Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Chery/magyaros kantoni

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kérlek, segíts bővíteni ezt a délceg teremtményt

A kantoni egyike annak a több mint féltucatnyi nyelvnek, amit gyűjtőnéven kínainak hívnak. A legelterjedtebb kínai nyelv a mandarin (az átírásáról l. WP:KÍNAI), több mint 800 millió anyanyelvi beszélővel. Összehasonlításként a kantonit kb. 70 millióan beszélik. Hogy mégis miért jelentős, itt egy elfogult ízelítő a kultúrkörébe tartozó dolgokról és emberekről:

A kantoni szisztematikus magyaros átírására nincsen precedens, ezért saját rendszert dolgozunk ki.

Álljon itt egy táblázat: egy oszlop, IPA, narrow transcription, egy oszlop, kantoni pinjin, egy oszlop, mandarin pinjin, egy oszlop, magyaros népszerű mandarin, egy oszlop, magyaros koreai.

Miért a koreai? A népszerű magyaros nem vesz figyelembe hehezetet, a koreai igen.

  • Taibei → Tajpej (mandarin)
    • c. közelítője: Thajpej
  • pul → phul (koreai, nem [ful], [phul])

Bizonytalanságok

[szerkesztés]
  • [i] j-sedése szótag végén (mandarin) vagy nem (japán, koreai)
    • 大埔區 Daai bou koey: Tájpou k’höü vs. Táipou k’höü
  • hehezet jelölése h betűvel (koreai) vagy nem (mandarin)
    • Táipou k’höü vs. Táipou köü
    • a kantoniban négy hehezetes hangpár van (p–p’h, t–t’h, k–k’h [& kv–k’hv], c–c’h)
    • eszerint a Táipou köü nyolc különböző eredeti kiejtésre lenne visszavezethető
    • a hehezeteket a kantoni számosan létező nem magyaros átírásai is valamilyen formában jelölik, ahogy a koreai magyaros átírása is
  • [a:] átírása á-ként, [ɐ] a-ként vagy aa-ként és a-ként (követve a hasonló eljárást az [ɛː] ee- és az [e] é-ként való jelölésével)
  • [ɵ] átírása univerzálisan ö-ként vagy esetleg az [ɵy] rím esetében oü-ként
    • Táipou k’höü vs. Táipou k’hoü (az IPA-kulcs az előbbit látszik alátámasztani)
  • a [ts] & a [tsʰ] átírása c & c’h helyett cs & cs’h-ként
    • mintha kiejtésben inkább [ʨ] & [ʨʰ] lenne[1]
    • ha a cs & cs’h mellett döntünk, az aposztróf elhagyható, mert csak a ph-nél okoz némi bonyodalmat, de ott is konzisztens a magyaros koreaival
    • tehát 詠春 víng c’hön helyett víng cshön

Egy táblázat

[szerkesztés]

Még ha néhol foghíjas is marad.

