Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Apogr/6. példa: Bartos szótár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Magyar szótár Bartos Tibor 2002-ben írt, a szinoníma szótár és a tezaurusz kategóriák keresztezése műfajú, rendkívül hasznos két kötetes könyve a műfordító saját munkássága alapján összegyűjtött, igen széleskörű szókincsről. Az első, vastag kötet maga a szótár, a második a betűrendes eligazítás.

Leírás

[szerkesztés]

Bartos azt írja: "A szavak nem rokon értelműek eleve. Csupán háziasítjuk őket naponta, akik egy nyelvet beszélünk... Soha szót aszerint nem keresünk, hogy egy rendszerelmélet vektordiagramjában merre helyezkedik el.... Az Enciklopédia Britannica legjobb kiadásai meg sem említik a szinonímákat.... A válogatott beszéd szándéka mindenképpen tegnapi...."

Talán ezzel akart válaszolni a még a könyv megjelenése előtt megjelent kritikákra, többek között Ungvári Rudolf tezaurusz készítő szaktekintély, könyvtáros tiltakozására, amelyet "az illetéktelen" (érts: főfoglalkozásban nem lexigográfus) szótárszerkesztő jelentkezése válthatott ki. Az eredetileg néprajzos Bartos Tibor azonban a tekintélyes műfordítói munkássága okán igenis illetékes abban, hogy a magyar nyelv szavai miképpen sorjáznak gondolatainkban, miképpen használhatók fel az írás, a fogalmazás közben, különböző kritériumoknak megfelelően.

  • Fülszövegből: A több mint száz ív terjedelmű mű mintegy összefoglalása a legnagyobb becsben tartott maygar műfordítók egyike egést alkotó pályájának. Negyven esztendei szógyűjtés és szininímakeresés eredménye a klasszikus Roget-tezaurusz analógiájára 304 fogalomkörbe rendezett, és ezeken belül logikai-asszociatív sorokba szedett s így valóban egymást magyarázó szavak és fordulatok óriási tára, amelyen magyar nyelven (nem régiben hasonmás kiadásban is megjelent) egyetlen zsenge előzménye Póra Ferenc csaknem százéves, vékonyka szótára.

A magyar nyelven példátlan terjedelmű és példátlan nagyratörő vállakozás mondhatni felöleli a teljes magyar szókincset a tájnyelvtől a még élő archaizmusokon át az újkori argóig, a köznapi nyelvtől a költői nyelvig, és a hiánytalan teljesség érzetét kelti forgatójában. Az eddigi magyar szinonímaszótárak merőben más módszert követnek, és szóanyaguk sem vetekedhet Bartos Tibor gyűjteményével. Kiemelendő erénye, hogy hivatásos szóművész készítette, szövegalkotási gyakorlata közben, s így enm az elvont tudományosság, hanem egy páratlan szókincsű alkotó személyiség, az anyanyelvével kézműves mesteremberként élő, a nyelvet szerszámként és anyagként ismerő szerző mester jegye hiteleseíti.

==Élete és művei== (Ki kicsodából)

Bartos Tibor műfordító. Újpest, 1933. augusztus 1.T.: Idegen Nyelvek Főiskolája É.: 1954-65 az Európa Könyvkiadó szerk. Albee, Arde, Barthelme, becket, behan, Bierce, Capote, Cary, Chesterton, Delillo, Dickens, Dos Passos, George Eliot, Ellison, Franklin, Fussel, Hagen, Hardy, John Irving, Kerouac, Kesey, D. Lessig, Oscar Lewis, London, Macdonald, MacLeish, Malz, Matthiessen, H. Miller, Moyes, O'Henry, Pinter, Pirsi, Poe, Roddenberry, Rosengarten, Stoker, Styron, Swinburne, Thackeray, Thurber, Updike, Vivian, Warren, Wesker, Tom Wolfe, Wongar műveit fordította magyarra.

