Szerkesztő:Dombi János/próbalap

Ez a lap most épül, még dolgoznak az első verzión!

Bihari Puhl Levente (Levy) Siófokon élő magyar képzőművész, festő, gondolkodó.
(Született: Székesfehérvár, 1957. december 29.).
Nős, felesége: Ágota.
Gyermekei: Andrea (Ynda, 1985), Tamás (1989), Zaránd (nevelt fia, második házasságából, 1990), Dániel (2005).

ÉLETE

Levy – Bihari Puhl Levente – 1957. december 29-én született Székesfehérvárott. Kisgyermek kora óta, a mai napig Siófokon él. A művészetek, különösen a képzőművészet eszmélésétől fogva érdekelték, izgatták nyiladozó értelmét. Már iskolásként, kicsit megismerve a képzőművészet nagyjait Leonardo, Rembrandt, Vermeer, valamint Csontváry és Vasarely festészetére csodálkozott rá, de Repin szuggesztív realizmusa, Siskin és Markó természetábrázolása ugyancsak lenyűgözte. Élete egyik máig ható, meghatározó élménye volt találkozása Salvador Dalí művészetével. Harmadikos gimnazistaként művészet-történet könyvében bukkant rá A polgárháború előérzete fekete-fehér reprodukciójára. Lenyűgözte a kompozíció monumentalitása, szuggesztív hatása, amelytől nem bírt szabadulni. Naiv rácsodálkozásában, a fekete-fehér reprodukció illúziókeltő hatására, elsőre szobornak vélte a művet. Osztálytársa világosította föl, hogy amit lát, az festmény. "Ez akkor mellbe vágott – írja alább olvasható művészi credo-jában –: »ki ez a festő, aki ilyen szuper képet festett?« Előtte is vonzódtam a régi, nagy mesterek festészetéhez, de igazából egyik sem tudott lekötni, sem Rembrandt, sem Leonardo, sem Csontváry, sem Renoir. Talán még Vasarely gyakorolt rám mélyebb hatást, de ez a Dalí (akit akkor én egy rég meghalt, dél-amerikai festőnek véltem) elindított bennem valamit. Évek teltek el, mígnem 1977-ben, abban a bizonyos budapesti, Báthory utcai idegen nyelvű könyvesboltban, egy könyv címlapján megláttam egy, még ennél is hatásosabb képet, ami a kirakathoz vonzott: Dali Corpus hypercubicus-át. Ebben találtam meg a tökéletes festészetet akkor: technikai tudás és metafizikai hatás."

MŰVÉSZETE

Felkészülés a pályára

1979-be felvételizett a Képzőművészeti Főiskolára, de nem vették fel. Ekkor azonban már tudta, hogy élethivatásként választja a képzőművészetet. Elkezdett festészetet, anatómiát, modellrajzot tanulni. Több képzőművész körben dolgozott, és otthonában rendezett be önképző műhelyt. A festészet alapjait, a modellrajzot, az anatómiát Daday Kálmán festőművésznél, Rudnay Gyula tanítványánál tanulta. Daday Muzsinszky Nagy Endrével az 1955-től működő Siófoki Képzőművészeti Szabadiskola alapítója, művésztanára volt. Mesterének tekinti Wessely Tibort művész-pedagógust, a Képcsarnok Vállalat egykori művészeti mentorát. Ő számos fiatal, pályakezdő művészt indított el a festészet útján. Maga igazából nem volt festő, de ismerte a festészet minden mesterfogását, rejtélyét, a legapróbb részletekig. És tudását, ízlését rendkívüli pedagógiai érzékkel volt képes közvetíteni tanítványainak. Igazából ő vezette be Levyt a klasszikus festészet rejtelmeibe – melyet mindig is keresett és el akart sajátítani.

