Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Apród/Takács Mária (tévébemondó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

nehogy törölje valaki!

Takács Mária
(Takács Mari, Takács Marika)
1970-ben
1970-ben
SzületettTakács Mária
1938. november 25.
Resicabánya
Elhunyt1997. május 9. (58 évesen)
Budapest
HázastársaKazimir Károly
Gyermekeiegy gyermek:
Kazimir Anna Mária
SírhelyeFarkasréti temető
Sablon • Wikidata • Segítség

Takács Mária vagy ahogyan sokan – kollégái, rokonai és a tv-nézők közül is – hívták, Takács Mari, Takács Marika[1], (Kazimir Károlyné[2]; Resicabánya, Románia, 1938. november 25. – Budapest, 1997. május 9.) a Magyar Televízió 1957-es, nyilvános adásai kezdetétől bemondónője, az intézmény posztumusz örökös tagja.

Pályája 1974-ig

[szerkesztés]

1957-ben érettségizett Ferencváros egyik legrégebbi középiskolájában, a Fáy András Gimnáziumban. Az iskola 1983-as jubileumi ünnepségének egyik szereplője volt.[3][4]

Miközben Az ELTE Bölcsészkarára jelentkezett, aközben a Színház- és Filmművészeti Főiskolára is, közben pedig énekelni tanult. A Rádió és Televízió évkönyv szerint a televízió saját bemondónője 1957. július 25-én mondta el az első, néhány mondatos konferáló szöveget. Az akkor érettségizett Takács Máriát egy tehetségkutató énekversenyről hívták be meghallgatásra a Magyar Televízióhoz,[5] ahol – szinte a nyilvános magyar televíziós adások sugárzásának kezdetétől – dolgozott. Alkalmi műsorközlőként figyeltek fel rá.

Az ELTE Bölcsészkarán középiskolai tanári diplomát szerzett.

Közreműködött több szórakoztató műsorban, filmben, illetve a Magyar Rádió adásaiban és szerepelt színpadi műsorokban is.

1965-ös Tessék választani! egyik műsorvezetője volt Novotny Zoltánnal közösen az Erkel Színházban.[6]

1965-ben Louis Armstrong a Népstadionban koncertet adott – a vendéget Takács Mária üdvözölte angolul.[7]

1966-ban az első, 1967-ben pedig a második táncdalfesztivál társműsorvezetője volt.

1972 júniusában-júliusában – Kudlik Júliával közösen – divatbemutató műsorokat is vezetett a kecskeméti Alföld Áruházban.[8]

Pályája 1974 után

[szerkesztés]

Augusztus 14. 18.00 Postafiók 250. Takács Mária műsora, Szerkesztő - rendező: Perényi Endre.

Hősiesen tartja magát Takács Mari műsora, a Postafiók 250. Szerényen húzódik meg a koraesti program két kihagyható műsora között harmadiknak. Egyike a tévé szürke verebeinek, címe van csupán, ismertető néhány sor soha nem járt ki neki, még a nagy változásváltoztatási [sic!] hullámok is rendre elkerülik. Évek óta olyan, amilyen azt megelőzően volt, még a népszerű bemondónő szépsége is változatlan benne. Ez utóbbi jelenség maga is a csodával határos, valójában mégis a műsor nagy teljesítménye az, hogy évek óta létezik. Lassan lassan elhullottak körülötte azok az adások, amelyek a nézővel való közvetlen kapcsolatra épültek, amelyek levelek késztetésére eredtek el valamely közérdekű kicsengést ígérő magánbaj nyomába, amelyek válaszoltak a tévéhez minden bizonnyal tetemes mennyiségben érkező leveleknek legalább egy apró töredékére. A személyiségnek egy patriarchálisabb formáját tartották fenn ezek a műsorok, ideig óráig őrizve a kétoldalú illúziót, hogy a hatalmas gépezetnek hallószerve is van, nem csak hang és képkibocsátó ambíciója. A patriarchális formák ideje letűnőben; nemhogy a tévének, nekünk magunknak is kiveszőben készségünk, hogy meghalljuk egymás szavát. Nos, utolsó mohikánként itt van a Postafiók 250, amely még meghallgatja, mit akar a néző. Vagy legalábbis igyekszik úgy tenni. Ezek szerint a néző ezúttal a fiatal szegedi tévéstúdiót akarta megismerni. A Regős Sándorral folytatott beszélgetés tegnap eme óhajt korrektül elégítette ki. (Esti Hírlap, 1979. augusztus 15.)[9]

1974 után – miután a Magyar Televízió önálló intézménnyé vált – ritkább lett a filmekben való szereplése, viszont önálló műsort kapott Postafiók 250 néven, ahol a tv-nézők leveleiből szemezgetett és azok kívánságait teljesítette. Az első adás 1974 márciusában volt, az utolsó adás 1986. december 12-én.

