Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Borkarebeka/Nukleotid anyagcsere

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Bevezetés

[szerkesztés]
Pirimidin és purin váz

Nomenklatúra

[szerkesztés]

Bázis:

  • purin gyűrű: adenin, guanin
  • pirimidin gyűrű: citozin, timin (csak DNS-ben), uracil (csak RNS-ben)
Purinok

Nukleozid: bázis + pentóz

  • bázis N-glikozil kötéssel pentóz C1 atomjához kapcsolódik
  • pentóz lehet: ribóz vagy dezoxiribóz
Pirimidinek

Nukleotid (NMP): bázis + pentóz + foszfát, vagyis foszforilált nukleozid

  • pentóz komponenstől függően:
    • ribóz (RNS-ben) → ribonukleotid
    • dezoxiribóz (DNS-ben) → dezoxiribonukleotid
  • kapcsolódó foszfátok számától függően:
    • nukleozid-monofoszfát: egy foszfát észter kötéssel kapcsolódik a pentóz C5'-csoportjához
    • nukleozid-difoszfát: észterkötés + foszfátok savanhidrid kötéssel kapcsolódnak egymáshoz
    • nukleozid-trifoszfát: észterkötés + két savanhidrid kötés

Nukleotidok szerepe a sejtben

[szerkesztés]
  • DNS és RNS prekurzorok
  • kémiai energiahordozók pl. ATP
  • kofaktor komponensek pl. NAD, FAD, koenzim-A
  • származékaik a szénhidrát- és lipidanyagcsere intermedierjei pl. UDP-glükóz, UDP-galaktóz, CDP-diacilglicerol
  • szekunder messengerek pl. cAMP, cGMP
    Nukleotid szerkezete

Nukleotidok bioszintézise

[szerkesztés]
Purin és pirimidin vázas nukleotidok szintézise

Két úton történhet:

  1. De novo pathway ("újonnan" szintetizáló útvonal)
  2. Salvage pathway ("mentő" útvonal)

Purin és pirimidin szintézis közös elemei:

  • foszforibozil-pirofoszfát (PRPP)
  • aminosav felhasználás:
    • glicin → purin
    • aszpartát → pirimidin
  • N-donor: glutamin, glutamát
PRPP-szintetáz (ribóz-foszfát pirofoszfokináz) reakció

Purinok

[szerkesztés]

1. De novo

[szerkesztés]
  • ribóz-5-foszfátból és ATP-ből a PRPP-szintetáz (ribóz-foszfát pirofoszfokináz) által PRPP (5-foszforibozil-1-pirofoszfát) és AMP képződik
    • az újonan szintetizálódó purin gyűrű a PRPP által szolgáltatott ribóz-5-foszfáton fog felépülni
Purinok bioszintézise inozinátig
Purinok bioszintézise IMP-től AMP és GMP képződéséig

PRPP-ből IMP (inozinát, inozin-monofoszfát) képződése: 11 vagy 10 lépésben

  • PRPP-ből és glutaminból a PRPP-glutamin-amidotranszferáz 5-foszfo--D-ribozilamint készít miközben glutamát és PPi lép ki a reakció során
  • 5-foszfo--D-ribozilaminból, glicinből és ATP-ből a GAR-szintetáz (glicinamid ribonukleotid szintetáz) GAR-t készít (glicinamid ribonukleotid) miközben ADP és Pi lép ki
  • GAR-ból és N10-formil-H4-folátból (N-formil-tetrahidrofolát) a GAR-transzformiláz FGAR-t (formilglicinamid ribonukleotid) készít tetrahidrofolát kilépése közben
  • FGAR-ból, glutaminból és ATP-ből az FGAR-amidotranszferáz FGAM-ot (formilglicinamidin ribonukleotid) csinál miközben glutamát, ADP és Pi képződik
  • FGAM-ból és ATP-ből az FGAM-cikláz (AIR szintetáz) AIR-t (5-aminoimidazol ribonukleotid) készít víz, ADP és Pi kilépése közben

