Szerkesztő:Csengeri/próbalap

Időjárás meghatározás

Konfár Imre és Csengeri Zoltán kutatása

• 

Az időjárás meghatározás a Naprendszer bolygóinak és azok gravitációs mezejének hatását kutatja a légkörre, és ezen folyamatok feltérképezésével jelzi előre az időjárást bármely időpontra és helyszínre. Az időjárás meghatározás új módszer az időjárási előrejelzésre, amely nem igényli az aktuális légköri állapot termodinamikai (hőmérséklet, légnyomás, páratartalom) jellemzőinek méréseit (az okozatokat), ismereteit, mint a hagyományos meteorológiai előrejelzések, hanem az okok matematikai modellezésével oldja meg ugyanezt.

A ciklonokat és anticiklonokat eddig spontán képződményeknek tekintettük. A számítógépek korában a Föld különböző pontjain mérőautomaták segítségével szolgáltatnak folyamatosan adatokat a hőmérséklet, légnyomás és páratartalom, mint három termodinamikai paraméter aktuális értékeiről, és ezekből az áramlástan módszereivel próbálják a ciklonok és anticiklonok mozgását nyomon követni. Ezzel több probléma is van. A nagyon sok mért adat feldolgozása nagy számítási kapacitást igényel. Ebből egyrészt következik a változók növekedése az idő függvényében. Másrészt az áramlástani jelenségek közül csak nagyon kevés esetet tudunk pontos és egzakt matematikai egyenletekkel felírni. Ráadásul mindig más áramlástani peremfeltételekből kell kiindulni, vagyis más áramlástani esetet kell vizsgálni és ezek alig ha az előzőekben említett matematikailag felírható specifikus esetek, így az úgynevezett végeselemes módszerrel közelítve kapunk egy-egy, a valóságtól eltérő, azt közelítő eredményt. A sok változó és az alkalmazott matematikai megoldási módszer jellege tovább fokozza a számítási kapacitás igényét. Ezért szükséges az, hogy találjunk olyan külső hajtóerőket, amelyekről feltételezzük, hogy azokkal a légköri események kapcsolatban vannak és ebből következően a cél az, hogy három napnál további időtartamra is megbízható előrejelzést lehessen készíteni.

Ismeretes, hogy a Föld időjárását alapvetően a Nap - mint a Naprendszer központi égiteste - határozza meg, viszont idáig nem vették figyelembe a többi égitest légkörre gyakorolt hatását. Idáig nem volt teljesen tisztázott az, hogy az Egyenlítővel párhuzamos légáramlásokat mi gyorsítja fel a talajhoz képest rájuk jellemző sebességre, és mi adja a nyugati és a passzátszelek jellemző átlagsebességének a nagyságát. Alapvető tény, hogy a Nap sugárzásának beesési szögével próbálnák meg leírni a légkörben zajló folyamatokat, ami viszont önmagában nem magyarázza meg eléggé, matematikailag is levezethetően a mérsékelt övek létezését, és az ott megjelenő ciklonok kimélyülését. Ezeken kívül bizonyos típusú globális hőhullámok szabályos időközönkénti ismétléseinek mivoltára is választ ad. Ezekkel együtt a módszer lehetővé teszi a Föld, de egyben más bolygók légköri jelenségének (melegbetörések, hidegbetörések, csapadékzónák) matematikai leírását. Ennek következménye az, hogy a bolygók Földhöz viszonyított pozíciójának pontosságától függően több ezer, vagy akár millió évekkel előre lehessen jelezni az időjárást, egyben az éghajlatot is. Lehetővé válhat vele az előre tervezhetőség, amit eleinte a rendezvényszervezések, későbbiekben számos más területeken - mint pl. az energiaipar (földgáz tárolás, elektromos rendszer zavarainak előrejelezhetősége), de az egészségügy és nem utolsó sorban a mezőgazdaság – lehet hasznosítani.

Története

2015. november 26-án Konfár Imre kapcsolatot fedezett föl a melegrekordok és a Nap-bolygó együttállások (bolygótükrözés) között, amit saját Facebook oldalán közzétett. Ezzel egyidőben jött rá, hogy a bolygók összetételéből adódóan az általuk visszatükrözött fény jellemző az adott bolygóra, de értelemszerűen bolygónként más és más. Ez megmutatkozik a naplementék fényében is, mert ez a tükröződéses jelenség megszínezi a horizontot. Hasonló jelenség, hogy a szivárvány színe is a bolygók színét tükrözi. Ezt december 19-én fedezte fel.

2015. december 6-án kapcsolatot fedezett föl az orvosmeteorológiailag közismert megbetegedések, és a bolygók helyzete-mozgása között.

2015. december 13-án rájött, hogy a régi idők időjárási (népi) megfigyelések, és a bolygók keringési ideje között kapcsolat van. Ugyanezen a napon jött rá, hogy a fentebb említetteknek megfelelően a bolygók között meg lehet különböztetni az erős és a gyenge bolygókat.