Emellett a Petőfi Rádió Kettőtől hatig című kívánságműsorának - aminek címe később Kettőtől ötigre változott - egyik műsorvezetője volt Gálvölgyi Jánossal.[10]

1988-ban Molnár Miklós Balázs Béla-díjas tévéoperatőr és fotóművész vele készítette el az első és sokáig egyetlen színes, tükrös kamerával három dimenzióban forgatott interjút, melyet azonban a készítő is csupán 2008-ban láthatott.[11]

1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje kitüntetéssel jutalmazták.[12] 58 évesen, mellrákban hunyt el. A Magyar Televízió emlékműsort sugárzott róla.[13] Az intézménynek 1998 óta posztumusz örökös tagja.

Férje Kazimir Károly rendező, színigazgató volt. Lánya, Kazimir Anna Mária[m 1] újságíró, sajtóreferens,[18] és 2005-ben[19] diplomamunkaként ötven perces dokumentumfilmet forgatott édesanyjáról A nevetés és a felejtés filmje címmel.[20]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
Kazimir Károly és Takács Mária emléktáblája
Kazimir Károly és Takács Mária emléktáblája
Kazimír Károly és Takács Mária (Marika) sírja Budapesten. Farkasréti temető: 2-2-106
Kazimír Károly és Takács Mária (Marika) sírja Budapesten. Farkasréti temető: 2-2-106

Filmjei

[szerkesztés]

Ahol nincs feltüntetve a szakaszokban, ott Takács Máriaként szerepelt:

Ahol bemondó volt a szerepe vagy önmagát alakította filmen

[szerkesztés]
  • Patyolat akció (r. Fejér Tamás – 1966)
  • Ezek a fiatalok (r. Banovich Tamás – 1967)
  • Gyula vitéz télen-nyáron (r. Bácskai Lauró István – 1970)
  • Hahó, Öcsi! (r. Palásthy György – 1971)
  • Zenés TV Színház:
    • Örökzöld fehérben feketében 2. – 1974

Paródia

[szerkesztés]

Hangjátékok

[szerkesztés]

Ahol nincs feltüntetve a szakaszokban, ott Takács Máriaként szerepelt.

Ahol bemondónő volt a szerepe a hangjátékokban

[szerkesztés]

Ahol közreműködő volt a hangjátékokban

[szerkesztés]

Takács Mária alakja az irodalomban és a művészetben

[szerkesztés]
  • Örkény István Kelj föl és járj! vagy a személyiség válsága novellájában szerepelt, mint az Apró bűnök – kis bűnösök sorozathoz anyagot gyűjtő bemondónő. Ez a novella már az Egyperces novellák 1968-ban kiadott kötetének része volt, de már azt megelőzőleg az 1967-ben kiadott Nászutasok a légypapíron című kötetben is szerepelt. Örkény István Kazimir Károly Tóték című színdarab rendezése révén ismerte meg személyesen Takács Máriát.
  • Hegedős Piroska – aki eredetileg a Magyar Televíziónál volt képvágó – több kortársát, így Takács Máriát is megfestette. Ezeket a képeket 1976-ban ki is állították a festő dunavecsei festménykiállításán.[34]
  • Varga Sándor Márton Lájv című művében szerepel, mint bemondó a másvilágon (itt Takács Mari volt a névváltozata).[35]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ Születési és a polgári életben használt neve: Kazimir Anna Mária,[14][15] pályafutása során Annamáriának[16] és Annamarinak[17] is említik.

