Abbildung der in den sächsischen Ortschaften bestehenden Viehbrandzeichen nach den einzelnen Stühlen und Districten geordnet. Hermannstadt, 1826 (az 1826-as – tkp. nyilván korábbi – szászföldi román helységnévalakok forrása)
Bácskai Vera – Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest, 1984
H. Balázs Éva (összeáll.): Jobbágylevelek. Budapest, 1951
Balogh Balázs – Fülemile Ágnes: Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen. Fejezetek a regionális csoportképzés történeti folyamatairól. Budapest, 2004
Barabás Endre: Kolozs megye közgazdasági leírása. Budapest, 1900
Bartucz Lajos – Kollarov M. István – Somogyi Gyula: Arad vármegye és Arad szab. kir. város néprajzi leírása. Arad, 1912
Bodor Antal: Temesvár és Délmagyarország multja, jelen közállapotai és turistikai leirása, az Alduna útikalauzával. Temesvár, 1908
Borovszky Samu (szerk.): Bihar vármegye és Nagyvárad. Budapest, 1901
Bőjthe Ödön: Húnyadmegye sztrigymelléki részének és nemes családainak története, tekintettel a birtokviszonyokra. Bp., 1891[1]
Randolph L. Braham – Tibori Szabó Zoltán (szerk.): A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája. 1. Budapest, 2007 [Máramaros vármegyéig] 2. Budapest, 2007
Buchmann Károly: A délmagyarországi telepítések története. I. Budapest, 1936
Augustin Bunea: Statistica românilor din Transilvania în anul 1750, făcută de vicariul episcopesc Petru Aron. Transilvania, 1901, 237–292. o.
Buzogány Dezső – Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere. 1. Kolozsvár, 2003
Buzogány Dezső – Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere. 3. Kolozsvár, 2007
Virgil Ciobanu: Statistica românilor ardeleni din 1761–1762. Cluj, 1926
N. A. Constantinescu: Dicţionar onomastic romînesc. Bucureşti, 1963
Csernovics Diodor: A délmagyarországi kincstári birtokok és telepes községek múltja és jelene. Arad, 1913
Dáné István: A V.-Hunyadi Zarándival egyesült egyházmegye- és azon egyházmegyébeni egyházak történelme. In Az erdélyi reformata anyaszentegyház névkönyve 1863ra. Kolozsvártt. [3]–35.
Dányi Dezső – Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás (1784–1787). Budapest, 1960
↑Arad, Bihar és Temes vármegye községeinél az 1839–40-es katolikus egyházmegyei sematizmusok, Csanád, Krassó, Máramaros és Szatmár vármegye községeinél részben az 1830-as sematizmusok, részben Nagy Lajos népességszámait közli. Ezekhez tehát inkább a forrásait érdemes használni. A községek gazdaságáról újat mond Arad, Bihar és Temes esetében, máshol a korábbi statisztikai irodalmat kompilálja. (Benda Gyula: Fényes Elek forrásai. Társadalomtörténeti tanulmányok. Bp., 2006, 113–129. o.)
↑A legrégibb oklevelek nagy része hamisítvány, az ószláv diplomák kérdőjelesek.