szótagkezdetek
IPA kantoni pinjin jyutping[2][3] Yale[3] mandarin pinjin magyaros mandarin magyaros koreai javasolt magyaros kantoni
[p] b b b b p ? p
[pʰ][4] p p p p p ph ph (c.), p’h (c. alternatívja)[5]
[m] m m m m m m m
[f] f f f f f f f
[t] d d d d t t t
[tʰ][6] t t t t t th th (c.), t’h (c. alt.)[5]
[n] n n n n n n n
[l] l l l l l ? l
[k] g g g g k ? k
[kʰ] k k k k k kh kh (c.), k’h (c. alt.)[5]
[ŋ] ng ng ng (ng)[7] (ng)[7] (ng)[7] ng
[h][8] h h h h h h h
[kw] gw gw gw – – ? kv
[kʰw] kw kw kw – – ? khv (c.), k’hv (c. alt.)[5]
[w] w w w w v ? v
[ts][9] dz z j z c ? c
[tsʰ] ts c ch c c ? ch (c.), c’h (c. alt.)[5]
[s] s s s s sz sz sz
[j] j j y y j j j
szótagvégződések
IPA kantoni pinjin jyutping Yale mandarin pinjin magyaros mandarin magyaros koreai javasolt magyaros kantoni
[aː][10] aa aa a ? ? ? á (c.)
[aːi] aai aai aai ? ? ? ái (japános, koreais), áj (mandarinos)
[aːu] aau aau aau ? ? ? áu
[aːm] aam aam aam ? ? ? ám
[aːn] aan aan aan ? ? ? án
[aːŋ] aang aang aang ? ? ? áng
[aːp] aap aap aap ? ? ? áp
[aːt] aat aat aat ? ? ? át
[aːk] aak aak aak ? ? ? ák
[ɐi][11] ai ai ai ? ? ? ai (jap.、kor.), aj (mand.)
[ɐu] au au au ? ? ? au
[ɐm] am am am ? ? ? am
[ɐn] an an an ? ? ? an
[ɐŋ] ang ang ang ? ? ? ang
[ɐp] ap ap ap ? ? ? ap
[ɐt] at at at ? ? ? at
[ɐk] ak ak ak ? ? ? ak
IPA kantoni pinjin jyutping Yale mandarin pinjin magyaros mandarin magyaros koreai javasolt magyaros kantoni
[ɛː][12] e e e ? ? ? ee (c.)[13]
[ei][14] ei ei ei ? ? ? éi (jap., kor.), éj (mand.)
[ɛːu] eu eu ? ? ? eeu
[ɛːm] em em ? ? ? eem
[ɛːŋ] eng eng eng ? ? ? eeng
[ɛːp] ep ep ? ? ? eep
[ɛːk] ek ek ek ? ? ? eek
[iː][15] i i i ? ? ? í
[iːu] iu iu iu ? ? ? íu
[iːm] im im im ? ? ? ím
[iːn] in in in ? ? ? ín
[ɪŋ] ing ing ing ? ? ? íng
[iːp] ip ip ip ? ? ? íp
[iːt] it it it ? ? ? ít
[ɪk][16] ik ik ik ? ? ? ik
IPA kantoni pinjin jyutping Yale mandarin pinjin magyaros mandarin magyaros koreai javasolt magyaros kantoni
[ɔː][17] o o o o o ? ó
[ɔːi] oi oi oi ? ? ? ói (jap., kor.), ój (mand.)
[ou][18] ou ou ou ? ? ? ou
[ɔːn] on on on ? ? ? ón
[ɔːŋ] ong ong ong ? ? ? óng
[ɔːt] ot ot ot ? ? ? ót
[ɔːk] ok ok ok ? ? ? ók
[uː][19] u u u ? ? ? ú
[uːi] ui ui ui ? ? ? úi (jap., kor.), új (mand.)
[uːn] un un un ? ? ? ún
[ʊŋ][20] ung ung ung ong ung ? ung
[uːt] ut ut ut ? ? ? út
[ʊk] uk uk uk ? ? ? uk
IPA kantoni pinjin jyutping Yale mandarin pinjin magyaros mandarin magyaros koreai javasolt magyaros kantoni
[œː][21] oe oe eu ? ? ? ő
[ɵy][22] oey eoy/eoi eui ? ? ? öü (c.), oü (c. alt.)[23]
[ɵn] oen eon eun ? ? ? ön[24]
[œːŋ] oeng oeng eung ? ? ? őng
[ɵt] oet eot eut ? ? ? öt
[œːk] oek oek euk ? ? ? ők
[yː][25] y yu yu ? ? ? ű
[yːn] yn yun yun ? ? ? űn
[yːt] yt yut yut ? ? ? űt
[m̩][26] m m m ? ? ? m
[ŋ̩][27] ng ng ng ? ? ? ng

Tónusok jelzésére c. ajánlása: a en:Cantonese Pinyin#Tones számozása, a mandarin pinjin mintájára opcionális jelöléssel.

