Szerkesztő:Freewales/Magyarországi vietnámiak

A magyarországi vietnámiak közössége egyike a nem honos nemzetiségeknek hazánkban. A vietnámi származású lakosok száma a hivatalos adatok szerint 3500 fő Magyarországon de a becslések szerint ennél lényegesen többen, 4-6 000-en vannak. Legtöbben Budapesten élnek.

Történetük

A Vietnámi Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság 1950-ben vette fel először egymással a diplomáciai kapcsolatokat. A két egyaránt kommunista vezetésű ország között az 1980-as években szoros kapcsolat alakult ki, ebben az időszakban közel 6000 kiválasztott éltanuló vietnámi diák kapott lehetőséget, hogy Magyarországon folytassa a tanulmányait. Közülük néhányan ittmaradtak, kialakítva a bevándorló közösség magját. Akik visszatértek az anyaországukba, hamar a legfelsőbb elitbe kerültek, így a jelenlegi vietnámi vezetés sok tagja tud magyarul és fontosnak tartja a két ország közötti összeköttettés fenntartását. Ennek is köszönhető, hogy a magyar-vietnámi kapcsolatok a rendszerváltás után is kedvezőek maradtak.A rendszerváltást követően olyan gazdasági körülmények alakultak ki Magyarországon, amelyek rendkívül kedvezőek voltak a vietnámiak számára: a fejletlen import miatt a magyar kiskereskedelmi láncok nem tudták ellátni áruval a lakosságot és ez a piaci rés nagyszámú bevándorlót csábított. Olyan piacokon árulták eleinte olcsó és sokszor illegális termékeiket, mint a józsefvárosi Négy Tigris. Az 1990-es évek végén egy időre lelassult a migráció, amikor az olcsó bevásárlóközpontok megjelenésével és fogyasztási szokások megváltozásával csökkent a kereslet a távol-keleti termékek iránt, de a vállalkozásaik modernizálásával, átalakításával és a saját plázáik létrehozásával (pl: AsiaCenter) megfordították a trendet. A magyarországi vietnámi közösségen belül jelenleg megfigyelhető egy törésvonal a kommunista ellenes és az otthoni rendszerhez hű migránsok között.

Demográfiai adatok

A magyarországi vietnámi közösség vallási összetétele (2011)

  katolikus (3%)

  buddhista (12%)

  egyéb vallás (3%)

  felekezeten kívüli (43%)

  ateista (3%)

  nem válaszolt (35%)

  református (1%)

A KSH adatai szerint a 2011-es népszámláláson 3500-an vallották magukat vietnáminak, közülük több mint 2700-an Budapesten éltek és vállamlkozásaik 93%-a is a fővárosban működött. A közösség tagjai közül 2400-an rendelkeznek vietnámi állampolgársággal, legtöbben ott is születtek. Egyes becslések szerint a vietnámiak száma a hivatalos adatnál sokkal nagyobb, nagyjából 6000 fő. A közösség létszáma növekvőben van, 2001 és 2011 között a kolónia több mint kétszeresére nőtt. A 2011-es népszámláláson 2 674-en jelölték meg anyanyelvükként a vietnámit, és ennél kicsit többen, összesen 2 780-an használják nyelvüket családi, baráti körben. Vallásukat tekintve legtöbben felekezeten kívüliek és létezik egy buddhista kisebbség is.

A kivándorlást jellemzően az otthoni túlnépesedés és a munkahelyek számának stagnálása motiválja, Magyarországon pedig megbízhatóságuk, szorgalmuk és nagy munkabírásuk miatt keresett munkaerők. Az életkori összetételre a magyarországi kínaiakhoz hasonlóan jellemző a legidősebb korosztály hiánya, ugyanis a munkavállalóként ieérkezők közül legtöbben aktív éveik után hazaköltöznek az anyaországba és ott élnek a Magyarországon megkeresett pénzükből. Ezzel szemben a fiatal generáció legtöbb tagja, aki itt született, már Magyarországot tekinti otthonának. A legtöbb hazai migráns közösséghez képest magas a nők aránya, akik alig 100 fővel vannak kevesebben a férfiaknál, ez annak is köszönhető, hogy a többi ázsiai országhoz képest a vietnámi nők emancipáltabbak.

Gazdasági tevékenység

A magyarországi vietnámiak legnagyobb része (2008-ban a vállalkozásaik 92%-a) kereskedelemmel foglalkozik. A szakmai terminológia szerint úgynevezett közvetítő kisebbségnek számítanak, gazdasági migránsként érkeznek hazánkba és az etnikumuk kapcsolati hálóit felhasználva vesznek részt a kereskedelemben. Legtöbben saját vállalkozással rendelkeznek, vagy a családi cégben dolgoznak, üzletkötéseik során a szerződések mellett kiemelten fontos a bizalom. Amíg a kínaiak elsősorban a nagykereskedelemben vesznek részt, addig a vietnámiak elsősorban a kiskereskedelemben dolgoznak, így a két távol-keleti bevándorló kolónia inkább partnere, mintsem vetélytársa egymásnak. Jellemző rájuk a magas szintű kooperáció és a kínaiakhoz képest kevésbé éles verseny a közösségen belül. Az általuk legfontosabbnak tartott kapcsolati tőkét guanxinak nevezik, ennek köszönhetően kamat nélkül kölcsön adnak egymásnak, közösen szereznek be árut és kedvezményeket biztosítanak egymás számára.