Artex – megélhetési festészet

1980-tól az ARTEX-nél dolgozott. Ez jó iskola volt arra, hogy megtanulja a klasszikus festészet alapjait és mesterfogásait, amelyek mindig is vonzották. Nagy előny volt, hogy rendszeres megrendelésekhez jutott: a nagyközönség ízlését kielégítő zsánerképeket és tájképeket kellett festenie. Ezeket a képeket külföldi műkereskedők rendelték, s így festményei eljutottak az USA-ba, Kanadába, Angliába, Franciaországba, Japánba, Ausztráliába. A megrendelések révén festészetével már el tudta tartani önmagát, majd családját is. Később német, osztrák és olasz galériák megrendeléseire dolgozott, 1990-től már személyesen szállította más témájú festményeit osztrák, német, olasz, francia megrendelőknek. A bécsi Galerie Otto, valamint Georg Haas sok éven át rendszeresen rendelt tőle festményeket.

Messenger Művészeti Alkotóközösség

1990-ben társaival megalapította a MESSENGER Művészeti Alkotóközösséget. Tagjai: Bihari Csongor, Karácsony Attila, Mónos Jenő, és később Bihari Andrea. 1990-től kezdett el több társával csoportos kiállításokat is rendezni. Napjainkig több mint száz egyéni és csoportos tárlata volt itthon és külföldön egyaránt. Ez idő tájban indult el a hazai képkereskedőkkel való szoros kapcsolata is, számos és folyamatos megrendelést eredményezve. Ekkortól fogott hozzá azokhoz a témákhoz, melyeket az IHLET jellemzett: magyar tájak, portrék, csendéletek és főleg a transzcendens témák.

Artlevy

Az 1990-től 2008-ig terjedő időszakot a teljes MESTERSÉG elsajátítása jellemezte az olajfestészet terén. Művészi témái egyre gazdagodtak: magyar várak, borvidékek, vadászat, horgászat, Balaton, Őrség, népi, keresztény és szürreális témák, az avantgard kortárs lehetőségei. Rengeteg megrendelés jellemezte ezt az időszakot. Behatóan kezdett foglalkozni a különféle stílusoknak, modoroknak, irányzatoknak a jelenben mutatkozó művészi problematikájával. Különféle anyagokra kezdett el festeni, a témához és ihlethez illően: fatáblák, réz- és vaslemezek, bőr, vászon, kerámia, kő, gránit, márvány, cserép stb. A keret is szerves része lett a műnek, kapcsolódva a témához, így a keretezést is egyre egyedibbé tette, sokféle fát és egyéb anyagokat felhasználva. Több alkalommal fafaragó, népművész, lakatos, asztalos készítette tervei alapján ezeket a kereteket. 1992-ben részt vett a Független Magyar Szalon alapító ülésein. A művészeti egyesület alapelvei, törekvései nagyon közel álltak a Levyéhez. Az önkifejezés lényegét ő is az alkotások létrehozásában látta – függetlenül művészeti szervezeti tagságtól, képzettségtől, végzettségtől. Vallotta és vallja az alkotó munka mindenek felettiségét. „Nincs zsűrizés és nincs díjazás” – lett az egyesület jelmondata, a híres párizsi Független Szalon elveit tisztelettel követve, és ez nagyon is egyezett Levy felfogásával. Autonóm személyisége azonban nem engedte, hogy a mégoly rokonszenves egyesületben taggá váljék.

Levyntgard

2000 novemberében nagyszabású kiállításon mutatta be sokrétű munkásságát Siófokon, majd 2005-ben ugyanott megrendezte az első Levyntgard ki- és beállítást. Harmincéves művészi pályája során, a kereskedelmi festészet taposómalmában tökélyre fejlesztette festői technikáját. A megrendelésre történő festés mellett megalkuvás nélkül építette saját művészi világát. 2009-re érett meg benne az a teljesen egyedi festészeti modor, stílus, melyben sikerült összefoglalnia addigi tudását és világlátását. Ez az analizáló és szintetizáló alkotási mód az, amit levyntgardnak nevez. A levyntgard lényegét számos még publikálatlan, illetve sajtó alatt lévő elméleti művészetfilozófiai írásában fogalmazta meg.