AIR-ból két módon keletkezhet CAIR:

Két egymást követő reakcióval:

  • AIR-ból, ATP-ből és HCO3--ból N5-CAIR-szintetáz C-t készít (N5-karboxiaminoimidazol ribonukleotid), ADP és Pi lép ki
  • N5-CAIR-ból az N5-CAIR-mutáz által CAIR (karboxiaminoimidazol ribonukleotid) képződik

Egy reakcióval:

  • AIR-ból CO2 hozzáadásával az AIR-karboxiláz CAIR-t készít

CAIR-ból IMP:

  • CAIR-ból, aszpartát és ATP hozzáadásával a SAICAR-szintetáz (N-szukcinil-5-aminoimidazol-4-karboxiamid ribonukleotid szintetáz) SAICAR-t képez ADP és Pi kilépésével
  • SAICAR-ból a SAICAR-liáz AICAR-t (5-aminoimidazol-4-karboxiamid ribonukleotid) képez fumarát kilépésével
  • AICAR-ból N10-formil H4-folát hozzáadásával az AICAR-transzformiláz FAICAR-t (N-formilaminoimidazol-4-karboxiamid ribonukleotid) készít tetrahidrofolát kilépése közben
  • FAICAR-ból IMP-szintáz IMP-t (inozinát) készít vízkilépéses reakció során

IMP-ből képződhet AMP (adenilát, adenozin-monofoszfát) és GMP (guanilát, guanozin-monofoszfát):

AMP képződése:

  • IMP-ből, aszpartát és GTP hozzáadásával az adeniloszukcinát-szintetáz adeniloszukcinátot készít miközben GTP és Pi lép ki
  • adeniloszukcinátból az adeniloszukcinát-liáz AMP-t képez fumarát kilépése közben

GMP képződése:

  • IMP-ből, víz és NAD+ hozzáadásával az IMP-dehidrogenáz XMP-t (xantilát) készít miközben NADH+H+ lép ki
  • XMP-ből, glicin, víz és ATP hozzáadásával a XMP-glutamin-amidotranszferáz GMP-t képez glutamát, AMP és PPi kilépése közben
Példa nukleozid-difoszfát és -trifoszfát keletkezéseére

Nukleozid-difoszfátok és trifoszfátok keletkezése:

  • AMP-ből és GMP-ből nukleozid-monofoszfát-kinázok és nukleozid-difiszfát-kinázok képezik őket
  • ATP a magas energiájú foszfátcsoportforrás ezekben a reakciókban

2. Salvage

[szerkesztés]
Adenin-foszforibozil-transzferáz és hipoxantin-guanin-foszforibozil-transzferáz reakciók

Bizonyos sejtek (pl. eritrociták) nem tudnak de novo purin nukleotidokat szintetizálni és felvenni sem. Viszont purin nukleozidokat exogén fel tudnak venni, amikből ezen útvonal segítségével látják el a sejtek nukleotid szükségletét.

  • PRPP + purin bázis
    • PRPP-ből és adeninből az adenin-foszforibozil-transzferáz AMP-t hoz létre PPi kilépéssel
    • PRPP-ből és hipoxantinból vagy guaninból a hipoxantin-guanin-foszforibozil-transzferáz IMP-t vagy GMP-t hoz létre PPi kilépésével
  • purin-ribonukleozid ATP-vel foszforilálódik és nukleozid-monofoszfátok keletkeznek
    • adenozinból az adenozin-kináz csinál AMP-t (ATP ADP)
    • guanozinból a guanozin-kináz csinál GMP-t (ATP ADP)

Pirimidinek

[szerkesztés]

