Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Freewales/2022-es harkivi ellentámadás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harkivi ellentámadás
A frontvonal változása az ellentámadások során
A frontvonal változása az ellentámadások során
Konfliktus2022-es orosz invázió Ukrajna ellen
Időpont2022. szeptember 6. – október 2.
HelyszínUKR Kijev, Ukrajna
EredményUkrán győzelem, visszafoglalták a Harkivi terület nagy részét és Limant [1]
Szemben álló felek
 Ukrajna Oroszország
Parancsnokok
UKR Olekszandr Szirszkij Roman Berdnikov
- (szept. 6-11-ig)
Alekszandr Lapin
- (szept. 11- okt. 2-ig)
Veszteségek
ismeretlensúlyos

A 2022-es harkivi ellentámadás az Ukrajna elleni orosz invázió egyik hadművelete volt.[1] Az offenzívát a Ukrán Fegyveres Erők egységei hajtották végre szeptember 6-a és október 2-a között. A hadművelet során négy fontos összecsapásban nyertek az ukránok, a balaklijai, a sevcsenkovói, a kupjanszki és a második limani csatában. Ukrajna visszafoglalta a Harkivi terület korábban megszállás alatt álló területeinek nagy részét, mintegy 12 000 km²-t[2] és a Donecki terület legészakabbi részét Liman városával. A 2022-es évben az ukránok két nagyszabású ellentámadást hajtottak végre, a másik a herszoni ellentámadás volt.

Háttér

[szerkesztés]
A korábbi orosz előrenyomulás a Harkivi területen

Az északkelet-ukrajnai offenzíva részeként Oroszország már a háború első napjaiban támadást indítottak a Harkivi terület ellen. A megyeszékhelyet, Harkivot nem tudták elfoglalni, de a terület keleti részén nagy területeket vontak az ellenőrzésük alá, köztük két fontos logisztikai központot, Kupjanszkba február 27-én, Izjumba március 24-én[3] vonultak be. Utóbbi város jelentősége abban rejlett, hogy az orosz hadsereg innen igyekezett harapófogóba zárni a délebbre fekvő donbaszi városokat, Szlovjanszkot és Kramatorszkot.[4] A frontvonalak végül megmerevedtek, a legtöbb szakaszon a Donyec-folyó választotta el egymástól a harcoló feleket.

Parancsnokok

[szerkesztés]
Olekszandr Szirszkij ukrán vezérezredes

Az ukrán csapatokat Olekszandr Szirszkij vezérezredes, az Ukrán szárazföldi erők főparancsnoka vezette, aki korábban a kijevi csata során szervezte meg a főváros védelmét. A jelentések szerint személyesen dolgozta ki a támadás stratégiáját is.[5] Az orosz erőket eleinte Roman Berdnikov, a nyugati hadseregcsoport vezetője irányította, a kudarcok hatására azonban szerepét szeptember 11-től ideiglenesen a központi hadseregcsoport parancsnoka, Alekszandr Lapin vezérezredes vette át.[6]

A hadjárat menete

[szerkesztés]

Helyzet a fronton az ellentámadás kezdetekor

[szerkesztés]

Miután nagy hírverést követően augusztus 29-én megindult délen az ukrán ellentámadás Herszon ellen, Oroszország több ezer katonát vezényelt át a térségbe,[7] köztük az elit 1. páncélos gárdahadsereget. Emiatt a hónapok óta statikusan álló, mintegy 1300 km hosszúságú frontvonal Harkivban jelentősen meggyengült. Ezzel egyidőben megérkeztek a frontra az Egyesült Államok által szállított HIMARS rakétatüzérségi rendszerek is, amelyek képesek akár 70 km-es távolságban is megsemmisíteni lőszerraktárakat, megrongálni a hidakat. Ez a két tényező jelentősen csökkentette az orosz tüzérségi fölényt és lehetőséget biztosított egy ellentámadáshoz.[8]

