Szerkesztő:Emlékőrző/próbalap
Marosi Gábor építész
[szerkesztés]Marosi Gábor (Budapest, 1945. február 21. – Budapest, 2008. június 26.) „Pro dioecesi Vaciensi” (1995)-díjas magyar építész, a templomok építője.
Élete
[szerkesztés]A templomok építője Budapesten született, Marosi András textilmérnök és Mátyásfalvi Etelka tanítónő gyermekeként. Öten voltak testvérek. Neveltetéséről így ír: „Olyan családban nevelkedtem, ahol az anyatejjel szívtuk magunkba a keresztény erkölcsöt: nemcsak a szüleim, de a nagyszüleim és a rokonságunk tagjai is gyakorló katolikusok voltak. Akkoriban klerikálisnak bélyegezték ezeket az embereket, emiatt sok hátrány ért bennünket, elég szegények voltunk. Mégis nagyszerű életet éltünk: apám fiatalkorában cserkésztiszt volt, horgásztunk, kirándultunk, kertészkedtünk; egyszóval foglalkozott velünk. Együtt jártunk templomba is. Meghatározó volt, hogy piaristákhoz jártam gimnáziumba, ez volt neveltetésem csúcspontja. Viszont ezzel a háttérrel nem jutottam be egyetlen felsőoktatási intézménybe se. Ezért dolgozni kezdtem, majd jött a katonaság, végül esti tagozaton építészetet kezdtem tanulni. Hajóskapitány, biológus, agrármérnök is akartam lenni, végül az építész hivatást választottam.” [Újtelepi Zarándok. 2007] Először magánházakat tervezett. Fontos állomást jelentettek pályáján a középületek, melyek nemcsak a semmiből álmodó építészt tették próbára, de a meglévőt átalakítani, új köntösbe bújtatni tudót is. A 80.as évek kezdetén megkapta első egyházi megbízatását. Összesen hét templomot tervezett. A Váci Egyházmegye majd az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Főépítészeként számos egyházi épület és templom rekonstrukcióját koordinálta, ellenőrizte, ezek közül a legjelentősebb az esztergomi Nagyszeminárium, a Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központ. [Láng Imola: Marosi Gábor emlékére. Soroksári Hírlap 2008. júl. 25. 7.o.] Nagyszeminárium Esztergom, 2006 (szentadalbert.hu) A nagytemplomok (és a több száz családiház) tervezésekor Lepel László statikussal dolgozott együtt, az üvegmozaikokat Mohai Attila üvegfestő iparművész alkotta, a liturgikus szobrokat Meszlényi János Munkácsy-díjas szobrászművész készítette. Nagypapa 150 farkaskölyök vezetője volt Soroksáron. Aktív tagja volt a soroksári 923-as Pázmány Péter Cserkészcsapatnak. A soroksári vízi cserkészek lelkes támogatója volt.
Családja
[szerkesztés]Felesége Mikulás Erzsébet ........, három gyermekük: Marosi Rita (....) pedagógus, hitoktató; Marosi Szilvia (....) pedagógus, hitoktató és Marosi Kinga (....) pedagógus, hitoktató.
Iskolái
[szerkesztés]Piarista Gimnázium Budapest (1963) Budapesti Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola (1976) okl. magasépítő üzemmérnök vezetői tervezői jogosultság (1988)
Legnagyobb hatás munkásságára
[szerkesztés]Koós Károly és Antoni Gaudí
Munkahelyei
[szerkesztés]1966 – 1981. 23.sz. ÁÉV., (Állami Építőipari Vállalat), 10 évig építésvezető 1981 – 1984. Budafoki Építőipari Szövetkezet, építésvezető 1992 – 2002. Váci Egyházmegye Építészeti és Egyházművészeti Bizottság vezető építész tervezője 2003 – 2008. Esztergom-Budapest Főegyházmegye főépítésze
Idézetek tőle
[szerkesztés]„Magántervezési munkáim során az általam tervezett épületek műszaki vezetését – ha fizettek, ha nem – mindig felvállaltam, mert mindig fontos volt számomra a tervezett épületek színvonalas megvalósítása.” (Építészspektrum) „A templomépítészet középkori megfogalmazás szerint az „építészet királynője”. … A szakrális művészet és építészet csak megimádkozott évek, percek, pillanatok által nyerhet létjogot, önigazolást.” (Építészspektrum) „A tervek imádsággal születnek, mégpedig akkor, ha az ember el tudja fogadni, hogy ő csak eszköz Isten kezében. Istennek lakóhelyet készíteni – ennél nagyobb öröme az építésznek nem lehet. Ezért nem is törekedtem sohasem különösebb földi elismerésekre, kitüntetésekre.” (Építészspektrum) (Újtelepi Zarándok. 2007) „Egy templom építése nagy ügy, a szó legnemesebb értelmében is szakrális, nem csak kultikus rendeltetése miatt, hanem mint architektúra is: hatnia kell, közvetítenie, kifejezni a tér jelentőségét, melyet magába foglal.” (Budapest Soroksár-Újtelep Fatimai Szűzanya tiszteletére épülő római katolikus templom tervdokumentációja)
Írások róla
[szerkesztés]„Imádságos bensőséggel kezelte az anyagot, vagyis hitt az esztétikum kettős dialektikájában, amely a forma látható-láttatható valóságán túl a transzcendenst is kőbe, fába, üvegbe építi. A szépséget vallotta, annak méltóságát, az értelem és a szabadság egységét, amely maga az Istentől kapott élet. … Ökumenikus szellem, rugalmasság jellemezte. Hét templomot épített, ami nem csekélység.” [Tóth Sándor: A templomépítő halálára. Új Ember. 2008. ]
„Aki megismerte egy-két munkáját, utána bárhol fölismerhette minden általa ihletett épületben az igényes stílus, a kifinomult vonalvezetés, a külső és belső terek különleges egységének magával ragadó bűvöletét.” [Láng Imola: Marosi Gábor emlékére. Soroksári Hírlap 2008. júl. 25. 7.o.]
Díjai, elismerései
[szerkesztés]„Pro dioecesi Vaciensi” (1995) „Év tetője” (2002) Dr. Erdő Péter bíboros úr emlékéremmel tüntette ki az esztergomi Nagyszeminárium-épület felújításában magas szakmai színvonalon végzett munkájáért
Művei
[szerkesztés]Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus templom Debercsény (1983) felszentelés 1984 Munkás Szent József római katolikus templom (1985) Felsőpetény Szent Tamás római katolikus templom Martfű: (1991 – 1999)? (2001 orgona) Kármelhegyi Boldogasszony Templom (1988 - 1992) Érd-Postástelep Jézus Szíve Nővérek Konventje (1992-1993) Pestszentlőrinc Budapest Mindszenty Alapítvány Tudományos Intézete (1994-1995) Budapest Pesterzsébeti baptista gyülekezet imaháza (1993 – 1998) Budapest Családi kápolna Soroksár A Fatimai Szűzanya tiszteletére épült Szent István Plébániatemplom (2000 – 2002) (szobor 2003) Soroksár-Újtelep Budapest Nagyszeminárium felújítása Esztergomban (2003 – 2006) érseki főépítészként Családi házak: Több száz családi ház, nyaraló Soroksár, Pestszentlőrinc, Verőcemaros, Remetehegy Buda, Pestszenterzsébet, Tököl, Szigethalom