2015. december 16-án felfedezte, hogy a Földön mindig 4 ciklon van az északi és a déli féltekén. Ez a 4 ciklonpár összekapcsolható egymással.

2016. év elején Konfár Imre rájön, hogy ha az ég bizonyos részein jelennek meg a bolygók, eső várható. Továbbá azt idő, hogy az együttállások idején felersödnek az esők. Viszont egy jobbra, meg egy balra mozgó bolygó kioltja egymás hatását. Végül ugyanebben az időszakban rájön, hogy a bolygók (pontosabban azok gravitációs terei) ráhelyezhetők a térképre. Ezzel egyidőben elkezdett időjárási előrejelzéseket is készíteni, továbbá foglalkozott földrengésekkel is.

2016. áprilisában kéréseket, megrendeléseket kapott időjárási előrejelzések készítésére. Azonban szoftver még nem állt rendelkezésre.

2016. júliusa: Rendszeres havi előrejelzések kezdete. Ebben az időszakban a 2016-2017 telének időjárása is előre lett jelezve, és meg lett említve a 2017-2018 telének időjárása is.

2017. január: Konfár Imre felvette a kapcsolatot Csengeri Zoltánnal, és megszületett az ötlet, hogy közösen elkezdjék számokba önteni az időjárás meghatározás projektet. Eközben rövid megjegyzésekben utaltak arra, hogy július végén és augusztus elején a Mars miatt erőteljes hőhullám alakulhat ki.

2017. március: A bolygómozgások szinuszfüggvényekkel történő modellezése. Ezekkel együtt az elmúlt évszázadok időjárásának (kisjégkorszakok) elemzése.

2017. április: A bolygók gravitációs terének térképre helyezése. Az első olyan havi előrejelzés, amit számítógéppel készült. Ebben a hónapban április 19-én havazást okozó ciklon mélyült ki Magyarország fölött, amit a számítógép akkor még "nem várt", ezért a bolygók pozíciói pontosításra szorultak. Csapadék és hőmérséklet diagrammok ráillesztése az elmúlt évek mért adataira, ami kezdett fedést mutatni és alakot ölteni, bár több helyen voltak komoly hibák, eltérések, is. Ez havi előrejelzésekhez idkép és hőmérsékleti értékeket is adott.

2017. május: Finomítások a Merkúr, a Vénusz és a Mars pályáin. Eközben kapcsolatokat is kerestek a Bermuda-háromszög, és egyéb rejtélyes eltűnési jelenségek, balesetek és a bolygótükrözések között.

2017. június: Nyár elején első áramlástani szimuláció futtatásának kísérlete a 2017 június-július-augusztus hónapokra. Sikeresen meg lett jósolva a június 30-ai eső, a július 10. körüli viharok és az augusztus 20. körüli eső.

2017. július: Finomítások a hőmérséklet és a csapadék diagrammokon. Vetéstervező a mezőgazdaságban dolgozók részére és próbálkozás földrengések számításával.

2017. augusztus-szeptember eleje: Más bolygók időjárásának számításához a kezdőlépések megjelentek. Egyben a napkitörések, napviharok számítása. Eközben megjött a várt hőhullám, sőt tovább is tartott, mint ahogyan azt januárban sejtették. Ezt részben a Mars tükrözési időszakának vége, részben pedig a Jupiter és az Uránusz okozott. A hőhullámot akkoriban a számítások alábecsülték, nem jelent meg a Jupiter és az Uránusz által felkavart meleg, csak a Mars tükrözése. De az akkori számításokat elemezve is felmerült, hogy önmagában a Mars nem okozhatta a nagy meleget. Ezért további pontosításra volt szükség, ami később kijavította a hibát.

2017. ősze: Folyamatos finomítás a hőmérsékleti modelleken és csapadék számításokon, illetve a bolygók pozícióin. Próbálkozás olyan előrejelzési térképekkel amihez elég táblázatkezelő program, és nem igényel áramlástani szimulációt. Helyi, tetszőleges földrajzi helyre történő előrejelzés. Októberben orvosmeteorológiai számítások. Az alvászavarok és a bolygók, illetve a Hold kapcsolatának vizsgálata és számítása, előrejelzése. Elmúlt években észlelt szélsőséges időjárási események magyarázata az időjárás meghatározás módszerével. Ebben az időszakban a számítógépből gyorsan és kifinomultan ki lehetett már olvasni a hőhullámokat és azok okait.

