Szerkesztő:Beroesz/IKV
Az időközi választás az általános választások idején kívül megüresedett mandátumok betöltésére szolgáló választás. Az egy-egy képviselő megválasztását eredményező időközi választás nem keverendő össze a teljes testületet érintő előrehozott választással.
Magyarországon időközi választást abban az esetben kell tartani, ha a egyéni választókerületből választott tisztviselő (önkormányzati vagy országgyűlési képviselő, illetve polgármester) mandátuma valamilyen okból megszűnik. (Ha listán mandátumot szerző képviselő veszíti el mandátumát, akkor utódját a listáról jelölik ki.) Időközi választás következik abban az esetben is, ha a rendes időben megrendezett választásokon az első helyen holtverseny következik be, illetve amennyiben a választás a jelöltek hiánya miatt elmarad. Az időközi választást az általános választással ellentétben nem a köztársasági elnök, hanem a országgyűlési képviselő választása esetén a Nemzeti Választási Bizottság[1], önkormányzati tisztségviselők esetén pedig a területi választási bizottság tűzi ki.[2] Az időközi választás jellemzője, hogy a tisztviselőt mindössze az adott politikai ciklus végéig, az általános választásig juttatja mandátumhoz. Tehát ha egy jelölt egy évvel a várható általános választások időpontja előtt szerez mandátumot, akkor az ő képviselői megbízatása nem négy évig, hanem mindössze egy évig tart. Az általános választások évében az általános választás előtt éppen emiatt a törvény időközi választást már nem is engedélyez.[3]
Az időközi választások a nagy választások közötti erőfelmérők szerepét töltik be a politikai pártok között. Az ilyen események a pártoknak lehetőséget biztosítanak arra, hogy a választási holtszezonban önkénteseiket megmozgassák, az érintett választókörzetben lakó szavazóikat megkeressék. A politikai ciklus közepén a kormánypárti győzelmeket a kormány politikájának visszaigazolásaként szokták kommunikálni, az ellenzéki győzelmeket viszont az kormányzat elleni tiltakozásként fogják fel.
Időközi országgyűlési képviselő-választások Magyarországon a 1989. évi XXXIV. törvény alapján
[szerkesztés]| Választókerület | Mandátum megszűnése | Megszűnt mandátum birtokosa | Megszűnés oka | Időközi választás dátuma | Az új mandátum tulajdonosa | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Budapest 9. sz. EVK | 1990. november 30. | Demszky Gábor (SZDSZ) | 1949. évi XX. tv 20/A.§ (1) d. (lemondás)[4] |
1991. március. 24. (I) 1991. április. 14. (II) |
Filló Pál (MSZP) | |
| Komárom megye 3. sz. EVK | 1990. december 2. | Deák Sándor (SZDSZ) | 1949. évi XX. tv 20/A.§ (1) b. (elhunyt) |
1991. március. 24. (I) 1991. április. 14. (II) 1991. július 14. (I) 1991. szept. 15. (II) 1992. január 12. (I) 1992. február 16. (II) 1992. június 7. (I) 1992. június 29. (II) |
Keleti György (MSZP) | |
| Borsod-Abaúj-Zemplén megye 11. sz. EVK |
1990. december 2. | Németh Miklós | 1949. évi XX. tv 20/A.§ (1) d. (lemondás) |
1992. szept. 2. (I) 1992. szept. 16. (II) |
Kupa Mihály (MDF) | |
| Békés megye 5. sz. EVK | 1992. január 20. | Szokolay Zoltán (MDF) | 1949. évi XX. tv 20/A.§ (1) d. (lemondás) |
1992. május 10. (I) 1992. május. 24. (II) |
Sarkadiné Lukovics Éva (SZDSZ) | |
| Bács-Kiskun megye 4. sz. EVK |
1992. aug. 2. | Faddi József (FKgP) | 1949. évi XX. tv 20/A.§ (1) b. (elhunyt) |
1992. november 22. (I) 1992. december 6. (II) 1993. március 28. (I) 1993. április 11. (II) |
Nagy Tamás (Agrárszövetség) | |
| Somogy megye 3. sz. EVK | 1999. május 17. | Rajcsányi Péter (Fidesz) | 1949. évi XX. tv 20/A.§ (1) b. (elhunyt) |
1999. szeptember 26. (I) 1999. október 10. (II) |
Házas József (MSZP) | |
| Fejér megye 2. sz. EVK | 1999. május 24. | Gyuricza Béla (Fidesz) | 1949. évi XX. tv 20/A.§ (1) b. (elhunyt) |
1999. szeptember 26. (I) 1999. október 10. (II) 2000. április 2. (I) 2000. április 16. (II) |
Molnár Albert (MSZP) | |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 10. sz. EVK |
1999. október 3. | Zilahi József (MDF) | 1949. évi XX. tv 20/A.§ (1) b. (elhunyt) |
2000. április 2. (I) 2000. április 16. (II) |
Lengyel János (FKgP) | |
| Pest megye 14. sz. EVK | 2000. október 16. | Buza Attila (Fidesz) | 1949. évi XX. tv 20/A.§ (1) b. (elhunyt) |
2001. március 25. (I) 2001. április 8. (II) |
Szűcs Lajos (Fidesz) | |
| Győr-Moson-Sopron megye 7. sz. EVK |
2004. július 6. | Szájer József (Fidesz) | 1949. évi XX. tv 20/A.§ (1) d. (lemondás)[5] |
2004. november 14. (I) 2004. november 28. (II) 2005. április 24. (I) 2005. május 8. (II) |
