Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Beroesz/OIK

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Országimázs Központ egy kormányszerv volt, amely az első Orbán-kormány idején az állami ünnepségek, illetve a Magyarországról kedvező képet kialakítani hivatott események szervezőjeként lépett fel. A szervezetet a Miniszterelnöki Hivatal keretében hozták létre 2000-ben. Működését és gazdálkodását számos kritika érte, főként az ellenzék részéről. Az Orbán-kormány propagandaközpontjának kikiáltott szervezet megszüntetése a 2002-ben a hatalomra jutó baloldali ellenzék egyik első dolga volt.

Az Országimázs Központ története

[szerkesztés]

Alapítás

[szerkesztés]

A Fidesz az 1998-as választási kampányban sikerrel alkalmazta a modern politikai marketing legtöbb elemét. A győztes választás után a jobboldalhoz kötődő médiaszakembertől, Wermer Andrástól származott az Országimázs Központnak, mint az állam polgárai irányába történő kommunikációját végző szervnek való megalapítása.[1]A szervezet feladata belföldön a kormány politikájának polgárok irányában történő kommunikációja és az állami rendezvények lebonyolítása, külföldön pedig egy kedvező Magyarország-kép kialakítása volt. A központ vezetését Tóth István Zoltánra bízták. A OIK megalapításáról 1999-ben született döntés, a központ formálisan 2000. február 1-jén kezdhette meg működését. Az OIK a Miniszterelnöki Hivatal egyik főosztályaként jött létre, munkájának közvetlen vezetője a MEH politikai kommunikációval megbízott államtitkára volt.

Problémás működés

[szerkesztés]

A Központ működésének első nagy lépése a Millenniumi Országjáró című magazin kiadása volt, amelyhez 2000 májusában kezdett hozzá. A kiadványt névre szóló postai küldeményként juttatták el 3.5 millió magyar állampolgár címére. A küldemények nyomán a polgárok tömegesen fordultak az adatvédelmi országgyűlési biztoshoz. A panaszok nyomán Majtényi László megállapította, hogy az Országimázs központ nem juthatott jogszerűen a kiadvány postázásának alapját jelentő lakcím-adatbázishoz, mivel feladatai között nem szerepelt olyan tevékenység, amelyhez az adatbázis kiadható lett volna. Az adatvédelmi biztos megállapítása szerint a Országimázs Központ az adatbázis kikérésével túlterjeszkedett hatáskörén, ráadásul mulasztásos törvénysértést követett el, amikor az adatvédelmi nyilvántartásba nem jelentette be az adatkezelés tényét.

A Központ gazdálkodását 2001 folyamán már az Állami Számvevőszék is vizsgálta.[2] A 2001 szeptemberében nyilvánosságra került jelentés számos szabálytalanságra derített fényt a Központ személyzeti politikájában és gazdálkodásában is. Az ÁSZ szerint a Központ az egyes szolgáltatások megrendelésekor jócskán túllépte a kormány által rendelkezésére bocsájtott összeget, a források elköltésekor pedig még saját működési rendjének betartására sem ügyelt. A jelentés kifogásolta a dolgozók elégtelen képesítését és a számlák teljesítési igazolás nélküli kifizetését.[3] Szintén kifogásolták a számvevők a 2000-es nyári olimpiához kapcsolódó, Ausztráliában megrendezett kulturális napok megszervezéséről szóló szerződést, az állami ünnepségek és fogadások szerződéseit. A számvevők nem találták nyomát egyes OK megrendelésre készült és már kifizetett filmeknek.[4] Az ÁSZ jelentése nyomán a Miniszterelnöki Hivatal intézkedési tervet készített az OK működésének javítására.[5][6] Számos szabálytalanságot tárt fel a központ működésében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2002-es vizsgálata is, amely kimutatta hogy a központ az ÁSZ 2001-es jelentése után nem tudott javítani működésén.

Ellenzéki támadások

[szerkesztés]

A liberális és baloldali ellenzék kezdettől fogva gyanakodva tekintett a Központ tevékenységére. A legjelentősebb politikai élű támadásokat a szocialista képviselők indították.

Keller László 2000-ben szeretett volna betekintést nyerni a Központ szerződéseibe, ám kérését elutasították. Keller pert indított a Központ ellen.[7][8] A pert a szocialista képviselő első fokon elvesztette.[9][10] A Keller fellebezése utáni másodfokú ítéletre a Fidesz választási veresége miatt már nem volt idő, az újonnan megalakuló szocialista vezetés nyilvánosságra hozta a titkolt szerződéseket.[11][12] 2002 tavaszán Juhász Ferenc az Állami számvevőszék jelentése alapján jelentette fel az OK-t. Feljelentésében kifogásolta a Fidesz-közeli Happy End kft ellenőrizetlenül költheti el a közpénzeket és teljesítés nélkül is jelentős díjazásban részesül.[13][14] (A Kormánypárt 1994-es és '98-as választási kampányát szervező Happy End Kft-vel különösen szoros és a kft számára jövedelmező partneri viszonyt alakított ki a OK.[15])