2018 tavasza: A Lánchíd rádió riportot készített Konfár Imrével, melyben az időjárás meghatározás legalapvetőbb tudnivalóit foglalja össze: https://lanchidradio.hu/video/203607

A Naprendszer és a légköri képződmények kapcsolata, elmélet

Egy esemény meghatározható, ha ismerjük a ciklonok és anticiklonok középpontjait. A műholdképeken látható ciklonok és anticiklonok képződésük, mozgásuk és elhalásuk során végigrohannak a Föld körül. Vizsgálva azokat a helyeket, ahol rendszeresen fölerősödnek, vagy szétesés után újraképződnek, szembetűnik, hogy a ciklogenezis mindig majdnem ugyanazokon a pontokon történik meg. A ciklogenezisek középpontjainak útvonalát követve pedig szembetűnik, hogy egyenletes sebességgel haladnak a térképen nyugat-keleti irány mentén napról napra. Az örvénylő mozgást végző rendszereket hengeres rendszereknek is el lehet képzelni, amelyek szöget zárnak be a földfelszínhez képest. Mozgásuk közbeni tehetetlenségük és bezárt szögükből következik, hogy forgó mozgást végeznek. Az anticiklonok és a ciklonok rendszerét külön-külön is jellemezhetjük. Nyugat-keleti irányba való gyorsuló és forgó mozgásával a ciklon rendszerének részecskéi gyorsabban haladnak a légkörnek az uralkodó szélirány által hajtott többi részecskéjénél, ezzel a nedvességtartalmat fölemelve csapadékképződést eredményeznek. Az elkeveredés mechanizmusa miatt a ciklonokban jól elkülönülnek a meleg-, és a hidegfrontok. Az anticiklon rendszere az uralkodó széliránnyal ellentétes irányba mozog, és a magasból a földhöz szegezi a légkör elemeit, ezzel létrehozva a felhőmentes égboltot, télen pedig a ködös hidegpárnát. A rendszerek találkozását izobárikus vonalakkal kezdték jelölni a meteorológusok. Már ezeken a térképeken megfigyelhető a hengeres rendszerek egymásba fonódása. Amint két henger közel kerül egymáshoz, a különböző hőmérsékletű részek elkeveredési mechanizmusa miatt hullámot vetnek a hideg- és melegfrontok, majd ezek a hullámok kioltják egymást. A ciklogenezisek helyén legyengülésük után a ciklonok újra és újra képződnek, és ezek az újraképződések is ciklikusan követik egymást. A Földön egyidőben minden pillanatban 4-4 ciklonpár található az északi és a déli féltekén. Ezen ciklikusság megegyezik a Hold Föld körüli keringési idejével, ami rávilágít és fizikailag bizonyítja a régi hiedelmek hátterét is. Ezt a tényt erősíti az is, hogy a Hold árapály jelenségeket okoz a Földön. Aki jobban utána néz, megtalálja hogy a szilárd felszínt is mozgásra készteti. Ez a geodéziában bizonyos esetekben különösen fontos. Ha tengerekre és a szárazulatokra hatással van, akkor a légkörre is minden bizonnyal hatással van. Azonban a ciklogeneziseket jelölő pontok fokozatos vándorlása és a ciklonoknak a képződések-elhalásokból álló pulzáló viselkedése miatt több elemnek is jelen kell, hogy legyen a rendszerben. Ahogy az árapály jelenségeknél a bolygók gravitációs tere is megjelenik, természetesen arányosan, erősségüket tekintve jól számszerűsíthetően, úgy ennek meg kell, hogy jelenjen a légkörben is. Ennek a két feltételezésnek kapcsolatban kell egymással lennie, amit igazoltam is 2015-ben, és rájöttem, hogy a Föld felszinén észlelhető ciklonok darabszáma változó nagyságban és erősségekben ugyan, de arányos a bolygók számával, hozzáadva a Hold hatását is. Természetesen a hurrikánok és testvéreik száma is ugyanezt mutatja. E szám északon és délen is a fentiek szerint néggyel szorozható mint ahogy az Egyenlítő környékén is. Természetesen ha ezek a pontszerűen kezelt hasonló jellegű rendszerek egymáshoz közel vannak, akkor egybeolvadnak, de a szimmetriából következően mindegyik rendszernek megtalálható a 4-4 társa a Földön. Ezek a rendszerek ferde vonallal köthetők össze, ami megadja a Föld dőlésszögét egyébként. Mindezek természetesen a Föld felszíni formái miatt nem képeznek teljes forma egyezést, ami a rendszert különösen az északi féltekén kaotikussá teszi.

Az elmélet kidolgozója Konfár Imre, aki hőhullámok okaiból kezdte el levezetni a bolygók és a légköri folyamatok kapcsolatát 2015, de magát az előrejelzést 2016 őszén kezdte el, és 2017-ben matematikai egyenletekkel alátámasztva készíti havi előrejelzéseit Csengeri Zoltánnal. Módszereivel sikeresen megjósolta a 2017. május 11. körüli hidegbetörést, illetve a nyáron számos károkozó vihart hetekkel a hivatalos és addig a tudomány számára elismert meteorológiai modellek (GFS, ECMWF) csak az utolsó 7 napban jeleztek stabilan előre. Az időjárás meghatározás módszerével időben visszafelé alkalmazva ellenőrizve a www.ogimet.hu oldalán mért meteorológiai adatok és számítások egyre pontosabb fedést mutattak. (Összehasonlítás céljából a pestszentlőrinci meteorológiai obszervatórium mért adatait felhasználva.)