1. De novo

[szerkesztés]
  • Fájl:9 karbamoil-foszfát szintetáz.JPG
    Karbamoil-foszfát szintetáz II. citoszólikus enzim által katalizált reakciók
    aszpartátból és karbamoil-foszfátból az aszpartát-transzkarbamiláz készít N-karbamoil aszpartátot, miközben Pi lép ki
    • glutaminból, HCO3--ből és két ATP-ből a karbamoil-foszfát szintetáz II. (citoszólban lévő enzim) szintetizálja a karbamoil-foszfátot:
      1. bikarbonát foszforilációs hely: bikarbonátból reverzibilis reakcióban karboxifoszfát képzése (ATP ADP)
      2. glutamin hidrolízis hely (channeling): karboxifoszfátból karbamidsav képzése (NH3 Pi)
      3. karbamidsav foszforilációs hely: karbamidsavból karbamoil-foszfát képzése (ATP ADP)
  • N-karbamoil aszpartátból a dihidroorotáz L-dihidroorotátot képez víz kilépése közben

Emlősökben a fentebb felsorolt három enzim multifunkcionális egységet képez és mint CAD ismert.

  • L-dihidroorotátból NAD+ segítségével a dihidroorotát-dehidrogenáz orotátot készít NADH+H+ kilépése közben
  • orotátból és PRPP-ből az orotát-foszforibozil-transzferáz orotidilátot készít, PPi lép ki
    Uridin-kináz és citidin-kináz reakciók
    • ellentétben a purin gyűrűvel, a pirimidin gyűrű már azelőtt szintetizálódni kezd, hogy a PRPP ribózmolekulát szolgáltatna hozzá
  • orotidilátból az orotidilát-dekarboxiláz UMP-t (uridilát) képez CO2 kilépése közben
  • UMP-ből kinázok készítenek UTP-t (uridin-5'-trifoszfát)
  • UTP-ből, glicin és ATP segítségével a citidilát szintáz képez CTP-t (citidin-5'-trifoszfát) glutamin, ADP és Pi kilépés mellett

2. Salvage

[szerkesztés]
  • PRPP + pirimidin bázis
    • PRPP-ből és uracilból az uracil-foszforibozil-transzferáz készít UMP-t PPi kilépéssel
    • PRPP-ből és citidinből a citidin-foszforibozil-transzferáz készít CMP-t PPi kilépéssel
  • pirimidin-ribonukleozid ATP-vel foszforilálódik és nukleozid-monofoszfátok keletkeznek
    • uridinből az uridin-kináz csinál UMP-t (ATP ADP)
    • citidinből a citidin-kináz csinál CMP-t (ATP ADP)

Nukleotidok bioszintézisének szabályozása

[szerkesztés]
Purinok szintézisének szabályozása

Purinok bioszintézisének szabályozása

[szerkesztés]

Negatív feedback szabályozás: végtermék-visszacsatolásos allosztérikus gátlás

  • IMP, AMP, GMP megakadályozza a purinok túltermelődését
  • PRPP-szintetáz gátlása: ADP
  • PRPP-glutamin-amidotranszferáz gátlása: AMP, GMP, IMP
  • adeniloszukcinát-szintetáz gátlása: AMP
  • IMP-dehidrogenáz gátlása: GMP
  • a magas PRPP koncentráció legyőzi ezt a gátlást, ez a sebességkorlátozó enzim

Reciprok szabályozás: keresztreguláció

  • az AMP és GMP kiegyensúlyozott termelésének a fenntartásában fontos szerepet játszik
    Pirimidinek bioszintézise és szintézis szabályozása
    • a GMP-útnak ATP-re van szüksége, az AMP-útnak GTP-re van szüksége
    • adeniloszukcinát szintetáz: GTP GDP + Pi
    • XMP-glutamin amidotranszferáz: ATP AMP + Pi

A mentő út gátolja a de novo nukleotidszintézist: elhasználja a PRPP-t és a termékek (AMP, GMP) gátolják az IMP szintézisét.

