.
- Záróvers: A Dzsungel Törvénye
- „Tigris! Tigris!”[3]
- Mottó: („Jól vadásztál? Mondd el nekem…”)
- Több, mint tíz dzsungelbéli év után Maugli megpróbál beilleszkedni az emberek közé. Egy Messzua nevű asszony fogadja be, aki tigristől elragadott fiát látja benne. Sir Kán megpróbálja megölni a fiút, de az, állatai segítségével, végül legyőzi a tigrist.
- Záróvers: Maugli dala (melyet énekelt a Gyűlés Szikláján, mialatt Sir Kán lenyúzott bőrén táncolt)
- A király ankusa
- Mottó: Dzsungeli közmondás
- Maugli egy elhagyott városban egy kincseskamrát talál, amelyet egy fehér kobra őriz. A kígyó figyelmeztetése ellenére Maugli elhoz egy drágakövekkel ékesített ankust (elefánt-ösztökélő fegyvert) a kamrából, és ez a tette hat ember életébe kerül.
- Záróvers: Dal a kis vadászról
- Rátok szabadítom a dzsungelt
- Mottó: („Fátylat boríts rá, gyomlepel!…”)
- Az emberek boszorkánysággal vádolják Messzuát, és meg akarják égetni. Maugli a vadállatok segítségével kiszabadítja az asszonyt, és lerombolja a falut.
- Záróvers: Maugli éneke az emberek ellen
- A vörös kutyák
- Mottó: („Fehér, csodálatos éjszakák – ó, vad rohanás…”)
- A dólok, a Dekkán-fennsíkon élő vadkutyák behatolnak a farkasok vadászterületére. Maugli segít a farkasoknak legyőzni a betolakodókat.
- Záróvers: Csil éneke
- Tavaszi futás
- Mottó: („Ember az emberhez tér! Felbolydul a vadon…”)
- Tavasszal a párkeresés bűvöletébe esett állatok elfordulnak az immár felnőtt Mauglitól, aki úgy határoz, újból visszatér az emberekhez. Balú, Bagira, Ká és a farkasok felkeresik, hogy búcsút vegyenek tőle.
- Záróvers: Búcsúztató ének
- „Riki-tiki-tévi”
- Mottó: („Apró odvából kiles / Ráncosnak szól Rőtszemes…”)
- Riki-tiki-tévit, a fiatal mongúzt egy Indiában élő angol család fogadja be. A mongúz megvédelmezi a családot Nagtól és Nagainától, akobrapártól.
- Záróvers: Darzi éneke
- A fehér fóka
- Mottó: Fóka altatódal
- Kotik, a fehér fóka úgy határoz, hogy megkeresi a helyet, ahol az emberek nem vadásznak a fókákra, és elvezeti oda a népét.
- Záróvers: Lukannon (Egyfajta szomorú fóka-nemzeti himnusz)
- Purun bagát[ppp] csodája
- Mottó: A langurok búcsúztató éneke
- Egy indiai állam főminisztere Purun Dász lemond hatalmáról, és remete lesz a Himalájában. Egy éjszaka megment egy falut a földcsuszamlástól.
- Záróvers: Dal a Kabirról[kkk]
- A krokodilus története
- Mottó: A Dzsungel törvényeiből
- A mugger-gauti Mugger, egy szinte istenként tisztelt emberevő krokodil elmeséli élete történetét egy sakálnak és egy marabunak[4].
- Záróvers: Hullámfodor-ének
- Kvikvern
- Mottó: Eszkimó-dal fordítása
- Kotuko, az eszkimó fiú és egy eszkimó lány magukra maradnak a sarki télben, amíg elkóborolt szánhúzó kutyáik meg nem találják őket.
- Záróvers: Angutivun tina[zzz] (Inuit-eszkimó ének szabad fordítása. Hazatérő fókavadász-férfiak dala).
- Kis Tumáj és az elefántok tánca
- Mottó: („Ki voltam rég: eszembe jut. Unok bilincset, kötelet…”)
- Tumáj, a fiatal elefánthajcsár egy éjszaka szemtanúja lesz az elefántok táncának, ezért nagy jövőt jósolnak neki.
- Záróvers: Síva és a szöcske (Dal, melyet Tumáj édesanyja énekelt csecsemőjének)
- A királynő szolgái
- Mottó: („Megoldhatod hármasszabállyal és törtekkel teli…”)
- A történet elbeszélője fültanúja lesz az indiai hadseregben szolgáló állatok (ágyúvontató elefántok, öszvérek, teherhordó tevék, tüzérségi igás ökrök, katonalovak) beszélgetésének, akik egy katonai parádéra készülnek.