Az időjárás külső mozgató erői, az időjárás, mint rendszer peremfeltételei

A ciklonok és anticiklonok mozgása több egyenlettel írható le. A számítások legkeményebb képzelőerőt igénylő sarokpontja, hogy a duplán forgó mozgást végző rendszert le kell szögezni egy ponthoz. A rendszer közepe a Nap az égi térképen. Ugyanez a pont pedig Anglia mellett található a Föld felszínén. Természetesen az előbbi felvetésből kiindulva 90 fokos eltérésekkel megtalálható a Nap többi ugyanilyen pontja. Innentől a bolygók is rávetíthetők a Föld térképére. A számítógépen megadott égi pozíció adatok pontonként adják meg a ciklogenezisek és a ciklonok helyét. A rendszert a 360°-ban látható égboltra értelmezni kellett, ezért a vetítés során a nappali és az éjszakai égbolt is egyszerre jelenik meg. A pályák egymásba érése és a gravitációs mezők tükörképe felhangokat eredményez. Ezeken kívül a Tejútrendszer közepét is figyelembe kell venni, mint nagy, de elmosott, tompa hatású erőt - Ennek az erőnek éves megnyilvánulása mutatkozik meg a népi megfigyelésekben, és ehhez alkalmazkodott a Föld bioritmusa is - . Mindezeket egyenletbe rendeztük és egy Excel táblázatba foglaltuk, ami jelenleg napi szinten képes kiszámítani a légkörben zajló történéseket. Az anyagáramlás mellett figyelembe kell venni a hőáramlást is, és ezzel az alap paraméterek adottak. Mindezt egy 3d-s szimuláció adná meg dinamikusan.

A rendszerben van még egy komponens, a bejövő részecskeáram. Nevezhetnénk ezt napsütésnek is de ettől kicsit összetettebb.  Induljunk a kisérő jelenségektől. A bolygók (főleg a belsők) hatással vannak a Napból kiáramló részecskék irányra, útvonalára. Mindezeket számolva megkapunk több érdekes de fontos paramétert. Induljunk el az egyik legmeglepőbbtől a villámoktól. Nem csak a felhők belső súrlódásától függ a villámok mennyisége, hanem a részecskeáram mennyiségétől is. Ugyanis az eltérített részecskéket befogják a felhők és villámokat eredményeznek. Más szabad szemmel észlelhető események is kapcsolatban vannak a részecske árammal. A naplementék, napfelkelték idején a felhőkön tükröződő vöröses szín is az eltérítés része. A Nap mögött elvonuló bolygók festik vörösre az eget. Innen következik bizonyos esetekben a hőhullámok mivolta is. A Nap mögött elvonuló bolygók „tükrözik” az anyagtöbletet a Napból ránk. Ez elsősorban nyáron észlelhető (természetesen napsütés esetén teljesedik ki), elkülönítve a meleg beáramlást. Viszont a bejövő anyagáram hőmérsékletre vonatkoztatva megadja a napi hőingás alapjait. Azt nem csak a bejövő energia, de a kisugárzott energia mennyisége is befolyásolja. Ezért éjszaka nem csak hűvösödik, hanem bizonyos esetekben gyengén melegszik is. Értelemszerűen ez a bejövő mennyiség ekkor sokkal kevesebb, mint nappal, de érzékelhető telihold idején (amikor nem felhős az ég, mert az „szigetel”) amikor is a világür energiáját kitakarja a Hold. A Hold mozgása jól megfigyelhető a napi hőingáson. Valamint a bolygókkal való fedő állás felerősíti ezt. Mindezek abban a határeseményeknél döntőek amikor például tavaszi fagyokról beszélünk.

