Szerkesztő:Doncsecz/Idioma prekmuro
idioma prekmuro: szlovénül prekmurščina, saját nevén prekmürščina, prekmürski jezik, hagyományosan magyarul vend nyelv, beszélői a vendek. Prekmurjéban és Magyarországon Szentgotthárd mellett használt nyelv, amely a szlovén nyelv speciális, önállósult archaikus dialektusa, amelynek külön írott nyelve, irodalma és mély tradíciója van. A világon körülbelül 80 ezer ember beszéli, területén kívül Ausztriában, az USA-ban, vagy Kanadában.
Prekmurjei ABC
| velika črka | mala črka |
| А | а |
| Á | á |
| B | b |
| C | c |
| Č | č |
| D | d |
| Е | е |
| É | é |
| Ê | ê |
| F | f |
| G | g |
| H | h |
| I | i |
| J | j |
| K | k |
| L | l |
| M | m |
| N | n |
| Nj | nj |
| O | o |
| Ö | ö |
| P | p |
| R | r |
| Š | š |
| S | s |
| T | t |
| Tj | tj |
| U | u |
| Ü | ü |
| V | v |
| Z | z |
| Ž | ž |
Története
A magyarországi és muravidéki szlovének ősei a 6. században telepedtek meg Pannoniában, akik külön csoportot alkottak a karantániai szlovénektől. A magyar honfoglalás után a pannoniaiak közül sokan beolvadtak, vagy elhagyták az országot. A Mura melletti terület zártabb volt, ezért ott fennmaradt egy kisebb szlovén közösség. A térség elszigeteltsége miatt alakult ki egy saját nyelve az embereknek, de megőrizték szlovén identitásukat, ugyanis végig szlovénnek (slovénge, slovenci) vallották magukat. A magyarok kezdetben tótoknak, lakóhelyüket Tótságnak hívták, amit prekmurjeiül Slovenska okroglinának hívnak. A 16. században tudományos nevük a vandál volt, a vandálokban látta ugyanis az akkori tudomány az őseiket, mivel a németek windisch-nek, vagy wendischnek nevezték a szlovénokat, ez pedig hasonlított a vandál névre. 1587-ben Lendvában latin szertartáskönyvet nyomtatta Agenda Vandalica néven, s a latin források lingua vandalicusnak hívták a prekmurjeit. Az evangélikusok ebben a században kezdenek el prekmurjeiül tanítani az iskolában és kézzel írott egyházi énekek, iskolai jegyzetek látnak napvilágot.
A 1777-ben a szombathelyi püspökség alá került minden szlovén falu Vasban és Zalában, ettől kezdve lett Vendvidék (Slovenska krajina) a neve a térségnek, az embereket pedig vendeknek hívták a wendisch népnév nyomán.
1715-ben Temlin Ferenc evangélikus lelkész Szászországban kiadja az első prekmurjei könyvet a Kis katekizmust (Mali katechismus). Küzmics István (1723-1779) lefordítja a négy lutheránus evangéliumot, amely az első alapja az irodalmi nyelvnek. A szombathelyi katolikus püspök Szily János (1735-1799) fejlesztetni akarta a vendvidéki iskolákat, ezért támogatta Küzmics Miklóst (1737-1804), hogy ő is adjon ki könyveket. Küzmics Szvéti evangyeliomi néven a négy evangéliumot fordította le, s imakönyvet, valamint ABC könyvet szerkesztett és ezzel kialakotta a sztenderd prekmurjeit.
Küzmics után tovább folyt az irodalmi nyelv alakítása. Annak ellenére, hogy a magyar politikai azt akarta, hogy a prekmurjeit ne tekintsék szlovén nyelvnek, a vendvidéki értelmiség úgy látta, hogy az itteni emberek valóban szlovének, de más nyelvet beszélnek. A prekmurjei fontos kapocs volt a szlovén nemzetiség életében, ezért még 1919 után is építették a sztenderdet a muravidéki értelmiségiek, amelyet már iskolában nem, de templomban, sajtóban és otthon használtak. 1945 után a kommunista Jugoszláviában a prekmurjei már csak család nyelv lett.
A nyelvi jellemzők A prekmurjei és a szlovén között most is érezhető különbségek figyelhetőek meg. Szókincse mellett sajátos kiejtése van, s másképp folyik a ragozása is.
| Szlovén | Prekmurjei | Magyar |
|---|---|---|
| moč | jákost | erő |
| koruza | kukarca | kukorica |
| malina | kopüšnice, malinja | málna |
| sokol | sákal | sólyom |
| skupaj | vküper | együtt |
| narediti | réditi | csinálni |
| madžar | vogrin | magyar |
| pušča | püstina | puszta |
| ženitovanje | gostüvanje | esküvő |
A szlovén a -ban, -benre csak a v és na ragokat ismeri, a prekmurjei ezzel szemben v, vu, na alakokat használ, de a v rag, amit egyébként a szlovénban u-nak mondanak, a prekmurjeiben f-é vállik, szorosan kapcsolódva az adott szóhoz, minthogyha agglutinálódna. Ugyanakkor a v betű más szavakban is f-nek hangzik.
Itt is meg van a három szám, de eltérő alakkal. Szlovén: E. sz. Jaz, Ti, On/Ona; Kettes: Midva, Vidva, Onadva; Többes: Mi, Vi, Oni. A prekmurjeiben ez Jas, Tij, On/Ona; Müva, Vüva, Njüva; Mij, Vij, Oni.
