Szerkesztő:Góra Zoltán/Tervek/Konzervatórium
A konznervatórium (neve olasz eredetű) olyan állami, községi, egyesületi vagy magántanintézet, amelyben a növendékek szakszerű zenei kiképzést s művészi vagy tanári oklevelet nyernek. Ma úgyszolván minden kulturált országban van Konzervatórium.
Történet
[szerkesztés]Az első, mai értelemben vehető konzervatóriumok Nápolyban létesültek. Először a Cons. Santa Maria di Loreto nyitotta meg kapuit 1537-ben. Később Nápolyban, majd Velencében és Palermóban alakultak hasonló fajtájú zeneiskolák. A Velenceieket eleinte nem is cons.-nak hanem ospedalenak, kórháznak nevezték s főként női kóristákat neveltek bennük.
Magyarországon létező konzervatóriumok
[szerkesztés]- Debreceni Konzervatórium
- Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium
- Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium
Magyarország legrégebbi zeneoktatási intézménye. Alapításának a története a reformkorba nyúlik vissza. 1840-ben Mátray Gábor igazgatásával megalakul a Nemzeti Zenede, a Pest-Budai Hangász Egylet Énekesiskolájaként. A növendékek száma: 75. Az alapításhoz szükséges összeg előteremtésében vezető szerepet játszik Liszt Ferenc, aki két nagysikerű hangversenyt adott a Hangász Egylet javára (kép). 10 évvel később már 200 növendéke van és a korábbi ének-, zeneszerzés és kórus szakok mellett megalakul a zongora, hegedű, gordonka, fuvola és klarinét tanszak is.
1867-ben végérvényesen Nemzeti Zenedére keresztelik az intézményt és a Zeneakadémia 1875-ös megalakulásáig a magyar zeneoktatás legrangosabb otthona, kiváló tanárokkal (Aggházy Károly, Allaga Géza). Ekkoriban hangzanak el báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter biztató szavai: ”…hazai intézeteink közt oly kiváló helyet foglal el, hogy erejében és hatáskörében egyre gyarapodva – azt kívánom – a magyar zeneművészet valódi ápolójává váljék…” Rövid időre – 1920-27 között – a Nemzeti Zenede állami kezelésbe kerül, de 1927 után ismét az egyesületi szervezet alakul ujjá. Az iskola vezetésében olyan kiváló muzsikusokat, nagytekintélyű tanárokat találunk, mint Szendy Árpád, Kern Aurél, Haraszti Emil, Szabados György. 1941-től Kresz Géza hegedűművész áll az intézmény élére. Az ő kezdeményezésére indul el a gimnáziumi tagozat. A II. Világháború után – 1948-ban - állami rendelettel felszámolják a Nemzeti Zene Egyesületet és Állami Konzervatórium néven működik tovább, felvállalva a tanárok továbbképzését is. A zenegimnáziumi oktatás is folytatódik. 1954-től hivatalosan a középfokú zeneoktatás budapesti feladatait látja el az iskola. Ekkor Sándor Frigyes az igazgató, akit 1958-banl Fasang Árpád követ. 1966-tól a tanárképzést a Zeneakadémiához csatolják. Az iskola ekkor veszi fel a Bartók Béla Zeneművészet Szakiskola nevet. 1973-tól Halász Ferenc hegedűművész irányítása alatt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola gyakorlóiskolája lesz. 1990-ben – ekkor már Szabó Tibor karnagy az igazgató – a közismeret keretein belül újraindul a gimnáziumi oktatás. Azóta az intézmény hivatalos neve: Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája. Jelenleg több mint 400 hallgatója van 23 tanszakon. 2003 óta az intézmény élén Kovács Brigitta igazgatónő áll.
Szlovákia:12 konzervatórium 6 állami 5 magán 1 egyházi.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- World Music Central's guide to Music Schools This guide centers on music schools that teach world music and roots music in general.
- [1] The School of Music Reina Sofía belong to this Foundation.
- [2] National Association of Schools of Music
- [3] Excel-ability Learning
- Szabolcsi Bence-Tóth Aladár Zenei lexikon