Az orosz vonalak áttörése

[szerkesztés]
Ukrán területvédelmi erők Sevcsenkovo visszafoglalásakor

Szeptember 6-án kezdődött meg a támadás, amely a beszámolók szerint teljesen váratlanul érte az oroszokat. A 92. gépesített dandár a reggeli órákban elindult a Donyec keleti partján fekvő, hídfőállásként szolgáló Prisib nevű faluból, áttörte a Balaklija egyik külvárosában, Verbivkában állomásozó orosz védelmet és betört a békeidőben 26 000 lakosú város központjába. A balaklijai csata egész éjszaka zajlott, szeptember 7-én reggelre az ukránok átvették az irányítást a T2110 és a P78 jelzésű főutak csomópontja felett. Balaklija keleti részén csak 8-án ért véget a tűzharc. Hogy fenntartsák a támadás lendületét, az ukránok egyszerre nyomultak előre az országutak mentén kelet felé, Csugujiv irányából a 113. ukrán területvédelmi dandár és Balaklija irányából a 92. gépesített dandár. A két egység az utak találkozásánál egyesült és a sevcsenkovói csatában ismét legyőzték az oroszokat szeptember 8-án. Tovább nyomultak a P07 jelzésű főúton egészen Kupjanszk városáig, amely fontos közúti és vasúti csomópontként az orosz csapatok logisztikai központjaként szolgált a térségben. A kupjanszki csata 8-án kezdődött el, 9-én rövid harc után elfoglalták az Oszkol-folyó nyugati partján fekvő városközpontot.[8] A város keleti parti részének elfoglalását szeptember 16-án fejezték be az ukrán egységek.[9]

Orosz visszavonulás

[szerkesztés]
Ukrán katona kilőtt donyecki szeparatista járművel

A három vesztes csata után az orosz csapatok kontrollálatlanul menekülni kezdtek, sokan hadifogságba estek, olykor magas rangú tisztek is, mint Artem Helemendik alezredes.[10] Nagyon nagy mennyiségű hadifelszerelést hagytak hátra, az Oryx blog kizárólag fényképekkel alátámasztott veszteségeket tartalmazó listája szerint az oroszok öt nap alatt 338 darad hadi járművet vesztettek, köztük vadászgépeket, harckocsikat és teherautókat.[11] Kupjanszk eleste után az orosz vezérkar belátta, hogy nem tartható fenn Harkiv megye nagy részének a védelme, ezért szeptember 10-én az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy az izijumi-balaklijai fronton állomásozó egységeket átcsoportosítják a Donecki területre.[12] Az új orosz védelmi vonal az Oszkol keleti partja mentén állt fel. Miután az oroszok visszavonultak, számos település harc nélkül ukrán kézre került, többek között a terület legnépesebb városa, a békeidőben 45 000 lakosú Izjum,[13] és az északon, az országhatár közelében fekvő 17 000-es Vovcsanszk is.[14]

Átkelés az Oszkol-folyón

[szerkesztés]

Az ukrán támadás sebessége lelassult, de nem állt meg, sorban hídfőállásokat alakítottak ki az Oszkol balpartján, és átkeltek a Donyecen is. Szeptember 10-én visszafoglalták a Donyec partján fekvő, kolostoráról híres Szvjatohirszket,[15] északon pedig szeptember 26-án bevonultak a Kupjanszk mellett fekvő Kupjanszk-Vuzlovij nevű településre is. Naponta 1-2 falu elfoglalásával október elejéig a megye legészakkeletibb csücskét (Tavilzsanka falut és a környező apró településeket) leszámítva az egész Harkivi terület az ellenőrzésük alá került.[16]

Kilőtt harckocsik roncsai a második limani csata után

Liman elfoglalása

[szerkesztés]

A Donecki terület legészakabbi részén fekvő Limant a városért zajló első csata során még május 27-én foglalta el Oroszország és jelentőségét az ott található közúti csomópont és a Donyecen való átkelési lehetőség adta. A harkivi területi visszavonulás után Limanban állították fel a következő védelmi vonalat. A szeptember 10-e és október 2-a között lezajlott második limani csata legtöbb összecsapása elsősorban a környező apró falvakban zajlott le. Az ukránok nem bocsátkoztak utcai harcokba a belvárosban, hanem sorra elvágták a településre vezető utánpótlási vonalakat. Miután a várostól délkeletre ukrán kézre került Ozerne és Jampil,[17] északra pedig Dobriseve és Zelena Dolina, az egyetlen kiút a városban harapófogóba került mintegy 5500 orosz katona számára a Zaricsnén keresztül vezető országút volt.[18] A szorult helyzetben az orosz hadvezetés október 1-én elrendelte a visszavonulást, az erős tüzérségi tűz alatt álló úton azonban sokan életüket vesztették. Az ukrán hadsereg október 2-án bevonult Limanba.[19]

