Szerkesztő:GáBorg/madárinflulenza
Milyen vírusokat jelent?
[szerkesztés]„madárinfluenza vírus és a HPAI H5N1 vírus”[1]
- továbbiak?
Hogyan terjed?
[szerkesztés]FAO jelentés:
- „a betegség elsősorban a baromfitenyésztés, a nem megfelelő higiénia és az ellenőrizetlen keresekedelem útján terjed”[1]
Vadmadarak szerepe a terjesztésében
[szerkesztés]FAO álláspontja:
- „Előfordulhat, hogy a vadmadarak azokból az országokból, ahol már azonosították a kórt, bevihetik a betegséget a még érintetlen területekre”[1]
- de „nem a vadmadarak, hanem az emberi tevékenység terjeszti a H5N1 vírust”[1]
Nem kellően ismert:
- Az ENSZ Mezőgazdasági és Élememzési Szervezete:
- „indokolatlan a vadmadarakat okolni a H5N1 miatt, az ökológiai szerepüket és a vírus dinamikáját vizsgáló alapos, pontos kutatás nélkül.”[1]
- „Több kutatásra, vizsgálódásra van szükség a vadmadarak vonulásának, a kölünböző fajok sérülékenységének megértéséhez, hogy megfelelő kockázati értékelések készülhessenek, és ahol szükséges, javasolni lehessen a veszély csökkentését célzó intézkedéseket.”[1]
Konferencia:
- „A FAO és az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) május 3O-31-én konferenciát rendez Rómában a madárinfluenzáról és a vadmadarakról, hogy megpróbálja jobban megérteni a vadmadarak szerepét a madárinfluenza átvitelében. A tanácskozáson a BirdLife szervezet képviselő is jelen lesznek.”[1]
Vadmadarak monitorozása:
- „A madárinfluenza vírus és a HPAI H5N1 vírus jelenlétének vizsgálata, és nyomon követése a vadon élő allátok körében csak akkor kaphat prioritást, ha a baromfi ágazat is elégséges megfigyelést folytat, és szorosabb felügyeletet alkalmaz, mivel valószínűbb, hogy a fertőzést a háziszárnyasok viszik át az emberre és más arra érzékeny állatokra.”[1]
Kórokozás emberben
[szerkesztés]A vadmadarakhoz képest „valószínűbb, hogy a fertőzést a háziszárnyasok viszik át az emberre”[1]