Példák

[szerkesztés]
hanzi kantoni pinjin javasolt magyaros (jap., kor.) javasolt magyaros (mand.)
警察故事 Ging2 chaat3 gu3 si6 King csát kú szí (ua.)
詠春 wing6 tsoen1[28] víng c’hön (ua.)
九龍城區 Gau2 lung4 sing4 koey1 Kau lung színg k’höü (ua.)
大埔區 Daai6 bou3 koey1 Tái pou k’höü Táj pou k’höü
陳冠希 Tsan4 Gun3 hei1 C’han Kúnhéi C’han Kún-héj
你噏乜春? [24] Nei5 ngap1 mat1 tsoen1? Néi ngap mat c’hön? Néj ngap mat c’hön?
我住開東區[23] Ngo5 dzy6 hoi1 dung1 koey1. Ngó cű hói tung k’höü. Ngó cű hój tung k’höü.
若果落雪，我會砌個雪人![29] Joek6 gwo2 lok6 syt3, ngo5 wui6 tsai3 go3 syt3 jan4! Jők kvó lók szűt, ngó vúi c’hai kó szűt jan! Jők kvó lók szűt, ngó vúj c’haj kó szűt jan!
如果我唔係太攰，我會去買嘢[30] Jy4 gwo2 ngo5 m4 hai6 taai3 gui6, ngo5 wui6 hoey3 maai5 je5. Jű kvó ngó m hai t’hái kúi, ngó vúi höü mái jee. Jű kvó ngó m haj t’háj kúj, ngó vúj höü máj jee.
當你睇到呢封信嘅時候，我已經離開咗香港[31] Dong1 nei5 tai2 dou3 ni1 fung1 soen3 ge3 si4 hau6, ngo5 ji5 ging1 lei4 hoi1 zo2 Hoeng1 gong2. Tóng néi t’hai tou ní fung szön kee szí hau, ngó jí kíng léi hói có Hőngkóng. Tóng néj t’haj tou ní fung szön kee szí hau, ngó jí kíng léi hój có Hőngkóng.
烏龍茶係茶嘅一種[1] Wu1 lung2 tsaa4 hai6 tsaa4 ge3 jat1 dzung2. Vú lung c’há hai c’há kee jat cung. Vú lung c’há haj c’há kee jat cung.
加油 gaa1 jau4 ká jau (ua.)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kiejtésre példa itt: 烏龍茶 wu lung tsaa
  2. ↑ en:Jyutping
  3. ↑ a b Cantonese: Romaizations. (Hozzáférés: 2011. szeptember 5.)
  4. ↑ [pʰ] (segítség·infó): en:voiceless bilabial plosive (aspirated)
  5. ↑ a b c d e c. megjegyzése: Az aposztróf főleg a „ch”, de szintígy a „ph” miatt is volna jó. Mivel az aposztrófok szokása, hogy elhagyják őket, esetleg nem kötelező elem, de a „h” a biztonság kedvéért bentmarad.
  6. ↑ [tʰ] (segítség·infó): en:voiceless alveolar plosive (aspirated)
  7. ↑ a b c Szótagkezdő hangként nem használják a mandarinban & a koreaiban.
  8. ↑ [h]: en:voiceless glottal fricative
  9. ↑ [ts] (segítség·infó): en:voiceless alveolar affricate
  10. ↑ [a]: en:open front unrounded vowel
  11. ↑ [ɐ]: en:near-open central vowel, mintha rövid magyar „á”
  12. ↑ [ɛ]: en:open-mid front unrounded vowel
  13. ↑ Mivelhogy a mgh. nem é, hanem hosszú e & az előbbi szintén előfordul a kantoni átírásaiban.
  14. ↑ [e]: en:close-mid front unrounded vowel
  15. ↑ [i]: en:close front unrounded vowel
  16. ↑ [ɪ]: en:near-close near-front unrounded vowel
  17. ↑ [ɔ]: en:open-mid back rounded vowel
  18. ↑ [o]: en:close-mid back rounded vowel
  19. ↑ [u]: en:close back rounded vowel
  20. ↑ [ʊ]: en:near-close near-back vowel
  21. ↑ [œ]: en:open-mid front rounded vowel
  22. ↑ [ɵ]: en:close-mid central rounded vowel
  23. ↑ a b Kiejtésre példa itt: 區 koey
  24. ↑ a b Kiejtésre példa itt: 春 tsoen
  25. ↑ [y]: en:close front rounded vowel
  26. ↑ [m̩]: mi ez a pöcök? en:labiodental nasal?
  27. ↑ [ŋ̩]: szintén, pöcök? en:velar nasal?
  28. ↑ Yale-ben cheun1.
  29. ↑ Kiejtésre példa itt: 落雪 lok syt
  30. ↑ Kiejtésre példa itt: 去 hoey
  31. ↑ Kiejtésre példa itt: 香港 Hoeng gong
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Chery/magyaros_kantoni&oldid=10311737”