Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:EmeseÁOK

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Vasanyagcsere[szerkesztés]

A vas a szervezetünk számára fontos nyomelem. Férfiaknak és menopauza utáni nőknek az ajánlott napi vasbevitel 10 mg, míg a reproduktív korban lévő nők esetében ez a szám magasabb (20-30 mg) a havi menstruációs vérvesztés miatt.

Áttekintés[szerkesztés]

A táplálkozásunkkal bevitt vas lehet állati és növényi eredetű. Az állati eredetű vasat a szervezet jobban tudja felhasználni, ezért aki nem eszik húst, nagyobb mennyiségű vastartalmú élelmiszert kell bevinnie naponta a szervezetébe. A felnőtt szervezet vastartalma fiziológiásan 3-4 g, melynek egyrésze tárolt formában van jelen, másik része pedig metabolikusan aktív vasként megtalálható a hemoglobinban, mioglobinban, enzimekben és citokrómokban. Férfiak esetében a tárolt vas mennyisége magasabb, melynek oka, hogy férfiaknál fiziológiásan nem beszélhetünk vasvesztésről. Terhesség alatt, magaslati alkalmazkodáskor és nagyobb vérvesztés után a vasigény megnövekedett.

A javasolt napi vasbevitel felnőttek esetében 10-30 mg, de ennek csupán 10 %-a (1-3 mg) szívódik fel a tápcsatornában található nyálkahártya-blokk miatt. A vas a táplálék egyes összetevőivel oldhatatlan vegyületet képez, de a gyomorba kerülve a gyomorsav alacsony pH-ja oldhatóbbá alakítja, így a gyomor sósav javítja a felszívás esélyeit. Továbbá a vas savas közegben redukálódik, tehát a ferrivasból (Fe3+) ferrovassá (Fe2­+) alakul. Ez azért fontos, mert a táplálékkal bevitt vas többnyire ferri formában van jelen, viszont a ferrivas felszívódása rosszabb, mint a ferrovasé. Ennek tükörképeként a gyomorsavhiány csökkent vasfelszívódáshoz vezet. Ilyen alapon van jótékony hatása a C-vitaminnak/aszkorbinsavnak is a vasfelszívódásra. Viszont a tanninok, melyek megtalálhatóak a kávéban, teában, vörösborborban, kakaóban és csokoládéban a táplálék fehérje és szénhidrát vegyületeivel oldhatatlan komplexet képeznek, így gátolva a vasfelszívódást. 

Vas felszívódása[szerkesztés]

A vas a duodenumban (patkóbél) és a proximalis jejunumban (éhbél kezdeti szakasza) szívódik fel. A bevitt vas lehet állati eredetű, úgynevezett hemprotein. Az emésztés során felszabadul a hem, melyet az enterociták a hem transzporteren keresztül vesznek fel. A hem nagy hatákonysággal, gyorsan szívódik fel, szemben az anorganikus vas felszívódásával. Az enterocitákban található hemoxigenáz enzim fogja szabaddá tenni a ferrovasat (Fe2­+). A nem hem vas felszívódása a DMT1 (divalent metal transporter) membránfehérjén keresztül történik. (Ez a transzporter egyébként ólom, cink és réz felszívását is végzi.) Kizárólag ferrovasat képes felvenni, ezért szükség van egy úgynevezett duodenális citokróm B membránfehérjére, ami a luminális ferrivas ferrovassá alakítását fogja végezni. A ferrovas felszívódásához a sejt belső negativitása is hozzájárul, így minél negatívabb a membránpotenciál, annál több vas szívódik fel.

Az enterocitákban található ferrovasnak a szervezet vasigényének megfelelően két útja lehet.