Wessely László díj (1981) az Év Könyve (1985)

Tartalom

[szerkesztés]
  1. Szótár-magyarázó
  2. Fogalomkörei
  3. Hogyan forgassuk
  4. Tár
  1. Betűrendes eligazítás


Bartos kiinduló "kategóriái" (a láncszemek horgonyai) szófajok szerinti csoportosításban (saját feldolgozás, tehát nem engedélyköteles; elmentve szétesik, szerkesztés alatt látszik)


ige Főnév Melléknév határozó van állapot fontos Nincs helyzet mellékes utánoz kapcsolat kölcsönös alkot rokonság azonos készít különbség más illik termelés egyforma egyenlít szemmérték változatos kiválik fok visszás elmarad átlag nagy köt növekedés kicsi szétválaszt csökkenés tiszta bomlik toldás kevert erjed elvonás helytálló Él vele többlet esendő mellőz maradék teljes rendez egyesülés hiányos zavar egész idegen előjár rész folytonos követ alkotórész általános félbeszakad rend egyéni gyűlik rendetlenség szabályos szór kezdet szabálytalan emészt vég számlálhatatlan kitaszít közép kettős igazodik állás felezett elrugaszkodik gyűjtőhely háromszoros igazodik osztály harmadolt megnégyszerez ismétlés korai alakul szám kései helyettesít számítás új cserél lajstrom régi történik negyedrész változó okol idő változatlan terem időzavar Erős pusztul időszámítás gyenge megújul időszak termő segíti jelen meddő ellenzi múlt heves borít jövő mérsékelt nyit tavasz hajlandó zár fiatalság bal Jár-kel nyár jobb javakor közel ősz távol tél öreg Helyéről elkerül pihen vénség egyenes Helyére kerül fordulat egyenetlen forradalom sík szállít sors rövid úszik ok domború szál okozat homorú forog véletlen Mag emelkedik szülő mély esik ivadék sekély táncol hatás bő benn beszél világmindenség szűk kinn lehet függőleg vastag Nem lehet vízszint vékony hisz táj formás gondolkodik hossza kerek vitat szelte szögletes akar hely torz kell határ csupasz ajánl hajlék neéh rosszall jelenlét könnyű kíván távollét nedves választ töve világos Nem kell kockázat dereka sötét csúcsa színes színtelen edény hangos viselet csöndes út meleg széljárás hideg vízjárás ízes hangok szagos Se íze, se bűze csönd érzéstelen Nem valószínű állathangok kemény emberi hangok langy hangszer kíváncsi játék figyelmes színjáték értelmes Sütés-főzés figyelmetlen párbeszéd buta elég kérdés valósínű Nem elég válasz igaz

támad úr hamis Harc 0 siker birtok kudarc rác kénytelen béke dolgos Házasságé tétlen közösség gazdátlan gazdag szegény









ige Főnév Melléknév határozó Semmi köze hozzá van állapot fontos Nem egyenlők Nincs helyzet mellékes egyenlők utánoz kapcsolat kölcsönös kötők alkot rokonság azonos készít különbség más sok illik termelés egyforma Nem sok egyenlít szemmérték változatos Senki, semmi kiválik fok visszás egy elmarad átlag nagy kettő köt növekedés kicsi három szétválaszt csökkenés tiszta négy bomlik toldás kevert negyedrész erjed elvonás helytálló Öt és több Él vele többlet esendő Idők járása mellőz maradék teljes Egésznél kevesebb rendez egyesülés hiányos Egynél több zavar egész idegen Időtlen idők elől jár rész folytonos követ alkotórész általános félbeszakad rend egyéni gyűlik rendetlenség szabályos szór kezdet szabálytalan emészt vég számlálhatatlan kitaszít közép kettős igazodik állás felezett elrugaszkodik gyűjtőhely háromszoros igazodik osztály harmadolt megnégyszerez ismétlés korai alakul szám kései helyettesít számítás új cserél lajstrom régi Hová, honnan, hol történik negyedrész változó okol idő változatlan terem időzavar Erős pusztul időszámítás gyenge megújul időszak termő segíti jelen meddő ellenzi múlt heves borít jövő mérsékelt nyit tavasz hajlandó zár fiatalság bal Jár-kel nyár jobb javakor közel ősz távol tél öreg Helyéről elkerül pihen vénség egyenes Helyére kerül fordulat egyenetlen forradalom sík szállít sors rövid úszik ok domború szál okozat homorú forog véletlen Mag emelkedik szülő mély esik ivadék sekély táncol hatás bő beszél világmindenség szűk lehet függőleg vastag Nem lehet vízszint vékony hisz táj formás gondolkodik hossza kerek vitat szelte szögletes akar hely torz kell határ csupasz ajánl hajlék neéh rosszall jelenlét könnyű kíván távollét nedves választ töve világos Nem kell kockázat dereka sötét csúcsa színes színtelen edény hangos viselet csöndes út meleg széljárás hideg vízjárás ízes hangok szagos Se íze, se bűze csönd érzéstelen Nem valószínű állathangok kemény emberi hangok langy hangszer kiváncsi játék figyelmes színjáték értelmes Sütés-főzés figyelmetlen párbeszéd buta elég kérdés valósínű Nem elég válasz igaz