Utóélete és hatásai

[szerkesztés]

Csata a Kremmina - Szvatove fronton

[szerkesztés]

Ukrajna elfoglalt egy sor falut a Luhanszki terület legnyugatibb részén, de Szvatove és Kreminna városa előtt megállt az előrenyomulás. A következő hónapokban a szembenálló felek beásták magukat, erre a jelenleg is zajló véres állóháborúra többnyire a Szvatove-Kreminna vonal csatájaként szoktak hivatkozni.[20][21]

Tömegsírok és orosz háborús bűnök nyomainak feltárása

[szerkesztés]
Holttestek exhumálása Izjumban szeptember 16-án

Szeptember 25-én orosz katonák lemészároltak egy civilekből álló, a kupjanszki háborús zónából autóval menekülő csoportot. A fegyveresek 26 embert lőttek le, köztük 13 gyermeket és egy terhes nőt.[22][23][24]

Miután visszafoglalták a területet, az ukrán rendőrség számos helyszínen vizsgálta a háborús bűncselekmények nyomait. Kínzókamrákat tártak fel Balaklijában[25] és Kozacsa Lopanban.[26] Izjumban több száz fős tömegsírokat tártak fel a hatóságok, itt részben annak az 1000 civilnek a holttestei feküdtek akik még a márciusi orosz ostrom során vesztették életüket, azonban számos olyan áldozatot is találtak, akik kötéllel a nyakuk körül, megkötözött kézzel, illetve kínzások nyomait magukon viselve feküdtek a sírban.[27][28] Dimitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője hazugságnak nevezte a vádakat, úgy nyilatkozott, hogy az ukránok hamisítványokkal ugyanolyan provokációt akarnak elérni mint a bucsai mészárlás esetében.[29] Később a harkivi területi katonai-polgári megszálló orosz hatóság izjumi körzetének vezetője, Vladiszlav Szokolov azt nyilatkozta, hogy az áldozatok az ukránok ágyúzásának következtében haltak meg.[30] Az ukránok Limanban egy körülbelül 200 halottat tartalmazó hasonló tömegsírt tártak fel.[31]

Reakciók Oroszországban

[szerkesztés]
Az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának első titkára, Gennagyij Andrejevics Zjuganov szólal föl az Állami Dumában a harkivi ellentámadás kezdete után, szeptember 13-án, a mobilizációt sürgetve

Az oroszországi kormány- és kormányközeli médiában nagyon kevés információ jelent meg a harkivi visszavonulásról. A háborút támogató radikális csoportok és személyek élesen kritizálták az orosz hadvezetést. Igor Girkin, a nacionalista közösség fontos alakja (az ő vezénylete alatt lőtték le donyecki szakadárok a maláj utasszállító gépet 2014-ben) Szergej Sojgu védelmi miniszter kivégzését követelte és az ukrán erőművek lebombázását,[32] Ramzan Kadirov, Csecsenföld elnöke pedig Lapint vádolta limani kudarcért, azt állítva, hogy a vezérezredes nem biztosította a katonák megfelelő ellátását.[33] Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója pedig az orosz vezérkarra utalva kijelentette, hogy „Küldjétek az összes rohadékot mezítláb, géppisztollyal a frontra.”[34][35]

Valószínűleg a harkivi események is közrejátszottak abban, hogy Oroszország elrendelte a részleges mobilizációt.[36]

Oroszország a harkivi ellentámadás jelentette fenyegetés miatt felgyorsította az Ukrajnában megszállt területek elcsatolásáról szóló népszavazások előkészítését.[37] Az ellentmondásos, és kizárólag Észak Korea által elismert referendumok szeptember 23-27-e között zajlottak le a Lugansznki, a Donyecki, Zaporizzsjai és Herszoni területek orosz ellenőrzés alatt álló részein,[38] azonban habár eredetileg a Harkivi terüeleten is terveztek egy hasonló voksolást,[39] az az ukrán offenzíva miatt itt végül elmaradt.[40] Komoly presztízsveszteség volt, hogy alig 1 nappal azután, hogy Limant az önjelölt Donyecki Népköztársaság részeként az Oroszországi Föderációhoz csatolták, már vissza is foglalták az ukránok.[41]

