Szerkesztő:Bessenyei43/próbalap

Bessenyei István (1943. jan. 26. Nagyvárad): pedagógus, szociológus. – A KLTE BTK-n orosz német szakos tanári okl. (1967), az ELTE BTK-n szociológus okl. szerzett és szociológiából doktorált is (1979), PhD-fokozatot szerzett (1997). – A debreceni Egyetemi Élet c. lap munkatársa (1967–1971), a DOTE Marxizmus-Leninizmus Tanszék tanársegéde (1971–1972), a KISZ KB Ifjúságkutató Csoportjának tud. munkatársa (1972–1978); közben a dortmundi É-rajna-vesztfáliai Külügyi Int. munkatársa és a Dortmundi Pedagógiai Főiskola Szociológiai Tanszékének vendégoktatója (1974–1978). Az ELTE BTK Szociológiai Tanszék egy. adjunktusa (1978–1980), az Oktatáskutató Int. (OI, 1981–1990), az Orsz. Közoktatási Int. (OKI) tud. munkatársa (1990-től). A NY-mo.-i Egyetem Közgazdaság-tud. Kar Gazdaságmatematikai, Vezetésszervezési és Marketing Intézet Gazdasági Informatikai Tanszék egy. docense (2000-től 2015-ig). A Klagenfurti Egyetem Oktatásszociológiai Szemináriumának előadója (1988). – Oktatáspolitikával, -szociológiával, elsősorban felsőoktatás-politikai és a szakképzés-politikai kutatásokkal és az e-learning fejleményeivel fogl. Részt vett Garami Lászlónak az egyetemisták között végzett empírikus kutatásaiban, majd az osztrák,és a magyar felsőoktatás 1945 utáni fejlődését hasonlította össze.Központi témája voltl a gazdaság és az oktatás kapcsolatának összehasonlító elemzése, ill. a NY-európai felsőoktatás-politika mo.-i adaptációja. Kisiskolásoknak írt rendhagyó történelemtankönyvet is. 2015 óta nyugdíjas, Budapesten él. F. m.: Zártság és mobilitás az egyetemen. (Valóság, 1971); Egyetemisták, egyetempolitika, cselekvés. Némedi Dénessel. (Valóság, 1975); A magyar és a nyugatnémet társadalom szerkezete. (Valóság, 1978); Humán képzés és társadalom. Bajomi Ivánnal. (Valóság, 1980); Fogyasztás, reklám, ideológia. (Társadalmi Szemle, 1982); A módszer élménye. (Az élmény tudatától a tudat élményéig. Szerk. Kapitány Ágnes, Kapitány Gábor. Bp., 1983); Az új ökonómia iskolakoncepciója. Zsolnai Lászlóval. (Valóság, 1984); Körülöttünk a történelem. Alsótagozatos általános iskolai tankönyv. (Bp., 1984; 2. kiad. 1993); Kísérlet a szakképzés fejlesztési modelljének kialakítására. (Szakképzési Szemle, 1986); Gazdaság, szakmarendszer, iskolarendszer. (Közgazdasági Szemle, 1987); Felemás modernizációs? Az NSZK iskolarendszerének reformja. OI-tanulmány. (Bp., 1988); Nyugat-európai oktatáspolitikai tendenciák. (Bp., 1990); Modernisierung, Hochschul- und Wissenschaftspolitik in Ungarn. (Bildungspolitik in Osteuropa. Wien, 1991); A magyar felsőoktatás-politika 1945-től napjainkig. Benyújtott kand. értek. Német nyelven. (Bp.–Bécs, 1993); Munka, szakma, tanulás. (Szakképzési Szemle, 1999); A tudásmenedzsment-hálózatok a munka és a tanulás integrációjában. (Szakképzési Szemle, 2002); Napló a hálózati tanításról. (Információs Társadalom, 2005); A tudásmenedzsment-hálózatok a munka és a tanulás integrációjában. (Szakképzési Szemle, 2002); Napló a hálózati tanításról. (Információs Társadalom, 2005); Tanítás és tanulás az információs társadalomban.] (Az információs társadalom. Szerk. Pintér Róbert. Bp., 2007). Gidipacal és dragonyos-zubbony, avagy mit üzen két iskolaregény? Új Pedagógiai Szemle, 2009/4. Egy oktató feljegyzései. Kritika, 2013/8. Szirbik Gabriellával: Hálózatok, társas tudás, konnektivizmus. Oktatás-Informatika 2011/12. Curriculum reform and visual learning. In: Benedek-Nyíri (edit.): Learning and Technology in Historical Perspective.MTA-BME 2019. Ember, gép, tanulás. (Megjelenés alatt, Educatio, 2020/2)