Szerkesztő:BA89/próbalap
Pak Hon Jong
[szerkesztés]Pak Hon Jong (a nemzetközileg elterjedt McCune-Reischauer-féle átirat szerint: Pak Hon-yong) egy koreai függetlenségpárti, kommunista politikus volt, majd Észak-Korea külügyminisztere.
Korai élete
Pak 1900. május 28-án született a Dél-Cshungcshong tartománybeli Jészánban, egy jángbán (koreai nemes) család sarjaként. 1919-ben végezte el a Kjonszong gimnáziumot.
1919-ben részt vett a márciusi elsejei függetlenséget követelő tüntetésen, majd a későbbiekben szerepet vállalt más, hasonló mozgalmakban is. 1921-ben csatlakozott az ekkor még Shanghaj központtal szerveződő koreai kommunista csoportokhoz. 1925-ben, a Szöulban megalakuló Koreai Kommunista Párt a vezetőjévé választották[1]
Korea japán megszállása (1910-1945) során többször is bebörtönözték felforgató tevékenység vádjával, majd 1926-ban kénytelen volt elmenekülni a félszigetről. Ezután Mandzsúrián keresztül a Szovjetunióba menekült, ahol folytatta a tevékenységét. 1940-ben visszatért Koreába, ahol ismételten bekapcsolódott a helyi ellenállás munkájába, ezzel megalapozva későbbi tekintélyét.
A felszabadulás után
Korea 1945-ös felszabadulása után a Szöulban újjászerveződő Koreai Kommunista Párt főtitkára lesz, majd annak szétválása után a dél-koreai szekciót vezette, amely 1946-ban, miután egyesült más pártokkal, a Dél-Koreai Munkapárt nevet vette fel. Miután 1949-ben egyesült a dél- és észak-koreai Munkapárt, Pak lett a Koreai Munkapárt egyik alelnöke.
Ekkoriban a párton belül négy frakció működött, a Kim Ir Szen vezette partizán, a Kim Tu-bong vezette Jenan, Alexandar Ivanovics Hogaj vezette szovjet, illetve a Pak által vezetett, úgynevezett belföldi frakció, amelynek tagjai olyan koreai kommunisták voltak, akik a japán megszállás alatt otthon harcoltak a függetlenségért[2]
A párton belül betöltött tisztsége mellett Pakot nevezte ki külügyminiszterré Kim Ir Szen a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) kikiáltása után.
A koreai háborút (1950-53) követően a Koreai Munkapártban meginduló tisztogatási folyamatok első áldozata lett Pak Hon Jong, akit a Központi Bizottság augusztusi plénumán azzal vádolt meg Kim Ir Szen, hogy külügyminiszterként az Egyesült Államoknak kémkedett[3]
1955-ben egy koncepciós per során halálra ítélték, és feltételezhetően ki is végezték valamikor 1956 során.
Lábjegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://goffs.herts.sch.uk/goffsm4/historyaslevel/historyalevelquicklinks/korea.html
- ↑ Andrei Lankov: Crisis in North Korea: The Failure of De-Stalinization, 1956, pp. 11-15., University of Hawai'i Press, Honolulu, 2005.
- ↑ http://www.globalsecurity.org/military/world/dprk/leadership-purges.htm