Szerkesztő:Czeky/próbalap
Irkálódós, vázlatolgatós.
GeForce 256
[szerkesztés].jpg)
A GeForce 256 az Nvidia cég által gyártott 2D és 3D kép megjelenítésére képes videókártya, amely 1999. Október 11-én jelent meg világszerte, a Riva TNT2 széria utódja és a GeForce 2, illetve GeForce 2 MX szériák elődje. A kártyát az Nvidia legelső egybeintegrált videókártyájaként tartják számon (az Nvidia "A Világ legelső GPU-ja" néven reklámozta), mivel a 2D és 3D kép megjelenítését az NV10 kódnevű grafikai feldolgozóegység látja el egyszerre, képes 10 millió poligont másodpercenként megjeleníteni a képernyőn, illetve támogatta a fények és árnyékok (Transform & Lightning, T&L) feldolgozását hardver szinten. A 256 egy utalás az NV10 chip négy darab 64-bites pixel pipeline-jaira. A videókártya támogatja a Direct3D 7.0, illetve az OpenGL 1.2.1 Alkalmazásprogramozási felületeket (API). A GeForce sorozat első kártyája.
Technikai Jellemzők
[szerkesztés]A kártyának két variánsa létezik: GeForce 256 SDR (Single Data Rate), GeForce 256 DDR (Double Data Rate), a kettő között a memória típus és azok órajele a különbség.
| Kártya neve | Megjelenés | Chip neve | Órajel | Memória órajel | Csíkszélesség | Csatlakozás |
|---|---|---|---|---|---|---|
| GeForce 256 SDR | 1999. Október 11. | NV10 | 120Mhz | 166Mhz | 220nm | AGP 4X, PCI |
| GeForce 256 DDR | 1999. December 13. | 150Mhz |
Stoptábla története
[szerkesztés]A stoptábla elterjedése és szabványosítása a 20. század elejére vezethető vissza, amikor a gépjárművek számának növekedésével párhuzamosan nőtt a közúti közlekedési szabályozás szükségessége. A legelső stoptáblát 1914-ben, Detroit-ban állították fel
Sablon: Zavaró
[szerkesztés]
 |
FIGYELEM! Ebben a szócikkben a nyugalom megzavarására alkalmas szövegi és/vagy képi tartalom található. Egyes olvasóinkat ez érzékenyen érintheti, megtekintése fiatalabb olvasóink számára nem ajánlott. |
ATX alaplap (forrás szükséges)
[szerkesztés]Jellemzők
[szerkesztés]Méretben a "Baby" AT alaplapok méretéhez hasonló lapra épül, viszont attól magasabb, emiatt és a lapra integrált csatlakozások miatt nem lehetséges AT gépházba építeni. Az ATX gépházak mérete és felhasználási területe (otthoni, irodai, szerver gépházak) változó.
Az ATX alaplapok legfőbb különbségei az AT alaplapokhoz képest:
- ATX Tápcsatlakozó és ATX tápegység az AT típus helyett,
- Készenlét állapot, amellyel az alaplap a tápegységet képes be- illetve kikapcsolni (standby mód),
- A PCI csatlakozók leváltották az ISA csatlakozókat (Pentium 4 korszakig bezárólag még található 1-2 ISA csatlakozó egyes ATX alaplapokon),
- AGP csatlakozó, később a PCI-E csatlakozó, videókártya hozzáadására fenntartott csatlakozók,
- Alaplapra integrált lapkakészletek: Video chip, Hang chip, meghajtókat vezérlő chip (IDE, SATA, SCSI), stb.,
- Alaplapra integrált csatlakozók: PS/2, USB, D-SUB (VGA), 3,5mm Jack, soros és párhuzamos portok, stb.,
- Front panel csatlakozók: USB, Fejhallgató és mikrofon, stb.
- Az alaplapra integrált perifériák a BIOS-on keresztül konfigurálhatók.