támad hamis Harc siker kudarc kénytelen dolgos tétlen gazdátlan gazdag szegény










Igék

Állapot Cselekvés történés Van alkot Bomlik nincs Készít erjed lehet utánoz történik Nem lehet köt pusztul Kell egyenlít terem Nem kell Kiválik Megújul elmarad Szét választ Rendez mellőz zavar Él vele előljár követ félbeszakad gyűlik Szór emészt kitaszít igazodik elrugaszkodik megnégyszerez alakul helyettesít cserél Okol Segíti Ellenzi borít Nyit Zár Jár-kel szállít úszik Száll forog emelkedik Esik táncol beszél Hisz gondolkodik Vitat Akar Választ Ajánl

rosszall kockáztat


melléknév


fontos mellékes azonos Más kölcsönös egyforma Változatos Visszás nagy kicsi tiszta Kevert Helytálló Esendő teljes hiányos idegen folytonos Általános egyéni szabályos szabálytalan kettős Felezett számlálhatatlan háromszoros Harmadolt korai Kései új Régi változó Változatlan erős Gyenge termő Meddő heevs Mérsékelt Hajlandó Bal jobb közel vázol öreg Fiatal egyenes egyenetlen Sík rövid eomború homorú magas mély Sekély Bő Szűk vastag vékony kerek Szöglete Torz Csupasz nehéz Könnyű világos sötét Színes Szintelen csendes hangos Hideg meleg Ízes Szagos érzéstelen kemény Lágy kiváncsi figyelmes figyelmetlen értelmes buta valószínű igaz


főnév

Főnév Semmi köze hozzá állapot Nem egyenlők helyzet Egyenlők kapcsolat Kötők rokonság különbség Sok termelés Nem sok szemmérték Senki, semmi Fok Egy átlag Kettő növekedés Három csökkenés Négy toldás negyedrész elvonás Öt és több többlet Idők járása maradék Egésznél kevesebb egyesülés Egynél több egész Időtlen idők rész Bensőnk alkotórész külsőnk rend előtte rendetlenség utána kezdet vég együtt közép állás gyűjtőhely osztály ismétlés szám hamar számítás Reggel lajstrom Este negyedrész Éjszaka idő Soká időzavar déltájt időszámítás napra időszak órára jelen percre múlt pillanatra jövő akkor tavasz máskor fiatalság jókor nyár rosszkor javakor gyakran ősz ritkán Tél rendszeresen vénség rendszertelenül fordulat függőleg forradalom szembe sors félre Ok hátra okozat mellette véletlen szülő ivadék hatás világmindenség függőleg vízszint Táj hossza szélte hely határ hajlék Jelenlét Távollét Töve Dereka Csúcsa Edény Viselet Út széljárás vízjárás hangok csönd állathangok emberihangok hangszer Játék színjáték Sütés-főzés párbeszéd kérdés válasz úr harc birtok

béke Házasság közösség

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Apogr/6._példa:_Bartos_szótár&oldid=7448476”