Szerkesztő:Beroesz/KÁSZ
Kisdelta | |
Ország(ok) | Magyarország, |
Hely | Békés megye |
Típus | szükségtározó |
Átlagos mélység | 4,2 m |
Víztérfogat | 0,0256 km3 |
Települések | Gyula |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 41′ 36″, k. h. 21° 17′ 34″46.693333°N 21.292778°EKoordináták: é. sz. 46° 41′ 36″, k. h. 21° 17′ 34″46.693333°N 21.292778°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Kisdelta árvízi szükségtározó Magyarország egyik első olyan létesítménye, amelynek célja kifejezetten az árvizek idején a folyókon levonuló árhullám szintjének csökkentése. A tározó Gyula város közigazgatási területén, a Fehér-Körös és a Fekete-Körös találkozásánál, a két folyó által közrezárt háromszög alakú területen helyezkedik el.
A tározó építése előtt tározó helyén a Remete nevű külterület helyezkedett el. A területen a gyulai szántóterületeken a Köröstáj MgTSZ gazdálkodott, ám ezek mellett nagy számú, főként háztáji állattartással foglalkozó tanyagazdaság működött. A területet két oldaláról árvízvédelmi töltés védte.
A tározó első tervezete
[szerkesztés]A tározás lehetősége már az 1950-es években felmerült, amikor az állam Körösök-vidékének vízgazdálkodási problémáira keresett megoldást. A békési duzzasztómű 1960-as években megkezdett létesítésekor már az egyik lehetséges forgatókönyv volt, hogy a duzzasztó fölötti térségben egy tározót alakítanak ki, amelynek vizét a környék vízhiányának enyhítésére használnák fel. A Kocsis Árpád és és Szabó Elek által előbb fel-, majd elvetett tározó azonban a később megvalósulttól alapvetően elütő feladattal bírt. A tározót vízgazdálkodási céllal javasolták megépíteni, ezért abban folyamatosan vizet tároztak volna. Az 1960-as években tervezett tározót kétféle módon is fel lehetett volna feltölteni. Az elsődleges feltöltési mód a Fehér-Körös 128,3 fkm szelvényében telepített 2m³/s kapacitású úszó vízkivétel, az ún. Szeregyházi vízkivételi mű megépítése lett volna. A tározó magasabb szintű feltöltését tette volna lehetővé a Szeregyházi vízkivétel kapacitásának provizóriumokkal történő kiegészítése, amely a vízkivétel kapacitását 5m³/s értékre emelte volna. Kezdettől fogva tervezték, hogy a tározót az árvizek idején a szivattyúk működtetése nélkül is feltölthessék. E célból javasolták, hogy a Fehér-Körös 128,5 fkm szelvényében egy árapasztó surrantót építsenek, amely 50m³/s-es teljesítménnyel lett volna képes feltölteni a tározót.
A tervezett tározót azonban a szintén akkoriban épülő tiszai tározóknál jóval drágábban működött volna. Míg a Tiszai víz tározásának ára 3 Ft/m³ volt, addig a kisdeltai tározás ára sokkal magasabb, 8 Ft/m³ volt. Ezzel az árral a Gyula melletti tározás versenyképtelennek bizonyult a más változatokkal szemben, így elvetették.
A tározó építése az 1980-as években is napirenden maradt, igaz továbbra is elsősorban a mezőgazdaság számára vizet szolgáltató létesítményként tekintettek rá. Az 1990-es évek rendszerváltása a terveket zárójelbe tette, az agrárium számára vizet szolgáltató Kisdelta tározó soha nem valósult meg.
A Kisdelta tározó építése
[szerkesztés]A tározó építése az 1990-es évek közepén került újra napirendre. A Fehér-Körösön 1996-ban a korábbiakat meghaladó szintű árvíz vonult le, így a Kisdelta tározó megépítése is egyre sürgetőbbnek mutatkozott. Ekkor már nem tervezték a mezőgazdasági célú víztározást, a Kisdelta megvalósítását az árvizek csúcsszintjének csökkentésének szándékával kezdeményezték. Az új szerepkör érdekében a tározó terveit jelentősen módosították. A tározó három határát továbbra is a Fehér- és [[Fekete-Körös mellett húzódó árvízvédelmi töltés jelentette, amelyeket a Gyula-Sarkad országút mentén kiépített töltéssel kötöttek össze, így zárván körbe a tározóteret.