Reakciók Ukrajnában és a nyugati országokban

[szerkesztés]
Volodimir Zelenszkij látogatása Izjumban szeptember 14-én

Zelenszkij ukrán elnök meglátogatta a felszabadított Izjum városát és kitüntette a hadműveletben részt vevő egységek tagjait: a 14. és 92. gépesített dandár, a 25. és 80. ejtőernyős dandár, a 107. rakétatüzérségi dandár, a 26., 40., 43. és 44. tüzérségi dandárt, a 15. tüzérségi felderítő dandárt és az ukrán katonai hírszerzés katonáit.[42]

Az amerikai székhelyű Institute for the Study of War elemzése szerint a sikeres harkivi ellentámadás bebizonyította, hogy a nyugati fegyverek és a tehetséges ukrán stratégiai tervezés kombinációja lehetővé teszi területek visszafoglalását Oroszországtól. Az intézet szerint Izjum bevételével elhárult az északnyugat donyecki városokat fenyegető bekerítés veszélye. A hadműveletet az ukrán morált komolyan emelő tényezőként értékelte.[43]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Добрынин, Сергей. „Украина диктует ход войны. Наступление ВСУ под Харьковом и Херсоном”, Радио Свобода, 2022. szeptember 8. (Hozzáférés: 2023. február 24.) (orosz nyelvű) 
  2. ↑ Reuters. „Ukraine must demine 12,000 km2 of liberated areas in Kharkiv region: official”, Reuters, 2022. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. február 24.) (angol nyelvű) 
  3. ↑ Russian Armed Forces take control over city of Izyum in Kharkov region. TASS. (Hozzáférés: 2023. február 24.)
  4. ↑ Sokat fordíthat a háború menetén a Donyec-medencei csata (magyar nyelven). Szabad Európa. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  5. ↑ Az ukrán tábornok, akinek a nevét az orosz hadsereg bizonyosan megjegyezte (magyar nyelven). telex, 2022. szeptember 14. (Hozzáférés: 2023. február 24.)
  6. ↑ Comms, I. S. W.: Russian Offensive Campaign Assessment, September 11. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  7. ↑ Times, The Brussels: Ukraine using disinformation tactics to recapture territory in Kharkiv region (angol nyelven). www.brusselstimes.com. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  8. ↑ a b The 90km journey that changed the course of the war in Ukraine (brit angol nyelven). ig.ft.com. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  9. ↑ Institute for the Study of War (angol nyelven). Institute for the Study of War. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  10. ↑ https://myc.news/en/politika/ukrainskie_desantniki_vzyali_v_plen_podpolkovnika_rossijskoj_armii (angol nyelven). myc.news. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  11. ↑ Lendon, Brad: The rot runs deep in the Russian war machine. Ukraine is exposing it for all to see (angol nyelven). CNN, 2022. szeptember 13. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  12. ↑ Forces regrouped at Balakleya, Izyum, redeployed to DPR, says Russian Defense Ministry. TASS. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  13. ↑ Rudden, Rebecca Wright,Sam Kiley,Olha Konovalova,Peter: 'We prayed to be liberated': Inside a city recaptured by Ukraine after months of Russian occupation (angol nyelven). CNN, 2022. szeptember 13. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  14. ↑ Harding, Luke. „Ukraine takes control of entire Kharkiv region and towns seized at onset of Russian invasion”, The Guardian, 2022. szeptember 14. (Hozzáférés: 2023. február 26.) (brit angol nyelvű) 
  15. ↑ Ukraine's National Guard confirms recapture of Sviatohirsk (angol nyelven). www.ukrinform.net. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  16. ↑ Kupiansk-Vuzlovyi settlement liberated in Kharkiv Oblast, 6% of Kharkiv Oblast still under occupation (angol nyelven). Ukrainska Pravda. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  17. ↑ Tim Lister, Victoria Butenko, Olga Voitovych és Sarah Dean: Ukrainian forces take key village in Donetsk region as they encircle Russian units. CNN. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  18. ↑ Korshak, Stefan: New AFU Victory May Be in the Works: Russian Forces in Lyman Are “Effectively Surrounded” (angol nyelven). Get the Latest Ukraine News Today - KyivPost. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  19. ↑ Harding, Luke. „Ukraine declares full control of Lyman after Russian forces pull out”, The Guardian, 2022. október 2. (Hozzáférés: 2023. február 26.) (brit angol nyelvű) 