Az időjárás meghatározás matematikai hátterének rövid leírása

A ciklonközéppontok számítási módszere a bolygó égi hossszúsági és szélességi koordinátáiból indulnak ki, amelyből meghatározható azok földrajzi helye. Ezt táblázatban külön külön munkalapban, fülben részletezzük. Ebből számítható a bolygók által visszatükrözött, illetve az általuk létrehozott hengerrel jellemezhető ciklonrendszerek által az adott földrajzi helyhez szállított hőáram, valamint a kérdéses hely és a középpont közötti távolság nagyságából és irányából következően az anyagáram. A fentiekből következően minden bolygóhoz hozzá van rendelve a megfelelő ciklonközéppont és a bolygók távolsága, illetve tömegei alapján a ciklon hatások átmérője, a hatások hatósugarai, amik a fent említett hengerek sugarait is jelentik. Ezeken kívül az égen jobbról balra haladó bolygók (Merkúr, Vénusz) pedig az anticiklonok okozói, amiket hasonló módon, de más irányokkal lehet jellemezni. Ezeknek a paramétereknek ismeretében, a hatásaikat a kérdéses földrajzi helyre szuperponálva meghatározható az ott várható hőmérsékleti, csapadék, légnyomás és páratartalom görbéje, mennyisége. A ciklonok, mint hengeres rendszerek elhelyezkedéséből következik a helyi időjárás jellege és a csapadékforma (heves zivatar, csendes áztató eső, vagy köd) is. Külön fülön számoljuk a villámlás intenzitást, valamint a ciklonrendszerekből következő számítási adatokat továbbgondolva az orvosmeteorológiai jelenségek valószínűségét, és a fűtési szezon hosszát is. Külön fület biztosítottunk arra, hogy egyénenként adott családi ház hozzávetőleges energiafogyasztását is megbecsülhessük a falakban és a födémszerkezetben alkalmazott építőanyagok összetételéből és vastagságából kiindulva. A táblázat továbbá térképesen szemlélteti a csapadék és a hőmérséklet eloszlását világszerte, ezzel a hideg-, és melegbetöréseket előrejelzve, ami rávetíthető és visszafele is kereshető az elmúlt évekről készített műholdképeken. Mindez nagyjából bolygónként kb. 5 egymásból következő képletből állt össze.

Bolygótükrözések

Konfár Imre megfigyelése azzal kezdődött, hogy a Földről nézve a Nap mögött haladó bolygók visszaverik a Nap által kibocsátott részecskéket, ezért bizonyos időszakokban globális felmelegedést okoznak. Ezért nem csak az intenzívebb hőhullámokért felelősek, de az erősebb villámaktivitásokért is. Azt, hogy mekkora mértékkel növekszik meg a Földre érkező sugárzás, azt a napelemek által felvett teljesítmények méréseivel is érdemes lehetne megvizsgálni.

Gravitációs terek

Az elmélet szerint a Naprendszerben keringő égitestek gravitációs terei a Földről látható pozíciójuknak megfelelően vetíthetők le a Föld megfelelő hosszúsági GPS koordinátákra. Ez a vetítés mindig a Nap delelési pozíciójához viszonyítva történik és a Földet 90°-onként felosztva ismételhető meg. A Nap gravitációs terének pozíciója Európában Írország, Amerikában Észak-Dakota állam északi határán a kanadai határszélen, Ázsiában Mongólia és Kazahsztán határától nyugatra, nagyjából Semey városa fölött, illetve a Csendes óceánon a Bering-tenger és az Ohotszki-tenger között a Dátumválasztó vonalnál található. Ez a pozíció négyes az időjárás meghatározás legnagyobb rejtélye, amiből viszont a többi bolygó pozíciója és egyben a légköri folyamatok hajtóerejei matematikailag levezethetők, és a bolygókat is értelemszerűen négyszer kell a térképre vetítetni. A bolygók égi látszólagos napi szintű vándorlási iránya határozza meg, hogy az adott bolygó gravitációs terének vetülete (a továbbiakban: bolygó) ciklont, vagy anticiklont okoz. Egy balra mozgó bolygó anticiklont, a jobbra haladó bolygók ciklont okoznak. A bolygók szélességi fokok mentén (észak-déli irányok) a haladási iránytól függően szintén okozhat meleg, vagy hidegbetörést, hiszen a gravitációs mező egyben szállítja is a levegőt. Az előbb említett 90°-os vetítések miatt fontos szerepe van a déli, nyugati, keleti és északi égboltnak. Ezek a jelenségek a gravitáció fogalmát is újraértelmezésre kényszerítheti a későbbiekben. Ezeken kívül a bolygók órás szintű szintű égi vándorlásából következően azok a napi hőmérsékleti ingadozást is befolyásolják, ami a világűrből érkező részecskék kitakarásában, vagy visszaverésében nyilvánul meg. Az éjszakai bolygók és a Hold tehát a levegő hőmérsékletét csökkentik, míg a nappali bolygók inkább melegítenek.

A Hold szerepe a Föld légkörében

A Hold a légkörzésben az eddig is ismert szerepek mellett további központi szerepet tölt be az időjárás meghatározásban, de egyben az árapály jelenségek továbbgondolásaként is föl lehet fogni. Mivel a Földhöz legközelebbi nagytömegű égitest, ezért fontos megjegyezni, hogy kettős szerepet játszik az időjárás meghatározásban. Látszólagos égi mozgásával ellentétesen is rá kell vetíteni a térképre. A látszólagos égimozgással ellentétes vetületet Főholdnak, (továbbiakban Holdnak), a rendes vetületét Tükörholdnak is lehet nevezni. A Tükörhold elsősorban a tartós esőket, a téli erősebb havazásokat, a nyári villámárvizeket hozó zivatarokat, mezoléptékű kovektív komplexumokat okozza, tehát a nedvesség konvergencia helyszínét adja meg. A Hold rendes vetülete a hidegfrontok és ciklonok (főciklonok) pozícióját adja meg. Nyáron általában a squall line, a téli hózáporok, graupelzáporok, vagyis az átrohanó jellegű viharokat és a ciklon előterében levő melegfront, a túloldalon levő hidegfrontok helyzetét, tehát a gyors felmelegedés - lehűlés párosokért felelős.