Pirimidinek bioszintézisének szabályozása:

[szerkesztés]

Negatív feedback szabályozás: végtermék-visszacsatolásos allosztérikus gátlás

  • a CTP gátolja az aszpartát transzkarbamoiláz enzimet
  • UMP gátolja az orotidilát-dekarboxilázt

Karbamoil-foszfát szintetáz II. allosztérikus szabályozása:

  • UTP gátolja
  • ATP és PRPP stimulálja

Nukleotidok lebontása

[szerkesztés]

A purin és pirimidin nukleotidok lebontása a foszfátcsoportok eltávolításával (víz belépés mellett) kezdődik nukleotidázok által. Ennek eredményeként adenozin, guanozin, inozin, citidin és uridin keletkezik.

Purinok lebontása

Purinok

[szerkesztés]

Húgysavvá bomlanak le.

Adenozin lebontása:

  • adenozinból adenozin-dezamináz inozint csinál víz belépése és ammónia kilépése során

AMP lebontásának első lépéseként akár dezaminálódhat is IMP-t képezve, majd ezután adja le nukleotidáz által a foszfátot inozint eredményezve.

  • inozinból purin-nukleotid-foszforiláz hipoxantint hoz létre víz belépése és ribóz kilépése közben
  • hipoxantin xantinná oxidálódik a hipoxantin-oxidáz enzim segítségével, miközben a belépő vízből és oxigénből hidrogén-peroxid keletkezik

Guanozin lebontása:

  • guanozinból purin-nukleotid-foszforiláz guanint hoz létre víz belépése és ribóz kilépése közben
  • guaninból a guanin-dezamináz xantint csinál víz belépése és ammónia kilépése közben

Xantin lebontása:

  • xantin oxigén és víz felhasználásával a xantin-oxidáz által húgysavvá oxidálódik miközben hidrogén-peroxid képződik
  • a húgysav pedig normális esetben a vizelettel kiürül a szervezetből

Pirimidinek

[szerkesztés]
Timin lebontása

-aminosavakká, NH4+ ionná és CO2-dá bomlanak le. NH4+ az urea ciklusban (karbamid ciklus) urea szintézisre fordítódik.

Citidin és uridin lebontása: közös úton történik, mert a citidinből dezaminálással uridin keletkezik.

  • uridinből ribóz-1-foszfát lehasadása után uracil keletkezik Pi reakcióba való belépésével
  • uracil redukálódik pirimidin-dehidrogenáz által és dihidrouracil keletkezik (NADPH+H+ NADP+)
  • dihidrouracilból hidrolízis során a dihidropirimidináz N-karbamil--alanint (ureidopropionát) készít
  • N-karbamil--alaninból újabb hidrolízissel az ureidopropionáz -alanint hoz létre NH4+ és HCO3- kilépése mellett

Timidin lebontása:

  • timidinből a pirimidin-nukleozid-foszforiláz timint készít miközben a dezoxi-ribóz dezoxi-ribóz-1-foszfáttá alakul
  • timin redukálódik pirimidin-dehidrogenáz által és dihidrotimin keletkezik (NADPH+H+ NADP+)
  • dihidrotimidinből hidrolízis során a dihidropirimidináz N-karbamil--amino-izobutirátot készít
  • N-karbamil--amino-izobutirátból újabb hidrolízissel az ureidopropionáz -amino-izobutirátot hoz létre NH4+ és HCO3- kilépése mellett
  • -amino-izobutirát transzaminálódik, aminotranszferáz segítségével metil-maloni-CoA-t eredményezve (-ketoglutarát glutamát)
  • metil-maloni-CoA szukcinil-CoA-n keresztül a citrátkörbe kerül

Dezoxiribonukleotidok szintézise

[szerkesztés]