Abszorptív út[szerkesztés]

A ferrovas egy bazolaterális transzmembrán fehérjén, a ferroportin 1 fehérjén keresztül az enterocita bazolaterális felszínére jut, ahol a réz dependens ferroxidáz hefaesztin membránfehérje ferrivassá alakítja. A ferrivas a vérben traszferrinhez kötődik. A transzferrin a májban, herékben és a központi idegrendszerben szintetizálódó glikoprotein. Egy molekula két vasiont köt meg. Egyrészt vivőanyagként szolgál az enterociták, a vasraktárak és a hemoproteineket szintetizáló sejtek között, másrészt védelmi szerepe is van, hiszen a szabad vasion toxikus a szervezetre. A telített transzferrin nagy affinitással köt a receptorához, mely a legtöbb sejtünkön megtalálható, legsűrűbben a placentális sejteken, májon és a csontvelőben. A kötődő komplex receptor mediált endocitózissal jut be a sejtbe. A vérhez képest az endoszómában alacsonyabb pH (pH:5) a ferrivas ledisszociálásához és ferrovassá alakulásához vezet. A vas az endoszómából DMT1 fehérjén keresztül jut az intracelluláris térbe, ahol apoferritin (akut fázis fehérje) fogja megkötni, ami által az ferritinné alakul. Az apoferritin a vas ferri formáját köti, így ennek a kapcsolatnak az alapja a ferritin ferroxidáz aktivitása, ami által a ferrovasból ferrivasat alakít. Egy ferritin molekula 3000-4500 vasion tárolására képes. Amennyiben a sejtnek szüksége van vasra a ferritin reduktáz enzim fog ferroiont felszabadítani a ferritinből. Az endoszómában lévő apotranszferrin (vasat nem kötő transzferrin) és receptora a sejtfelszínre kerülnek, ahol a megváltozott pH hatására disszociálnak. Az apotranszferrin visszajut a vérbe és újra vasat tud felvenni. E körfolyamat során egy sejt akár 20.000 vasiont tud felvenni percenként. 

Alternatív út[szerkesztés]

A vas az enterocitákban is képes ferritinként raktározódni. Mivel bélhámsejtek egy idő után leválnak a bélfalról, az alternatív út a vas kiürüléséhez vezet.

Szabályozás[szerkesztés]

A fejlődés korai szakaszában lévő enterociták a már ismertetett mechanizmussal, receptor mediált endocitózissal képesek a vérből vasat felvenni. Mivel a telített transzferrinnek van nagy affinitása a receptorához, így a felvétel a vasraktárak állapotától függ, akkor vesznek át vasat a transzferrintől, ha az megfelelően telített. Tehát e sejtek monitorozzák a szervezet vasellátottságát azáltal, hogy visszaveszik a már általuk leadott vasat, ami a hámsejtek deszkvamációján keresztül a vas kiürüléséhez vezet. A fejlődő enterocitákban az apoferritin szintézisét a sejt vastartalma is szabályozza. A magas sejten belüli vaskoncentráció fokozza.

A vékonybélben a vasfelszívódás mértéke is nő, ha a vasigény nagyobb.

IRP/IRF (iron regulatory protein/factor) normális vasszint mellett inaktív formában van jelen. Vashiány esetén válik aktívvá. Aktív formában képes a transzferrin receptor mRNS 3’ végén lévő iron responsive element-hez (IRE) kötődni, megvédve ezzel a nukleázok hasításától. Továbbá az apoferritin mRNS 5’ IRE régiójához is képes kapcsolódni, így gátolva annak transzlációját.

A hepatociták és makrofágok által termelt hormon a hepcidin. Antimikróbás hatásásán kívül csökkenti a vér vaskoncentrációját. Ferroportinhoz kapcsolódva gátolja annak kifordulását a sejtfelszínre, ami így internalizálva marad, majd lebomlik. A ferroportin 1 fehérje megtalálható az enterocitákon kívül a hapatocitákon, makrofágokon és a placenta synciciotrofoblastokon is. Emelkedett vasszint esetén a hepcidin mennyisége megnő, valamint a vas kötő transzferrin is növeli a termelésését. Hasonló hatása van egy bizonyos gyulladási citokinnek, az IL-6-nak, amely STAT3 dependens jelátviteli mechanizmussal aktiválja a hepcidin transzkripcióját. Hipoxiás, anémiás állapot esetén a hormon mennyisége csökken, valamint a vázizmokban és a májban expresszálódó hemojuvelin (HJV)/hemochromatosis type 2 protein (HFE2) a hepcidin expressziót gátolja.

