Szerkesztő:Feliciazita/próbalap

Akira Yoshizawa

Akira Yoshizawa 吉澤 章 (1911. március 14. – 2005. március 14.) japán origami művész, az origami atyjaként illetve az origami nagymestereként vált ismertté, aki a papírhajtogatást egy élő művészetté formálta. Egy 1989-es felmérés szerint a művész több, mint 50.000 modellt készített, amelyből 18 könyvében csak néhány százat ábrázolt diagrammokon is. Yoshizawa Japán nemzetközi kulturális nagykövete volt, amely egész karrierjét megpecsételte, így 1983-ban Hirohito császár kitűntette a Felkelő Nap Rendjével, mely az egyik legdicsőségesebb méltóság, amit japán állampolgár csak megkaphat.

Élete

Akira Yoshizawa 1911. március 14.-én született Kaminokawa-ban, szülei tejtermeléssel foglalkoztak. Gyermekkorában nagy örömét lelete a papírhajtogatásban, azonban 13 éves korában Tokióba kellett költöznie, hogy gyári munkát vállalhasson. Az origami iránti szenvedélye csak akkor mutatkozott meg igazán, mikor korai 20-as éveiben előléptették és műszaki rajzoló vált belőle. Ekkor az ő megbízása volt, hogy a fiatal alkalmazottaknak geometriát tanítson és a hagyományos origami módszereivel próbálta érthetőbbé tenni ezt a tudományt.

1937-ben elhagyta gyári munkáját, hogy minden idejét az origami művelésének szentelje. A következő 20 év nagy szegénységben telt,hogy megélhetését biztosítsa, házról-házra járva tsukudani-t árult. A második világháború idején Hong Kong-ban szolgált az egészségügyi alakulatban. A pácienseknek rengeteg modellt hajtogatott, ezzel egy csepp reményt adva nekik, azonban ő maga is megbetegedett, ezért visszaküldték Japánba. Munkássága elég kreatívnak bizonyult, ahhoz, hogy bekerüljön az 1944-ben Isao Honda által íródott Origami shuko című könyvébe. Ugyanakkor az Asahi Graph magazin 1951-es kiadványa, hozta meg számára a sikert, azonban egy másik beszámoló szerint 1954-ben egy magazin bízta meg a 12 állatövi jegy elkészítésével és ez lendítette fel igazán a karrierjét.

Első tanulmánya 1954-ben jelent meg, Atarashii Origami Geijutsu ( Új Origami Művészet) néven. E munkájában alkotta meg a Yoshizawa–Randlett rendszert, mely egy olyan jelölésrendszer, ami szimbólumokkal, nyilakkal és diagrammokkal mutatja a hajtogatás menetét. Ez a rendszer vált sztenderddé és a mai napig ezt használják világszerte. 1954-ben, 43. életévében megalapította a Nemzetközi Origami Központot Tokióban.

Az első tengerentúli kiállítása 1955-ben Felix Tikotin ,egy német-zsidó származású holland építész és műgyűjtő jóvoltából került megrendezésre a Stedelijk Múzeumban. Yoshizawa sosem árulta műveit, inkább ajándékba adta őket vagy jóváhagyta, hogy különböző rendezvények és csoportok kölcsönözzék őket kiállításra szerte a világon.

Második felesége, Kiyo Yoshizawa menedzsereként is szolgált és kitartott mellette egészen halála napjáig, mely a 94. születésnapja is volt egyben. Akira Yoshizawa tüdőgyulladásban halt meg, ami sokkolta az embereket, ugyanis ez egy ritka betegség Japánban.

Technika

Bár Akira Yoshizawa számos új technikában volt úttörő, a nedves hajtás, vagy vizes hajtás bizonyult a legjelentősebbnek közülük. A nedves hajtás lehetővé teszi, hogy a papír könnyebben formálható legyen, így a kész modellek egy sokkal kerekebb és élethűbb megjelenést kapnak. Amióta képesek vagyunk létrehozni reálisabb formákat e módszer segítségével, azóta ez nagy áttörést képezett az origami művészetében, mert az origami már nem csak egy egyszerű kézműves foglalkozás, hanem valódi művészetté vált, amivel könnyen kifejezhetjük önmagunkat.

A nedves hajtás technikát vastagabb papírral alkalmazzuk. A normál origami papír nagyon vékony és könnyen átázik, míg a vastagabb papír nem. Yoshizawa szerint maga a hajtogatás folyamata a legfontosabb része az origaminak. Azt szokta mondani: „Maga a hajtogatás rituáléja, a folyamata sokkal fontosabb, mint maga a végeredmény. Mikor a kezed foglalt, a szíved nyugodt.”

Későbbi évek

1998 márciusában meghívták a Louvre Múzeumba, hogy kiállítsa a munkáit. Ő ezt szívesen tette és azt sem ellenezte, hogy közös fényképen szerepeljen a konkurens origami művészekkel, akiket korábban nem kedvelt, ugyanis sok minta művét ábrázolták diagrammal a riválisai, ami feldűhítette a fiatal Yoshizawát. Ez később már nem zavarta, sőt élvezte a társaságukat.

Könyvei

• Atarashii Origami Geijutsu, Origami Geijutsu-Sha 1954
• Origami Reader I, Ryokuchi-Sha 1957
• Dokuhon, Vol.1 (Origami Tokuhon), 1973, ISBN 4-8216-0408-6
• Sosaku Origami (Creative Origami), Nippon Hoso Kyokai 1984, ISBN 4-14-031028-6
• Dokuhon, Vol.2 (Origami Tokuhon), 1986
• Origami Dokuhon II (Origami Reader II), Kamakura Shobo 1986, ISBN 4-308-00400-4

További olvasmányok

• Engel, Peter (30 November 1994), Origami from Angelfish to Zen, Dover Pubn, ISBN 978-0-486-28138-4.

Külső hivatkozások

• "Obituary", Times (London), <http://www.timesonline.co.uk/tol/comment/obituaries/article439880.ece>.
• Lister, David, Tribute, British Origami, <http://britishorigami.info/academic/lister/yoshizawa_tribute.php>.