A ragozott alakok nem egy esetben megegyeznek a horvát nyelv alakjával. Pl. Magyarországon prekmurjeiül: v Vogrskoj; horvátul u Mađarskoj, szlovénül na Madžarskem.
| Szlovén | Prekmurjei | Horvát | Magyar |
|---|---|---|---|
| ni res | nej istino | nje istino | nem igaz |
| deklica | divojka | djevojka | lány |
| slovar | rejčnik | riječnik | szótár |
Mivel a muravidékiek századokig Magyarország területén éltek, ezért a szintén magyar uralom alá tartozó Horvátország felé voltak nyitottak. A zágrábi püspök felügyelete alatt voltak a zalai szlovének 1777-ig, s nagyon sok prekmurjei tanító és pap, még az evangélikusok is tanultak Horvátországban. A prekmurjei miatyán is a horvát változat alapján készült, s az i (és) kötőszó is azonos a horvát i-vel.
| Szlovén | Prekmurjei | Horvát |
|---|---|---|
| „Oče naš, ki si v nebesih, posvečeno bodi tvoje ime, pridi k nam tvoje kraljestvo, zgodi se tvoja volja kakor v nebesih tako na zemlji. Daj nam danes naš vsakdanji kruh in odpusti nam naše dolge, kakor tudi mi odpuščamo svojim dolžnikom, in ne vpelji nas v skušnjavo, temveč reši nas hudega. Amen.” |
„Oča naš, ki si vu nebésaj! Svéti se Ime tovje. Pridi králestvo tvoje. Bojdi vola tvoja, kak na nébi, tak i na zemli. Krüha našega vsakdanéšnjega daj nam ga gnes. I odpüsti nam duge naše, kak i mi odpüščamo dužnikom našim. I ne vpelaj nas vu sküšávanje. Nego odslobodi nas od hüdoga. Amen.” (Molitvena Kniga, Odobrena od cérkvene oblászti, 1942. Zálozso Zvér János knigar v muraszombati Trétja izdaja.) |
„Oče naš, koji jesi na nebesima, sveti se ime tvoje, dođi kraljevstvo tvoje, budi volja tvoja, kako na nebu tako i na zemlji. Kruh naš svagdanji daj nam danas, i otpusti nam duge naše, kako i mi otpuštamo dužnicima našim, i ne uvedi nas u napast, nego izbavi nas od zla. Amen.” |
A prekmurjei ABC ü é ö betűket használ, ami a szlovén előtt teljesen ismeretlen, legfeljebb csak a Mura másik oldalán levő Halozje és Prlekija tájszólásai használják nyomokban, melyek a vend legközelebbi rokonai. Nagyon sok magyar és német jövevényszót őriz, például a fcuj (hoz, hez, höz) is a német zu-ból jött át. A birou szó is a magyar bíróból származik. Jellemző, hogy diftongusokat ejt, így pl. az au, ou diftongust tartalmazó szava igen sok van (prek. boug, szlov. bog, magy. isten). Van néhány latin eredetű szava is, mint a temető (céntor), ami latinul (coementerium). A mirski (gyűlöletes) szava igencsak archaikus számít, mivel az első szlovén nyelvemlékben, a II. Freisingi prédikációban (es:Manuscritos Freising) is ugyanez található meg.
A j hangok jelenléte is sok (pejvati-pevati-énekelni, barbejr-zdravnik-orvos) de a szlovénra jellemző lj nincsen benne (prijátel, prijatelj, barát; živlénje, življenje, élet; lüdstvo, ljudstvo, nép/lakosság). A magyarországi tájszólásokban különösen Apátistvánfalván sajátos, hogy ott orrhangzókat mondanak, ehhez hasonlóra csak a karintiai dialektus, vagy a lengyel nyelv képes. Az egyes nyelvjárásokban nagyon sok gy és ty hallható, míg máshol inkább k-t, vagy g-t mondanak, s a sztenderd is ez utóbbit használja. Az šč diftongust a prekmurjei olykor lágy sty-nek ejti. A sztenderd bár írja, de a beszédben gyakran nem ejtik a h hangot az ilyen végződésű, ill. kezdetű szavakban. A hvala (köszönöm) gyakran „fala.”
Régebben a vita a prekmurjei kapcsán arról folyt, hogy szlovén, vagy nem szlovén nyelv. Ebbe sűrűn beleszólt a politikai, amely olyan eléggé történetietlen állításokat hangoztatott miszerint a prekmurjei germán, nyugatiszláv, kelta, vagy elszlávosodott magyar nyelv.
Napjainkban a nyelvészek egy része csupán szlovén nyelvjárásnak tekinte, más részük viszont nyelvnek, tekintettel arra az alakulási folyamatra, amelyen keresztül ment a századok során. Tehát mint a prekmurjei a második szlovén nyelv. Pável Ágoston szlovén születésű nyelvész és néprazjtudós is a szlovénhez tartozó önálló nyelvi normával rendelkező, elszakadt dialektusként, következésképp nyelvként kezelte a prekmurjeit. Napjainkban is születnek sajtótermékek, irodalmi munkák ezen a nyelven, viszont Magyarországon egyre kevesebben beszélik, mivel, a kommunista rendszerben az itteni szlovének elszigetelődtek a többi muravidékitől, amely most sem oldódott fel, s kis számuk miatt könnyen azonosulnak a magyarokba.