Gyakorlatilag a Hold és a bolygók közötti fokban mért látszólagos távolságokkal számolható és rávetíthető a térképre a ciklonok helyzete, ami megmagyarázza azt a tényt, hogy egy ciklon nagyjából 29 nap alatt kerüli meg 360°-ban a Földet, ami épp a Hold Föld körüli keringési idejével esik egybe. Ezzel együtt az adott földrajzi hely függvényében a melegedés és a lehűlés attól függ, hogy mennyire van közel a helyhez a gravitációs vetület és milyen irányban. A balra levő Hold felmelegedést, a jobbra levő Hold lehűlést eredményez. Ezzel együtt az első és utolsó negyed először erős hidegfrontot, az újhold és különösen a telehold hidegfrontot okoz. Ez az összes többi égitestre is igaz, ami látszólag balról jobbra mozog az égen. A jobbra haladó bolygók a térképen az óramutató járásával ellenkező irányban és kívülről befelé, míg a balra haladó bolygók az óramutató járásnak megfelelő irányban belülről kifelé taszítják a légkör molekuláit, ezért a jobbra mozgó bolygótól keletre melegfronti, a balra mozgó bolygóktól nyugatra hidegfronti hatások érvényesülnek.

A Hold további nagyon fontos szerepet tölt be, ha együttállással, oppozícióval, vagy épp egy negyedfordulóval felerősíti egy másik égitest gravitációs mezejét. Későbbiekben ezeket a jelenségeket erősítéseknek is lehet nevezni.

A többi égitest szerepe a Föld légkörében

A Nap ismeretes szerepe mellett az időjárás meghatározás elmélete szerint többnyire passzív szerepet játszik, mert pozíciója időben változatlan. A többi égitestet (bolygók) is lehet kategorizálni erős, illetve gyenge bolygók szerint. Az erős bolygók a Földhöz közeli, vagy nagybolygók, vagyis a Vénusz, Mars, Jupiter és a Szaturnusz. A gyenge bolygók a Merkúr, az Uránusz és a Neptunusz. A bolygók többsége ciklont okoz a Holdhoz hasonlóan, amik erősítés idején (lásd Hold) a ciklonokat mélyíti. Ez azt jelenti, hogy a ciklon átmérője és az odakonvergáló nedvesség mennyisége is megnövekszik. A két Földtől számítva belső bolygó, a Merkúr és a Vénusz anticiklont hoznak létre, ha látszólag balra mozognak. Az anticiklon hatások szintén fölerősödnek, ha a Hold erősíti azokat. Jellemzően a Hold által is erősített erős bolygók jobbra haladás közben az adott földrajzi helyen szélviharral kísért, vagy heves zivatarokat, erős esőket, télen tartós havazást, erősítés hiányában nyáron a meteorológiai bárikus mocsárhelyzethez is társítható kora délutáni helyi zivatarokat, télen szintén tartós havazást, vagy borultságot, hidegpárnát okoznak. A gyenge bolygók erős villámtevékenységgel járó, de nem nagy kiterjedésű zivatarokat, ősszel és tavasszal gyenge hidegfrontokat, télen rövidebb havazásokat hoznak. Erősített anticiklon hatások esetén (tehát amikor a Hold balra mozgó égitestet erősít), ha jobbra haladó bolygó is jelen van, az adott bolygónak megfelelő földrajzi helyen a ciklon nagyon legyengített formában alakul ki, vagy ki sem alakul, ehelyett nyáron felhőtlen szép időt, tavasztól őszig ködös, egyhangú, borult időt lehet tapasztalni. Ha a Hold, vagy a Tükörhold halad el a megfelelő helyen, akkor tapasztalhatjuk meg az úgynevezett száraz hidegfrontokat.

Ismeretes az áramlástanban az örvények összeolvadása. Ez akkor fordul elő, ha több bolygó egymáshoz közel halad jobbra, és a gravitációs mezők összeadódva tolják és forgatják magukkal a légkört. Ez szintén erősítésnek számít, ami két bolygó között jön létre. Általában a nagyon erős hidegbetörések és melegbetörések okozói.