  20. ↑ AFU Prepare Frontline Breakthrough Along Svatove-Kreminna Line (angol nyelven). charter97.org. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  21. ↑ Main battles on Monday continue on Svatove-Kreminna line, near Bakhmut – ISW (angol nyelven). Interfax-Ukraine. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  22. ↑ Російський обстріл колони під Куп’янськом на Харківщині: свідчення однієї з уцілілих. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  23. ↑ 24 killed after Ukraine evacuation convoy shelled: Governor (angol nyelven). www.aljazeera.com. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  24. ↑ Слідчі знайшли ще одного загиблого від російського обстрілу колони під Куп'янськом і двох уцілілих дітей. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  25. ↑ Sarovic, Alexander. „Russian War Atrocities in Ukraine: The Torture Chambers of Balakliya”, Der Spiegel, 2022. szeptember 27. (Hozzáférés: 2023. február 26.) (angol nyelvű) 
  26. ↑ The occupiers torture room found in liberated Kozacha Lopan in the Kharkiv region (amerikai angol nyelven). news.yahoo.com. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  27. ↑ Videóriport az Izjum környéki erdőkben talált tömegsírok feltárásáról (magyar nyelven). 24.hu, 2022. szeptember 24. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  28. ↑ Újabb tömegsírokat találtak Izjum mellett (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  29. ↑ Times, The Moscow: Kremlin Denies Mass Grave ‘Lie’ in Recaptured Ukraine (angol nyelven). The Moscow Times, 2022. szeptember 19. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  30. ↑ Kharkov authorities reveal those buried in Izyum died as a result of Ukrainian shelling. TASS. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  31. ↑ Specia, Megan. „A mass grave and a separate burial site with nearly 200 bodies are discovered in Lyman.”, The New York Times, 2022. október 7. (Hozzáférés: 2023. február 26.) (amerikai angol nyelvű) 
  32. ↑ Corcoran, Jason: Putin is facing pressure from Russia's hawkish nationalists who want all-out war in Ukraine (amerikai angol nyelven). Business Insider. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  33. ↑ Kadyrov_95. Telegram. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  34. ↑ #782 Сегодня глава Чечни Рамзан.. | Пресс-служба компании "Конкорд" | VK (magyar nyelven). vk.com. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  35. ↑ Felszínre került az orosz vereségek miatti harag, ami gondot okozhat Putyinnak (magyar nyelven). Szabad Európa. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  36. ↑ Gotev, Georgi: Putin orders partial Russian mobilisation, warns West over 'nuclear blackmail' (brit angol nyelven). www.euractiv.com, 2022. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  37. ↑ Jensen, Benjamin: Ukraine's rapid advance against Russia shows mastery of 3 essential skills for success in modern warfare (angol nyelven). The Conversation. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  38. ↑ DPR, LPR, liberated zone of Zaporozhye, Kherson Regions embark on referendum vote. TASS. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  39. ↑ Russia wants to annex Kharkiv Oblast, unveils flag for region with imperial symbols – ISW (amerikai angol nyelven). news.yahoo.com. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  40. ↑ В Харькове исключили обсуждение референдума о присоединении к России (orosz nyelven). РБК. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  41. ↑ Russia retreats from Lyman a day after Putin’s annexation (amerikai angol nyelven). POLITICO, 2022. október 1. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  42. ↑ President of Ukraine - Official website: We will respond to the terrorists for each of their vile acts, for each missile – we are capable of that – address by the President of Ukraine. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  43. ↑ Comms, I. S. W.: Russian Offensive Campaign Assessment, September 11. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Freewales/2022-es_harkivi_ellentámadás&oldid=25864483”