A dezoxiribonukleotidok kialakulásáért a ribonukleotid-reduktáz a felelős. Ez csak olyan sejtekben aktív, melyek osztódni akarnak. A ribóz második szénatomján lévő hidroxilcsoport redukálódik és oxigénből víz keletkezik. Az enzimrendszer több komponensből épül fel és SH csoportokat is tartalmaz, amik az enzim működése közben oxidálódnak. Kofaktora a tioredoxin. Ennek visszaredukálását eukariótákban a glutation-reduktáz végzi, amelyhez NADPH-t használ hidrogéndonorként. Az enzim az összes nukleotidot szubsztrátnak tekinti, ha azok nukleozid-difoszfát (ADP, CDP, UDP, GDP) formában vannak jelen.

Dezoxi-timidilát (dTMP) szintézise

[szerkesztés]

1. dUMP metilálása

  • metilcsoportot N5, N10-metilén-THF (tetrahidrofolát) szolgáltatja és a reakciót a timidilát-szintáz végzi
  • a tetrahidrofolát a metilén-metil redukcióhoz szükséges hidrogént szolgáltatja, így DHF (dihidrofolát) keletkezik belőle
  • a dihidrofolát tetrahidrofoláttá redukálását a NADPH-függő dihidrofolát-reduktáz katalizálja, a metilén csoport pedig szerinből származik ( glicin)

2. dezoxi-timidin direkt foszforilációja

  • dT-ből ATP felhasználásával a timidin-kináz dTMP-t csinál

Timidin-trifoszfát (dTTP) szintézise

[szerkesztés]
  • dTMP timidilát-kinázzal foszforilálódik dTDP-vé (ATPADP)
  • dTDP nukleozid-difoszfát-kináz által foszforilálódik dTTP-vé (ATPADP)
  • a keletkező dTTP pedig DNS-szintézisre fordítódik

Orvosi jelentőség

[szerkesztés]
Fájl:1 ribonukleotid reduktáz 2.JPG
Ribonukleotid-reduktáz enzim

Nukleotidokat érintő genetikai rendellenességek

[szerkesztés]

Súlyos kombinált immunhiány: autoszomális recesszív

  • ok: adenozin-deamináz hiány
    • nincs adenozin inozin átalakulás
    • nincs dAMP dIMP átalakulás
  • az enzim hiánya az adenozin, dAMP felhalmozódásához vezet
  • dAMP átalakul dADP-vé és dATP-vé, amelyek felhalmozódnak a sejtekben
  • dATP gátolja a ribonukleotid reduktázt, vagyis csökkenti a ribonukleotidok dezoxiribonukleotiddá alakulását, ami csökkenti a DNS szintézist a B és T sejtekben
  • Fájl:2 ribonukleotid reduktáz 1.JPG
    Ribonukleotid-reduktáz enzim működésének mechanizmusa
    B és T sejtek hiánya a humorális és sejtes immunitás csökkenése miatt visszatérő bakteriális, vírus, gomba és protozoon fertőzésekhez vezet

Köszvény: lehet szerzett is

  • ok: magas húgysavszint
    • húgysav túltermelődés:
      • PRPP szintetáz aktivitásának fokozódása
      • hipoxantin-guanin foszforibozil transzferáz hiánya
    • húgysav ürülésének csökkenése
      • veseműködés zavara
  • terápia húgysav túltermelődés esetén:
    • allopurinol, alloxantin
      • xantin-oxidáz enzim blokkolása
Timidilát-szintáz enzim működése

Lesch-Nyhan-szindróma: X-hez kötött recesszív, ezért inkább a férfiakat érinti

  • ok: hipoxantin-guanin foszforibozil transzferáz enzim teljes hiánya
  • salvage pathway hiányában a PRPP szint emelkedik és a purinok túltermelődnek
  • hipoxantin és a guanin xantinná alakul, a xantin pedig húgysavvá
  • magas húgysavszint agyi károsodásokhoz, köszvényhez és veseelégtelenséghez vezet
  • tünetek: rossz koordináció, mentális retardáció, önkárosítás (pl. saját ujjak ill. ajkak lerágása)