- Záróvers: Harci állatok díszéneke. (Benne parodisztikus utalások a viktoriánus korban jól ismert dalokra, versekre.[bbb])
[2. változat - számozatlan tételek, a címek vannak álló betűvel]
- Maugli testvérei
- Mottó: Éji dal a Dzsungelben
- Maugli, az indiai kisgyermek farkasok odújába menekül Sir Kán, a tigris elől. A fiút a Szioni-dombokon élő falka neveli fel.
- Záróvers: A farkasfalka vadászdala
- Ká vadászata
- Mottó: Balú medve bölcs mondásai
- A hét éves Mauglit elrabolja egy majomcsapat. Barátai, Balú, a medve és Bagira, a fekete párduc Kától, az óriáskígyótól kérnek segítséget, hogy megmentsék a fiút.
- Záróvers: A majom-törzs vándoréneke. („Farkad hátul lelóg, fiam!”)
- . . .
[3. változat - számozott tételek, a címek különféle megadási módokkal állnak.]
- Maugli testvérei
Mottó: Éji dal a Dzsungelben
Maugli, az indiai kisgyermek farkasok odújába menekül Sir Kán, a tigris elől. A fiút a Szioni-dombokon élő falka neveli fel. - Záróvers: A farkasfalka vadászdala
- Ká vadászata
(Mottó:) Balú medve bölcs mondásai
A hét éves Mauglit elrabolja egy majomcsapat. Barátai, Balú, a medve és Bagira, a fekete párduc Kától, az óriáskígyótól kérnek segítséget, hogy megmentsék a fiút. - A majom-törzs vándoréneke. („Farkad hátul lelóg, fiam!”)
- . . .
- Hogyan született a félelem
Mottó: („Száraz a tó, szikkadt az ér…”)
Háti, a bölcs elefánt elmeséli Mauglinak, miért vannak olyan éjszakák, amikor a tigrisek ölhetnek embert. - Záróvers: A Dzsungel Törvénye
További, a műhöz kapcsolódó írások
[szerkesztés]- Az Előszó.
- A vadonban.
- . . .
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A magyar kiadások is megbontják az eredeti sorrendet, hogy a Maugli-történetek nagyjából időrendbe kerüljenek. A tartalom ismertetésekor ehhez igazodunk. De az eredeti sorrend szerint mutatjuk be a két kötet tartalomjegyzékét, a különféle kiadásokban való könnyebb eligazodás kedvéért.)
- ↑ A MEK-en korábban a Benedek Marcell-fordítás volt megtalálható, de ezt – feltehetőleg a fordítók szerzői jogai miatt – eltávolították, jelenleg csak lezárt adatbázisban szerepel ftp://staropramen.mokk.bme.hu/Language/Hungarian/Crawl/MEK/mek.oszk.hu/00400/00424/00424.htm.)
- ↑ A cím William Blake: A tigris című költeményének kezdő szavait idézi, ezért az idézőjel.
- ↑ Valószínűleg sárgafejű marabu, bár az angol szövegben emlegetett „adjutáns-madár” kétféle rokon fajra is utalhat. Benedek Marcell fordítása golyvásdaruként nevezi meg – de nem daruféle, hanem a gólya rokona.
[bbb] The Kipling Society. http://www.kipling.org.uk/index.htm
[ccc] Kipling szövege, és ezért a fordításoké is, többször azt említi, hogy Balú medve bundája barna színű. Indiában azonban nem él barnamedve. Viszont az ajakos medve (Melursus ursinus) (egyik) helyi megnevezése Bhalu, bengali nyelven Bhalluk, és a leírás,ʡʡ. A másik lehetséges jelölt, az örvös medve (Ursus thibetanus) inkább India peremvidékein él, a Sioni-terület viszont az ország közepén helyezkedik el.
[ppp] Bagát a.m. ’szent ember, mester, guru’. A versben előforduló bairagi szó is erre a gondolatkörre utal, jelentése mankó, de itt "zarándok". Kipling Society
[kkk] Kabír ("A nagy"). Mint jelző, Istennek a (muszlim) hagyományból ismert 99 egyik neve. A versben azonban személynév, ezért nagy kezdőbetűvel kell írni. Kabír misztikus költő, egy vallási közösség alapítója. https://en.wikipedia.org/wiki/Kabir Kipling Society
[zzz] A cím az első angol kiadásban, és ennek nyomán több magyarban is tévesen így szerepel. A helyes alak: Angutivaun taina. (http://www.kipling.org.uk/rg_quiquern_notes_p.htm.)(A PDF-kötetben, ami mindkét könyv novelláit tartalmazza, már így áll.)