Makrofágok szerepe a vasanyagcserében[szerkesztés]

A makrofágok az elpusztult vörösvértestek bekebelezésével vastároló sejtekké alakulnak. A vörösvértestekből felszabaduló vasat a makrofágok vastároló molekulája a hemosziderin tárolja. A hemosziderin nagyjából 100-1000 ferritin molekulából álló aggregátum. A vas leadása ferroportin 1 transzmembránfehérjén keresztül történik hefaesztin közreműködésével. Az így kialakult ferrivasat transzferrin köti.

Rendellenességek[szerkesztés]

Vashiányos anaemia[szerkesztés]

A vashiányos anaemia világszerte gyakori kórkép, különösen nők körében Hátterében az esetek legnagyobb részében krónikus vérvesztés (emésztőrendszeri daganat, fekély) áll, de gyakori ok a malabszoprció vagy a nem megfelelő táplálkozás. A malabszorpció oka lehet gyomor-bélrendszeri gyulladás, vagy akár béférgesség. A vegetáriánus étrendet folytatók különösen ki vannak téve ennek a hiányálloptnak a veszélyeinek. Szokásos mennyiségű vasbevitel mellett is kialakulhat vashiányos állapot, ha a szervezetnek fokozott szükséglete áll fenn (terhesség utolsó trimesztere, szoptatás, csecsemőkorban, növekedési szakaszban). A vashiányos anaemia jellemző kísérője súlyos C-vitamin hiánynak, vagy a gyomor-bélrendszer nagy részének eltávolításával járó műtéteknek. Anaemia keletkezik akkor is, ha a vasnak a protoporfirinbe való beépülése szenved zavart (alkohol és egyes gyógyszerek gátolhatják a vasbeépülést szabályozó enzimeket).

Vashiány esetén csökkent az apoferritin szint, így a béllumenből felvett vas abszoptív útra terelődik, a ferroportin mennyisége ezzel szemben megnő, tovább növelve a szérum vasszintjét. A DMT1 egy izoformája (Nramp2: natural resistance-associated macrophage protein 2) is elkezd expresszálódni a mikrovillusok felszínén.

Tünetek[szerkesztés]

A vashiány szájüregi tünete a Plummer-Vinson szindróma, amely a nyelv, garat és a nyelőcső atrophiájával jár, égvörös, depapillált nyelv megjelenését és nyelvészavart okozva. E tünetegyütes szájüregi carcinoma kialakulására hajlamosít. Vashiány egyéb tünete: sápadtság, fáradtság, nehézlégzés, fejfájás, berepedt szájzug, haj és körmök töredezettsége, körmök kanál alakú deformitása.

Jellemző tünet az úgynevezett pica, amely azt jelenti, hogy az egyénnek fokozott étvágya van olyan anyagok iránt, amik nem tekinthetők élelmiszernek (föld, kréta, papír, szappan). Mivel csecsemőkorban gyakori a vashiányos állapot ez is elfogadható magyarázata annak, hogy miért vesznek a csecsemők, kisdedek mindent a szájukba.

Haematológiai tünete a vörösvértestek csökkent haemoglobin tartalma és térfogata, alacsony hematocrit és transzferrin kötött vas érték.

Kezelés[szerkesztés]

Vas per os pótlása. Intravénás kezelés csak felszívódási zavar, vagy súlyos vashiányos anaemia fenállása esetén.

Haemochromatosis[szerkesztés]

A betegség hátterében 80-90%-ban génmutáció áll, melynek eredményeképpen a betegekben fokozott a vas bélből való felszívása telített vasraktárak ellenére is. A tárolt vas hemosziderin formájában rakódik le, nem csak a makrofágokban, de a parenchymás sejtekben is. A Fenton reakción keresztül a vas képes reaktív oxigéngyökök képzésére:

Fe2­+ + H2O2 → Fe3+ + OH· + OH−

A reaktív oxigéngyökök szervkárosodásokat okoznak, amelyek által kialakulhat cukorbetegség, májzsugor, ízületi gyulladás vagy szívelégtelenség.

Vasháztartás vizsgálata[szerkesztés]

  • szérum ferritin
  • TIBC (total iron binding capacity): transzferrin mérése
  • Transzferrin szaturáció: (szérum vas/TIBC)*100
  • csontvelő hemosziderin festés

Hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:EmeseÁOK&oldid=18585881”