Oktatás

A magyarországi vietnámiakkal készített interjúkból kiderül, hogy a szülők nem ragaszkodnak hozzá, hogy gyerekeik is kövessék őket a családi vállalkozásban és sok pénzt és energiát fektetnek gyerekeik oktatásába, ebben látják a társadalmi mobilitás kulcsát. Ehhez hozzájárul a tanulás központi szerepe a vietnámi kulturában, így a vietnámi származású diákok iskolai jegyeinek átlaga jelentősen jobb a magyarokénál (magyar: 3,9 ; vietnámi: 4,3). Magyarországon jelenleg nem működik vietnámi nyelvű iskola, így a közösség saját szervezésű hétvégi nyelviskolákban és nyári táborokban tanítja a gyerekeknek a vietnámi nyelvet és kultúrát.

Minden évben sok vietnámi fiatal érkezik Magyarországra, hogy az itteni egyetemeken tanuljon. Számuk fokozatosan növekedett a 2010-es évek folyamán, a 2018-as tanév során 483-an tanultak itt, közülük sokan a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében kaptak támogatást tanulmányaikhoz.

Bűnözés

Drogkereskedelem

Az vietnámi származású kábítószerkereskedők az 1990-es években tűntek fel először a magyar rendőrség radarján, ekkor elsősorban a heroin utcai terjesztésében vettek részt. A Vietnámból Európába terjeszkedő, marihuánával kereskedő drogmaffia 2007-ben jelent meg hazánkban. Családi házakban végezték a termelést és annak ellenére, hogy a rendőrség az évek során több mint 50 ültetvényt számolt fel összesen mintegy 35 000–40 000 tő növénnyel, hatalmas profitra tettek szert, amelyet anyaországukba menekítettek ki. Alacsony áraiknak köszönhetően kiszorították a holland konkurenciát és 2010-re egyeduralkodóvá váltak a magyar kannabisz-piacon. A magyarországi ültetvényeik nem tudták ellátni az egész országot áruval, így részben a Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban működő szintén vietnámi nemzetiségű kábítószertermelőkkel létesítettek kapcsolatokat. A vietnámi bevándorló futárok kihasználva a schengeni határokat gépkocsival és tömegközlekedésen szállították a marihuánát Magyarországra. A rendőrség erőteljes fellépésének köszönhetően ugyan 2020-ra megállt a maffiahálózat terjeszkedése, de továbbra is jelentős maradt, ráadásul a vietnámiak megjelentek ismét a heroin és a metafetamin kereskedelemben is.

Embercsempészet

A vietnámi maffia az illegális bevándorlók csempészésével is foglalkozik Magyarországon. Részt vesznek a hamis okiratok gyártásában és a migránsok szállításában is. Elsősorban vietnámi állampolgároknak segítenek bejutni az Európai Unióba, de más bevándorlókat is visznek. Azokat a migránsokat, akik nem tudják kifizetni a tartozásukat az embercsemészeknek, a marihuána ültetvényeken dolgoztatják.

Kulturális élet és identitás

Vietnámi zarándokok a 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson a Hősök terén

A vietnámi bevándorlók nagy részére igaz, hogy szoros kapcsolatot tart fenn a származási országával, gyakran hazautazik, hogy időt töltsön rokonaival. Mivel legtöbben a kiskereskedelemben dolgoznak, jobban beszélnek magyarul mint a kínaiak, és ázsiai szomszédaikhoz képest többen szeretnének hosszabb távon is hazánkban maradni. A vietnámi kolónia tagjai mivel mind szoros gazdasági kapcsolatban állnak egymással, ismerik egymást, sok időt is töltenek együtt, közös vacsorákat és kulturális eseményeket szerveznek. Egyik legfontosabb ünnepük a holdújév, amelyet minden évben megtartanak. Számos vietnámi szervezet működik jelenleg Magyarországon, ilyen például a Magyar – Vietnami Baráti Társaság, és a Magyarországi Vietnamiak Egyesülete.

Híres magyarországi vietnámiak

• 
  Benji: énekes
• 
  Phan Bich Thien: költő és műfordító
• 
  Nguyen Anasztázia: rövidtávfutó, távolugró
• 
  Clavier Charlotte: modell, énekesnő
• 
  Hien: énekesnő