KIÁLLÍTÁSOK

(válogatás)

1990.
Siófok, Dél-Balatoni Kulturális Központ

1991.
Siófok, GALERIE MESSENGER

1992.
Siófok, Beszédes József Múzeum
Balatonalmádi, Városháza Galéria
Budaörs, Jókai Mór Kulturális Központ.
Várpalota, Nagy Gyula Galéria

1993.
Budaörs, Jókai Mór Kulturális Központ
Szolnok, Hotel Pelikán
Siófok, Hotel Janus
Pápa, Jókai Mór Művelődési Központ
Pétfürdő, Művelődési Központ
Debrecen, DOTE,

1994.
Baja, József Attila Művelődési Központ
Mohács, Bartók Béla Művelődési Központ
Sopron, Hotel Sopron
Balatonszemes, Művelődési Központ

1995.
Budapest, SISSI Palota
Kecskemét, Megyei Kórház Galériája
Baja, József Attila Művelődési Központ
Szolnok, Helyőrségi Művelődési Központ
Bicske, Petőfi Sándor Művelődési Központ
Keszthely, Goldmark Károly Művelődési Központ
Törökszentmiklós, Városi Művelődési Központ
Gyula, Erkel Ferenc Művelődési Központ
Pécs, Gyöngyszem Galéria
Budapest, Vöröskereszt Központi Galériája
Székesfehérvár, Szent István Művelődési Központ

1996.
Budapest, Stefánia Palota
Budapest, Ericsson Galéria
Szirák, Hotel Kastély
Budapest, Hotel Gellért
Budaörs, Jókai Mór Művelődési Központ

1997.
Előszállás, Művelődési Központ
Ausztria, Neufeld, Bank Burgenland
Budapest, Café Miró

1998.
Szirák, Hotel Kastély
Dunaföldvár, Vár Galéria

1999.
Kisbér, Városháza Galériája

2000.
Noszvaj, Panoráma Hotel
Noszvaj, De la Motte Kastély
Dusnok, Művelődési Központ
Siófok, Dél-Balatoni Kulturális Központ

2001.
Balatonakarattya, AHA Stúdió

2002.
Szekszárd, MC Galéria
Csopak, Művelődési Központ
Szolnok, HOZAM Klub
Szombathely, Isis Galéria

2003.
Jánosháza, Művelődési Központ
Keszthely, Helyőrségi Művelődési Központ
Tolna, Városi Művelődési Központ
Pápa, Tükörkép Galéria

2004.
Marcali, Bernáth Aurél Terem
Szolnok, HOZAM Klub

2005.
Siófok, D.B.K.K. 1. LEVYNTGARD
Dusnok, Művelődési Központ
Balatonföldvár, Bajor Gizi Művelődési Központ
Szolnok, HOZAM Klub
Szombathely, Helyőrségi Klub

2006.
Debrecen, Misztika Galéria
Szántódpuszta, Kulturális Központ
Szalafő, Kultúrház
Balatonföldvár, Bajor Gizi Művelődési Központ
Baja, József Attila Művelődési Központ
Budapest, Rátkay Klub
Debrecen, DOTE
Siófok, Dél-Balatoni Kulturális Központ

2007.
Balatonszárszó, Soli Deo Gloria Konferencia Központ

2008.
Művészetek Völgye, Monostorapáti: 2. LEVYNTGARD
Szolnok, HOZAM Klub

2009.
Pilisvörösvár, Műhely Galéria
Szolnok, Városi Képtár
Jánosháza, Művelődési Központ

2010.
Körmend, Cavallo Galéria
Budapest, Deák Ferenc Kollégium

2011.
Balatonfűzfő, Művelődési Központ, Yndával közösen
Szombathely, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ

2012.
Szolnok, Kaid Art Shop,

2013.
„ARTEX-től a levyntgard-ig”. Kálmán Imre Múzeum, Siófok
„Magyar táj magyar ecsettel”. Idegenforgalmi és Kulturális Központ, Szántódpuszta csoportos

KÉPEK

Korszakok és stílusok

1. Kezdeti, intenzív önképző és tanulási időszak (Daday Kálmán műhelyében, nagyatádi alkotótábor Leitner Sándorral), 1977-1980.
2. ARTEX időszak 1980-1990