Ezeken belül a bolygók térképre vetített pozíciója mellett az égi pozíció megadja a zivatarok, esők, ciklonok kimélyülésének kezdeti időpontját is. A keleti égbolton levő bolygók esti, a nyugati égbolton levő bolygók reggeli, délelőtti, az északi égbolton levő bolygók éjszakai, a déli égbolton levő bolygók kora délutáni esőt okoznak. Adott földrajzi helyen kialakuló esőt nem csak a megfelelő bolygónak éppen oda vetülő gravitációs mezeje táplálja, hanem azoknak a bolygóknak a gravitációs ereje is felerősíti, amelynek vetülete egyébként nem az adott földrajzi helyre esne.

További különleges szerepek

A fentebb említett ok-okozati összefüggésekből következően bizonyos égitestek további különleges szerephez jutnak a Föld időjárásának meghatározásában.

Vénusz

A hideg tél-meleg nyár, vagy a hűvös nyár és enyhe tél párosok egymás utáni váltakozását az időjárás meghatározás a Vénusz viselkedésével és egyben a Föld forgástengelyének dőlésszögének változásával magyarázza. Míg télen a Föld forgástengelye úgy változik, hogy a Naptól (delelés szerinti napállástól) keletre levő égitestek fölfelé, a zenit felé, míg a nyugatra levő égitestek a horizont felé mozognak, ezért a vetítés szerint a keletre levő Vénusz hideg telet okoz. Nyáron épp az ellenkező módon és irányba dől a Föld forgástengelye, ezért a nyár meleg lesz. ha a Vénusz viszont keletre van a Naptól, akkor az ellenkezője történik. Vagyis összességében az Esthajnalcsillagként emlegetett Vénusz, ha hajnalcsillagként viselkedik, Magyarországon fokozza, míg ha esti csillagként viselkedik, inkább mérsékli a szélsőségeket.

Merkúr

A Merkúr különlegessége annak időszakos fordulóiban mutatkozik meg, mivel irányának gyors változása önmagában is képes ciklont okozni, észak-déli vándorlási iránya a fentiek mellett nagyban befolyásolja a hideg és a meleg időszakok jellegét. Ez a 2017 tavaszán is tapasztalt szélsőséges esetekig is képes fokozódni, amikor is márciusban április végének megfelelő hőmérsékletű meleget, míg áprilisban gyakorlatilag február közepének megfelelő hőmérsékletű időjárást, április 19-én pedig intenzív havazást lehetett tapasztalni Magyarországon.

Sagittarius A*

A Tejútrendszer magjának kulcsfontosságú, hogy a Föld tengelyferdeségi dőlésszögének fordulója, valamint a Naphoz legközelebb eső pozíciója egybeesik azzal az időszakkal, amikor ez az égi objektum együttáll (téli napforduló), vagy oppozícióban áll (nyári napforduló) a Nappal. A ténylegesen a légkörre ható szerepe nem teljesen tisztázott az időjárás meghatározásban, mivel hatása nem mutatkozik meg egyértelműen a Föld légkörében, hiszen alapvetően nem egy nagytömegű égitest, hanem egy egész égi sáv elmosódott gravitációs teréről beszélünk, aminek a geometriai és tömegközéppontja található a Sagittarius A* helyén. Általánosságban kijelenthető, hogy az áprilisi, októberi, a decemberi enyhülések, január közepei csapadékhajlamok és a július végi általános évente jelentkező lehűlésben lehet fontos szerepe, viszont ezt a népi szokásokban, hagyományokban lehet tovább vizsgálni és magyarázni.

Orvosmeteorológia

A Hold alvásciklusunkra gyakorolt hatása sok embernél - különösen az érzékenyek esetén - megmutatkozhat úgy, hogy a mélyalvás fázisa a bolygó óraszögének megfelelő órában elmarad, vagyis az alvás érintett időszakai felszínessé válnak, vagy épp látszólag ok nélkül (tehát pszichológiai tényezők, illetve egyéb külső zavaró tényezők, mint például a zaj, hőmérséklet változás, hidegérzet, vagy biológiai szükségletek) sem bírnak bizonyos emberek el-, vagy visszaaludni. Ugyanez a hatás - bár kisebb mértékben - jelentkezik a többi bolygó esetében is. Ez az elmélet további vizsgálatot igényelhet az orvostudományban, és a fizika többi területén is, viszont matematikailag általánosítva és időben továbbszámolva bizonyos mértékig előre jelezhetők lehetnek az alvászavarok, így a munkahelyi, vagy egyéb balesetek elkerülésében is fontos szerephez juthat. Ez esetben további új lehetőség nyílik a megbetegedésekre való általános hajlam rizikófaktorának, illetve a közismert orvosmeteorológiaában is ismert panaszok, mint például az ízületi fájdalmak, és a vérnyomás ingadozások előrejelzése is.

Villámaktivitás

A Földre érkező részecskék számát és ezáltal a villámlás aktivitását a bolygótükrözések mellett a két Földtől beljebb keringő belső bolygó helyzete is befolyásolja. A Naptól látszólag távol elhelyezkedő Vénusz és Merkúr intenzívebben szórják, míg ha a Nap előtt haladnak el, akkor kitakarják, saját magukhoz vonzák a részecskéket. Ezért az utóbbi időszakokban inkább felhővillámokat, míg az első esetben gyakori és intenzív lecsapó villámokat lehet tapasztalni a zivatarokban.