A tározótér feltöltését a korábban tervezettel szemben a Fehér-Körösön kissé feljebb, a 2+530 és 2+600 folyamkilométerben elhelyezett megnyitó műtárgy tette lehetővé. Az árvízvédelmi töltéstől egy szád pallósorral elhatárolt megnyitási hely az árvízvédelmi töltéshez hasonló földmű volt. A földmű belsejében egy vasbeton küszöb foglalt helyet, amelyen a víz a tározó belsejébe bukhatott. A földmű testébe robbantólyukakat fúrtak, amelyeket műanyagcsővel bélelték ki. A veszélyes magasságot megközelítő árvíz érkezésekor a furatokat robbanóanyaggal töltötték fel, majd a töltésszakaszt felrobbantották, hogy a víz a tározótér belsejébe áramolhasson. A robbantásos módszernek azonban rendkívüli hátrányai voltak. A megnyitás után a töltésszakasz földanyagát a beáramló víz a tározótér belsejébe mosta. A tározótér feltöltése és leürítése nem volt szabályozható, ha egyszer a töltés felrobbantása megtörtént, akkor a helyreállításig a küszöbszint fölötti víz szabadon áramolhatott a tározó és a folyó között. A megnyitási hely üzemeltetését különösen meggondolandóvá tette, hogy az egyszer már a robbantófuratba helyezett tölteteket nem lehetett a csövekből visszanyerni, így a töltésszakaszt akkor is fel kellett volna robbantani, ha arra nem is lett volna szükség. A felrobbantott töltésszakaszt az árvíz levonulása után természetesen helyre kellett állítani, ennek költségei pedig jelentősek voltak.
További problémát jelentett a tározó leürítése. A robbantási helyen a víz csak a küszöbszint fölötti vízállás esetén tudott visszaáramolni a Fehér-Körösbe. A betározható 25,6 millió m³ vízmennyiség nagyobb része (legalább 56%-a) azonban a küszöbbszint alatti volt. A küszöbszint alatti vízállás esetén a még tározóban lévő vizet az Itce-éri-csatornába vezetve lehetett levezetni a Gyulai II. szivattyútelepig, ahol megtörténhetett a víz átszivattyúzása a Fehér-Körösbe. A leürítés körülményességét mutatja, hogy az 43 napot vett igénybe, az átszivattyúzás pedig szintén jelentős költségekkel járt.[1]
A lAz újonnan épített Kisdelta tározót 1999-ben adták át rendeltetésének. A tározótér megnyitását elsőként 1999, másodszor 2000 tavaszán vették fontolóra, ám végül a robbantásos nyitásra egyik esetben sem került sor.
A tározó modernizációja
[szerkesztés]A Kisdelta korszerűsítését az üzemeltető Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) kezdettől fogva tervezte. Az Igazgatóság szerette volna a robbantási helyet a víz szabályozható beáramlását lehetővé tevő műtárggyal kiváltani. Szintén kívánatos volt az árvíz levonulása utáni szabályozott leürítést lehetővé tevő önálló vízvisszavezető műtárgy megépítése, illetve a tározóteret határoló töltések megemelése is.
A KÖVIZIG már 2007-ben terveket készíttetett a tározó szabályozott leürítését lehetővé tevő műtárgy megépítésére[2], de megvalósítására akkor még nem sikerült forrást találni.
A tározó jelentős modernizációjára végül 2010 után került sor, amikor az állam jelentős összegeket mozgósított az Alföld árvízi biztonságának növelésére. Ekkor az Igazgatóság pályázatot nyújtott be az Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) részére. A KEOP-ból az Igazgatóság két lépésben összesen 4,36 milliárd forintot nyert a Kisdelta tározó átépítésére.
A modernizáció során a robbantásos vízbeeresztő helyet egy nagy méretű, egy több beeresztő nyílással ellátott, egyenként két sor emelhető szegmenstáblával elzárt vízbeeresztő műtárggyal tervezték lecserélni. A korszerűsített tározót 2015 decemberében adták át.
A tározó működtetése
[szerkesztés]A Kisdelta tározó jelentősége abban áll, hogy összehangoltan működtethető a közeli Mályvádi tározóval. A két tározó összhangban történű működtetése megakadályozza, hogy a Fehér- és Fekete-Körösök árhullámai az összefolyásnál találkozzanak és olyan vízmennyiséget zúdítsanak a Kettős-Körösre, amelyet az már nem tud elvezetni. A Kisdelta krízishelyzeti működtetése Laurinyecz Pál számítása szerint mintegy 70 centiméternyivel képes csökkenteni a Kettős-Körösön levonuló árhullám magasságát.[3] A megnyitott Kisdelta tározó egy ideig képes a Fehér-Körös csaknem teljes vízhozamának tározótérbe való bevezetésére. Megnyitása esetén a tározó a Fehér-Körös árhullát időben késlelteti, magasságát pedig csökkenti. A Fekete-Körösön nem kell számolni a Fehér-Körös felől érkező víztömeg visszaduzzasztó hatásával, így a Fekete-Körös árhulláma gyorsabban, alacsonyabb vízállásokkal képes levonulni.
Források
[szerkesztés]- ↑ Bunyevácz Viktor: A Kisdelta árvízi szükségtározó vízbeeresztő műtárgyának tervezése. A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.); 6. szekció;
- ↑ http://www.kovizig.hu/06-projektek/01-igazgatosag-lezarult-projektjei/interreg-iiia-kisdelta.pdf
- ↑ Laurinyecz Pál: A Fehér-Körös árvízi modellezése; Hidrológiai Tájékoztató, 2010; pp 32-33.