Szerkesztő:Arozsas/próbalap

Dr. Sík Zoltán

tb. kanonok, plébános (1917 - 1997)

               Budapesten született 1917. március 3-án. Teológiai tanulmányait Bécsben végezte, a papi hivatásra a Pázmáneum növendékeként készült. A papi rend szentségét Bécsben 1940. március 17-én vette fel. Felvidékre, Nagycéténybe helyezték káplánnak, majd Nagymaroson volt hitoktató. Lelkipásztori működésének jelentős részét Budaörsön töltötte: 1944-től káplán, majd 1946-tól plébános. Hittant tanított a lány és a fiú iskolában, a nehéz politikai helyzet ellenére is sok hittanos gyereke volt. Az Úrnapi körmenetek, az elsőáldozások mind jelentős események voltak plébánosi működésének. 

Zoltán atyát 1974-ben a budapesti Rózsafüzér Királynéja plébánia vezetésével bízták meg. Egyben ellátta az 1951-ben felrobbantott Regnum Marianum plébániatemplom területén élő hívek lelki gondozását is. Erről az állomáshelyéről került nyugdíjba, de ezután is bekapcsolódott kisegítőként a budapesti Boldog Özséb plébánia életébe. Az utolsó hónapokat a székesfehérvári Papi Otthonban töltött, ahonnan kórházi kezelésre kényszerült. Itt érte a halál 1997. március 12-én. Ő az Úr követe és tolmácsa volt köztünk, aki a mai nyelvre fordította le a mi szívünkhöz hozta közelebb Jézus üzenetét. Nyitott volt a megújulásra és ez a készsége élete végéig elkísérte. Azon munkálkodott, hogy hívei tudatos, igazi felnőtt keresztényekké váljanak. Ehhez igen fontosnak tartotta az imán kívül a rendszeres hitbeli tanulást is. Családos közösségeket hozott létre, ezzel a templomi közösséget építve. Megérezte, hogy igazi közösséget csak a személyes kapcsolatok révén lehet teremteni. Barátilag szólította meg a körülötte lévőket, így sikerült családias légkört kialakítania. Igen jó barátságban volt a gyerekekkel, nagyon szerette őket. Valósággal megfiatalodott, kivirult közöttünk a hittanórákon, gyerekmiséken. Halálának taz éves évfordulójára sikerült sajtó alá rendezni és kiadni az általa írt "Teri- Feri Gyermektörténetek" c. kiadványt.