Más bolygók időjárása

Az időjárás meghatározás módszere természetesen nem csak a Földre, de a Naprendszer, vagy egyéb csillagrendszerekben található bolygókra is alkalmazható lehet. Többek között magyarázatot adhat a Jupiter Nagy Vörös Foltjának létezésére is, továbbá a Napkitöréseket is meg lehet vele jósolni.

Az időjárás meghatározás hasznosítási lehetőségei

A számítások minden egyes finomítása egy lépéssel hozza közelebb a meteorológiai obszervatóriumokban mért és számított adatokat. A rendszer szimmetriája lehetővé teszi, hogy a Föld több pontjához eseményeket  összeköthessük. Természetesen figyelembe véve a domborzatot ezek tükrözik a különbségeket is. A kutatást két éve kezdtem egymagam. Amit Csengeri Zoltánnal folytatok egy éve. Ő a számításokban vállal nagy szerepet. Az mellet hogy a klasszikus időjárás-előrejelzést is ismeri. Munkásságunk az interneten, mint a mai világ elérhető bázisán megtalálható. Elődömnek tekintem Dávid Mihályt, aki ezen folyamatok naptár szintű elemzését végzi. A szikra amin elindultam a hőhullámok és a Nap közelében haladó bolygók szimmetriája adta. Bár a legnehezebb pont az említett többszörös körmozgás sík pontra való helyezése volt. Társtudományként több esetben kellet a gömből sik felületet képezni és a mozgásokat hullámként definiálni. Sok számítás és képlet vár lejegyzésre, de mindegyik közelebb hoz egy kijelölt nap időjárásának megismeréséhez.

Az időjárás meghatározás módszerével készített időjárási előrejelzések esetében úgynevezett beválási esélyt nem lehet a hivatalos és közismert meteorológiai modellekhez (lásd: numerikus időjárás-előrejelzés) hasonlítani, mivel maga a módszer nem áramlástani elven működik. A beválási esélyt befolyásolja a bolygók helyzetének ismerete (a bolygók távolsága a előrejelzés tárgyát képező földrajzi helyétől), illetve azoknak a hatásoknak a pontos ismerete, amit a bolygók gravitációs tere okoz a légkörben. Itt nem beszélhetünk úgynevezett ensemble előrejelzésről sem, és a beválási esély százaléka időben nem tart az 50% felé, hanem időben és a szituációtól függően változó, aminek esetében a változás egyet jelent a módszer hibájával. Tehát az időjárás meghatározás által számításokkal leírt, "vélt" időjárás diszkrét és meghatározott értékeket vesz föl, amit a valóságra illesztve lehet folyamatosan ellenőrizni, és a valósághoz egyre közelítve a számítások pontosságán javítani. Ez úgy történik, hogy a meteorológiai állomások, obszervatóriumok által mért adatokra illesztjük az időjárás meghatározás által kiszámított elméleti hőmérsékleti, csapadék, stb. görbét és az eltérések okait elemezve utólag javítjuk a leíró egyenleteket. Ezzel együtt a műholdas megfigyelés és a számítások szerinti pozíciók egymásra illesztésével vizsgáljuk, illetve javítjuk a bolygók pozícióját. Mivel a beválási esély időben változik, de általánosságban elmondható, hogy a tartós hőhullámok, hidegbetörések és hidegfrontok érkezési dátumai a megfelelő számítási módszereket és a lehető legpontosabb egyenleteket alkalmazva a 2017 november végi állapot szerint napra pontosan meghatározhatók, de gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy 5 év, vagy 100 év időtávlatban gondolkodunk.

Mindez új lehetőségeket jelenthet a turizmus, a vendéglátóipar, a mezőgazdaság, de az energetika területén is (földgáz tárolás), sőt: a veszélyes időjárási események által okozott balesetek, illetve megbetegedések időpontjaival a készenléti szervek (mentők, tűzoltóság, rendőrség) felkészülését is hetekkel, hónapokkal előre segítheti. Továbbá az orvosmeteorológiai jellegű megbetegedések, illetve az alvászavarokat kiváltó hatások figyelembe vétele az orvostudományban új területeket nyithat, de egyben az orvosi ellátást is segítheti felkészülni a járványokra, illetve a tömeges megbetegedésekre, vagy balesetek gyakoriságának várható növekedésére.

A kutatás és havi előrejelzések elérhetősége:

Időjárás meghatározás

https://www.facebook.com/groups/686691348202984/?ref=bookmarks

World Weather - Pécel, Magyarország és a Föld időjárása

https://www.facebook.com/groups/PecelWeather/

(Szerkesztés alatt)