Daganatterápia

[szerkesztés]

A gyorsan növekvő daganatos sejtek és baktériumok DNS és RNS szintézise magas nukleotid szintet igényel, ezért a gyorsan növekvő daganatos sejtek és baktériumok érzékenyebbek a nukleotid bioszintézis gátlókra. Azonban nem csak a nem kedvező, hanem a fontos és hasznos funkciókat szolgáló sejtek is károsodnak, mivel ugyan a leggyorsabban osztódó sejtek károsodnak a legnagyobb mértékben, de nem kizárólag. Ezért pl. vérképző-, bélhám- és ivarsejteket és immunrendszert is érinti az ilyen jellegű kezelés.

Alapja, hogy a természetes anyagcseretermékekhez hasonló szerkezetű vegyületeket használnak, amik így gátolhatják az adott enzimet.

Folát analógok (pl. aminopterin, metotrexát, trimetoprim)

  • kompetitíven gátolja a dihidrofolát reduktázt, ami a dihidrofolát tetrahidrofáláttá való redukcióját katalizálja
  • Fájl:1 köszvény.jpg
    Köszvény
    tetrahidrofolát kell a timidin és purin nukleotidok szintéziséhez
  • alkalmazása:
    • Mola-betegség
    • leukémiák
    • limfómák
    • oszteogén szarkóma
    • reumatoid artritisz
      Köszvény kezelése

5-fluorouracil (5-FU)

  • tumorsejtek 5-fluorodeoxiuridin-monofoszfáttá (FdUMP) alakítják, ami irreverzibilisen gátolja a timidilát-szintázt, és akadályozza a deoxitimidin-monofoszát (dTMP) szintézisét deoxiuridin-monofoszfátból (dUMP)
  • alkalmazása:
    • emlő-, gyomor- és vastagbélrák

Hidroxiurea

  • gátolja a ribonukleotid-reduktázt, ami a ribonukleotidokat dezoxiribonukleotiddá alakítja át
  • dezoxiribonukleotidok mennyiségének csökkenésével csökken a DNS szintézis is
  • alkalmazása:
    • krónikus mielogén leukémia
      Folát analógok és fluorouracil alkalmazása a daganatterápiában
    • sarlósejtes anaémia

6-merkaptopurin és származéka (pl. Imuran)

  • a hipoxantin szerkezeti analógja
  • foszforibozilálása hipoxantin-guanin-foszforibozil-transzferáz jelenlétében tioinozinsavat eredményez, mely az inozinsav adeniláttá és guaniláttá történő átalakulását gátolja
Glutamin analógok

Citozin-arabinozid

  • citozintól annyiban tér el, hogy ribóz helyett arabinóz a cukorkomponense
  • a sejtekben foszforilálódik és így, mint a dCTP analógja, gátolja a DNS-szintézist

Glutamin analógok (pl. azaszerin, acivicin)

  • glutamin-PRPP-amidotranszferáz gátlása

Lometrexol

  • GAR-transzformiláz gátlása

Források

[szerkesztés]
  • Lehninger Principles of Biochemistry: David L. Nelson, Michael M. Cox: Lehninger Principles of Biochemistry. New York, W.H. Freeman and Company, 2008. 5th ISBN 978-0-7167-7108-1
  • Biokémia - Gyors segítség a sikeres vizsgához: Edward F. Goljan (szerk.): Biokémia - Gyors segítség a sikeres vizsgához. Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2009. ISBN 978-963-226-254-3
  • Orvosi biokémia: Ádám Veronika (szerk.): Orvosi biokémia. Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2006. ISBN 963-242-902-8
  • Szerves és bioorganikus kémia: Gergely Pál, Penke Botond, Tóth Gyula: Szerves és bioorganikus kémia. Budapest, Alliter Kiadói és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006. ISBN 963-87040-4-7