Firtl Mátyás (Fidesz) | |
| Nógrád megye 3. sz. EVK | 2004. július 6. | Surján László (Fidesz-MDF) | 1949. évi XX. tv 20/A.§ (1) d. (lemondás)[6] |
2004. november 14. (I) 2004. november 28. (II) |
Nagy Andor (Fidesz) | |
| Veszprém megye 6. sz. EVK | 2006. július 2. | Horváth Balázs (Fidesz-KDNP) | 1949. évi XX. tv 20/A.§ (1) b. (elhunyt) |
2006. október 1. (I) | Horváth Zsolt (Fidesz) | |
| Budapest 15. sz. EVK | 2007. október 20. | Deák András (KDNP) | 1949. évi XX. tv 20/A.§ (1) b. (elhunyt) |
2008. január 27. (I) 2008. február 10. (II) |
Rétvári Bence (Fidesz) | |
| Baranya megye 3. sz. EVK | 2009. február 12. | Toller László (MSZP) | 1949. évi XX. tv 20/A.§ (1) e. (választójog-vesztés)[7] |
2009. október 4. (I) 2009. október 18. (II) |
||
| Győr-Moson-Sopron megye 5. sz. EVK |
2009. július 13. | Áder János (Fidesz) | 1949. évi XX. tv 20/A.§ (1) d. (lemondás)[8] |
2009. november 8 (I) 2009. november 22. (II) |
Gyopáros Alpár (Fidesz) | |
| Békés megye 5. sz. EVK | 2010. július 4. | Domonkos László (Fidesz) | 1949. évi XX. tv 20/A.§ (1) d. (lemondás)[9] |
2010. szeptember 19. 2010. október 3. |
Dankó Béla (Fidesz) | |
| Hajdú-Bihar megye 6. sz. EVK |
2011. március 16. | Arnóth Sándor (Fidesz) | 1949. évi XX. tv 20/A.§ (1) b. (elhunyt) |
2011. június 5. 2011. június 19. 2011. október 2. 2011. október 16. |
Láng Zsolt (Fidesz) |
Időközi országgyűlési képviselő-választások Magyarországon a 2013. évi XXXVI. törvény alapján
[szerkesztés]| Választókerület | Mandátum megszűnése | Megszűnt mandátum birtokosa | Megszűnés oka | Időközi választás dátuma | Az új mandátum birtokosa | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Budapest 11. OEVK | 2014. július 29. | Kiss Péter (MSZP) | Alaptörvény 4. cikk (3) b. (elhunyt) |
2014. november 29. | Horváth Imre (MSZP) |
|
| Veszprém megye 1. OEVK | 2014. október 30. | Navracsics Tibor (Fidesz) | Alaptörvény 4. cikk (3) d. (lemondás)[10] |
2015. február 22. | Kész Zoltán | |
| Veszprém megye 3. OEVK | 2015. január 8. | Lasztovicza Jenő (Fidesz) | Alaptörvény 4. cikk (3) b. (elhunyt) |
2015. április 12 | Rig Lajos (Jobbik) | |
| Fejér megye 4. OEVK | 2019. október 28. | Pintér Tamás (Jobbik) | Alaptörvény 4. cikk (3) d. (lemondás)[11] |
2020. február 16. | Kálló Gergely (Jobbik) | |
| Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. OEVK |
2020. július 10. | Koncz Ferenc (Fidesz) | Alaptörvény 4. cikk (3) b. (elhunyt) |
2020. október 11. | Koncz Zsófia (Fidesz) | |
| Tolna megye 2. OEVK | 2024. október 17. | Potápi Árpád János (Fidesz) | Alaptörvény 4. cikk (3) b. (elhunyt) |
2025. január 12. | ||
| Budapest 11. OEVK | Varju László (DK) | Alaptörvény 4. cikk (3) e. (választhatóság elvesztése) |
- ↑ 2013. évi XXXVI. törvény 8. § (2) (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár. (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)
- ↑ 2013. évi XXXVI. törvény 302. § (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár. (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)
- ↑ 2013. évi XXXVI. törvény 244. § (1) (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár. (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)
- ↑ Demszky Gábort Budapest főpolgármesterévé választották. A főpolgármesteri tisztség ekkor nem volt összeférhetetlen a képviselői mandátummal.
- ↑ Szájer Józsefet a 2004-es EP választáson EP-képviselővé választották. Az EP-képviselői státusz összeférhetetlen volt az országgyűlési képviselői pozícióval.
- ↑ Surján Lászlót a 2004-es EP választáson EP-képviselővé választották. Az EP-képviselői státusz összeférhetetlen volt az országgyűlési képviselői pozícióval.
- ↑ Toller László súlyos közlekedési balesetet szenvedett 2006-ban. Kómába került, amiből többé nem ébredt föl. 2009-ben gondnokság alá helyezték, így választójogát és azzal mandátumát is elveszítette.
- ↑ Áder Jánost a 2009-es EP-választáson EP-képviselővé választották. Az EP-képviselői státusz összeférhetetlen volt az országgyűlési képviselői pozícióval.
- ↑ Domonkos Lászlót az Állami Számvevőszék elnökévé választották. Az elnöki pozíció összeférhetetlen volt a képviselői mandátummal.
- ↑ Navracsics Tibort a 2014-es EP-választás után az Európai Bizottság biztosává választották. A biztosi pozíció összeférhetetlen volt a képviselői mandátummal.
- ↑ Pintér Tamást a 2019-es magyarországi önkormányzati választáson Dunaújváros polgármesterévé választották. A polgármesteri pozíció összeférhetetlen volt a képviselői mandátummal.