Juhász Ferenc & Népszabadság: http://www.origo.hu/valasztas/20020318orszagimazsra.html http://nol.hu/archivum/archiv-54711 http://index.hu/belfold/tuske1113/ http://www.origo.hu/itthon/20020613azasz.html http://www.origo.hu/itthon/20020610orszagimazsugy.html http://www.origo.hu/itthon/20030903vademeles.html http://index.hu/belfold/1129mert/

Megszűnés és utóélet

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Az Országimázs központ ellen a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatot folytatott, a KEHI által készített jelentés 2002 végén került a kormány elé. A jelentés az állami pénzek nagy arányú pazarlásáról, gyorsan meghozott döntések alapján kiutalt pénzekről, a csalás gyanúját fölvető szerződésekről szólt.[16][17] A Rendőrség a lefolytatott nyomozás alapján három Országimázs Központhoz kötődő személyt gyanúsított meg.[18] A Happy End kft ügyvezetőjét csalással, az OK egyik egykori osztályvezetőjét sikkasztással vádolták meg.[4] A vádemelési javaslatokat a Polt Péter vezette ügyészség az elutasította, az Országimázs Központ ügyeiben a nyomozásokat megszüntette.[4][19]

  • Keller László huszáros kudarca

Forr

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]

http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:P15Dz_T_DV0J:mancs.hu/index.php%3FgcPage%3D/public/hirek/hir.php%26id%3D5872+orsz%C3%A1gim%C3%A1zs+k%C3%B6zpont+alap%C3%ADt%C3%A1sa

http://cimkezes.origo.hu/cimkek/orszagimazs-kozpont/index.html?tag=Orsz%E1gim%E1zs+K%F6zpont&asc=true

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Elhunyt Wermer András, Orbán volt tanácsadója (magyar nyelven). Népszabadság, 2010. szeptember 10. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. ↑ ÁSZ-kritika az imázsközpontnak (magyar nyelven). Origo, 2001. augusztus 31. (Hozzáférés: 2012. április 21.)
  3. ↑ Törvényt és rendeletet is áthágott az Országimázs Központ (magyar nyelven). Origo, 2001. szeptember 5. (Hozzáférés: 2012. április 21.)
  4. ↑ a b c Komáromi Gergely: Nem emeltek vádat Országimázs-ügyben (magyar nyelven) pp. 1-3. Origo, 2003. szeptember 3. (Hozzáférés: 2014. január 4.)
  5. ↑ Kapcsándi Dóra: Intézkedési terv a MeH-ben az Országimázsról készült jelentés miatt (magyar nyelven). Origo, 2001. szeptember 6. (Hozzáférés: 2012. április 21.)
  6. ↑ Stumpf jogszabályt módosítana az ÁSZ-jelentés kapcsán (magyar nyelven). Origo, 2001. szeptember 6. (Hozzáférés: 2012. április 21.)
  7. ↑ Titkolja szerződéseit az Országimázs Központ (magyar nyelven). Origo, 2000. december 26. (Hozzáférés: 2014. január 5.)
  8. ↑ Mészáros Zsófi: Bíróságon az Országimázs Központ (magyar nyelven). Index, 2001. március 1. (Hozzáférés: 2014. január 4.)
  9. ↑ Kapcsándi Dóra: Kellerék elvesztették a pert az Országimázs Központtal szemben (magyar nyelven). Origo, 2001. április 17. (Hozzáférés: 2014. január 4.)
  10. ↑ Pert nyert, de törvényt sértett az Országimázs Központ (magyar nyelven). Index, 2001. április 17. (Hozzáférés: 2014. január 4.)
  11. ↑ Újabb forduló az országimázs-perben (magyar nyelven). Origo, 2001. május 22. (Hozzáférés: 2014. január 4.)
  12. ↑ Keller hozzájuthat az imázsszerződésekhez (magyar nyelven). Index, 2002. június 5. (Hozzáférés: 2014. január 4.)
  13. ↑ Családi céghálózat épült az országimázs milliárdjaira (magyar nyelven). Origo, 2002. március 18. (Hozzáférés: 2014. január 4.)
  14. ↑ Bánfai Tamara: Juhász Ferenc beadta Happy End-es feljelentését (magyar nyelven). Népszabadság, 2002. március 26. (Hozzáférés: 2014. január 4.)
  15. ↑ A Happy End Kft. győzelmei: többszázmilliós sikertörténet (magyar nyelven). Origo, 2001. február 21. (Hozzáférés: 2013. december 28.)
  16. ↑ Szabálytalanságokat talált az Országimázs Központnál a Kehi (magyar nyelven). Origo, 2002. október 26. (Hozzáférés: 2011. február 12.)
  17. ↑ Kehi: Sorozatos törvénysértések az imázsközpontnál (magyar nyelven). origo, 2003. január 10. (Hozzáférés: 2012. február 12.)
  18. ↑ Vádemelési javaslat Országimázs-ügyben (magyar nyelven) pp. 1. Origo, 2003. június 11. (Hozzáférés: 2012. február 12.)
  19. ↑ MSZP: A legfőbb ügyész akadályozza a nyomozásokat (magyar nyelven). Origo, 2003. szeptember 9. (Hozzáférés: 2012. február 12.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Beroesz/OIK&oldid=18344735”