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ A bemondókat, bemondónőket gyakran a mindennapokban is becéző formában hívták tévében, sajtóban és mindennapokban egyaránt (pl. Kudlik Juli, Tamási Eszti, Varga Jóska, Borbás Marcsi).
  2. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum: Takács Mária.
  3. ↑ fayamszki.hu Történelmünk (hozzáférés: 2017. szept. 28.)
  4. ↑ fayamszki.hu Melléklet Néhány híressé vált egykori tanár, tanítvány (hozzáférés: 2015. aug. 4.)
  5. ↑ Dunavölgyi Péter: A magyar televíziózás története I. (1957) - MTV 1957–1997 (hozzáférés: 2015. augusztus 4.)
  6. ↑ A magyar televíziózás történetéből IX. (1965). dunavolgyipeter.hu
  7. ↑ Bánki Iván: Az utolsó évtizedeim a boldogság évtizedei voltak. dunavolgyipeter.hu
  8. ↑ Petőfi Népe. 1972. júniusi-júliusi számok
  9. ↑ A magyar televíziózás története XXIII. (1979)]
  10. ↑ Miért lett Gálvölgyi János műsorvezető?. Parameter.sk. 2009. júl. 21.
  11. ↑ P. Szabó Dénes Térhatás most és régen (Molnár Miklós riport), a Filmvilág folyóiratának hivatalos blogja - 2012. július 16.
  12. ↑ Az MTI így adta ki a hírt: Takács Máriának, a Magyar Televízió főbemondójának magas színvonalú szakmai munkája elismeréseként
  13. ↑ Akiknek méltatlanul leáldozott (Szabad Föld Online, 2012. február 15.)
  14. ↑ SzFE Teljes hallgatói adatbázis: Kazimir Anna Mária (hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  15. ↑ Az nem lehet..., tiltakozás Dörner György színigazgatói kinevezése ellen; revizoronline.com - 2011. október 15.
  16. ↑ google keresés Annamária
  17. ↑ google keresés Annamari
  18. ↑ László Krisztina: A munkám a szenvedélyem: Kazimir Annamária, színházi sajtóreferens, marieclaire.hu - 2017. november 27.
  19. ↑ Filmévkönyv 2007 – a magyar film 2006-ban Dokumentumfilmek (.pdf), Magyar Nemzeti Filmarchívum, 111. o. (2007.). Hozzáférés ideje: 2015. július 30. 
  20. ↑ (cs.t.) Hetvenöt éves lenne Takács Marika, Mix Online - 2013. november 28.
  21. ↑ Dunavölgyi Péter: A magyar televíziózás története XVII. (1973) - MTV 1957–1997 (hozzáférés: 2015. augusztus 11.)
  22. ↑ Dunavölgyi Péter: A magyar televíziózás története XXII. (1978) - MTV 1957–1997 (hozzáférés: 2017. november 30.)
  23. ↑ Lévai Béla: A rádió és a televízió krónikája. 1979–1985. Budapest, 1987. Tömegkommunikációs Kutatóközpont. 79. l. ISBN 9633330211
  24. ↑ Filmlista - Országos Széchényi Könyvtár
  25. ↑ Dokumentumfilm jegyzék (83. oldal). MOKÉP, 1962.
  26. ↑ itt szereplőneve Marika volt, de Maria Takacs néven szerepelt már 1967-ben is egy olasz könyvben és utána is ha a film adatairól volt szó külföldön (pl. a British Film Catalogue 2. kötetében 2016-ban), mindig Maria Takacs néven említették: Bianco e nero
  27. ↑ ABBA-paródia. youtube.com
  28. ↑ Lót komédiája. radiojatek.elte.hu
  29. ↑ Az év egy napja. radiojatek.elte.hu
  30. ↑ Bizánc árnyékában. radiojatek.elte.hu
  31. ↑ Szülőfalunk, Pest.... radiojatek.elte.hu
  32. ↑ Ádám és Éva ügyében. radiojatek.elte.hu
  33. ↑ A jövő század kabaréja. radiojatek.elte.hu
  34. ↑ Magyarország, Dunavecse, TV Híradó a televíziós személyiségeket is bemutató dunavecsei festménykiállításon. Rádió és Televízió Újság. 1976
  35. ↑ Varga Sándor Márton: Lájv. Második évad. Lajv.hu

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Mária Takács
A Wikimédia Commons tartalmaz Takács Mária (tévébemondó) témájú médiaállományokat.


[[Kategória:Magyar bemondók]] [[Kategória:Magyar rádiósok, televíziósok]] [[Kategória:Magyar színésznők]] [[Kategória:1938-ban született személyek]] [[Kategória:1997-ben elhunyt személyek]] [[Kategória:Resicabányaiak]]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Apród/Takács_Mária_(tévébemondó)&oldid=27220580”