Szerkesztő:Alfa-ketosav/azodikarbonsav
Megjelenés
Alfa-ketosav/azodikarbonsav | |||
Szabályos név | diazén-1,2-dikarbonsav | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
ChemSpider | 368140 | ||
| |||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az azodikarbonsav feltehetően instabil[1] szerves vegyület, képlete HOOCN=NCOOH. A szabad savról kevés ismeret van, de ismertek sói és észterei is, melyek közül a bárium-, a dietil- és a diizopropil-azodikarboxilát gyakori vegyületek a szerves szintézisekben. Egy, a JACS-ben 1976-ban megjelent tanulmány szerint fehérjék oxidatív szerkezetfelvételében használható.[2]
Reakciói
[szerkesztés]Előállítás
[szerkesztés]Bomlás
[szerkesztés]Az azodikarbonsav protolízise melléktermékeként vízben vagy etanolban 0–25 °C közt, diklórmetánban −78 °C-ban is bomlik:[3]
Használata
[szerkesztés]A szabad azodikarbonsavat nem használják, azonban egy 1976-os tanulmány szerint használható fehérjék előállításához az oxidatív szerkezetfelvétel során.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Thiele J (1898). „Ueber Azodicarbonsäure”. Justus Liebigs Annalen der Chemie 271. (Hozzáférés: 2024. január 27.) (a cím eredeti írásmóddal szerepel)
- ↑ a b Kosower EM, Kenety-Londoner H (1976. május 12.). „Glutathione. 13. Mechanism of thiol oxidation by diazenedicarboxylic acid derivatives”. J Am Chem Soc 98 (10), 3001–3007. o. PMID 1262629. (Hozzáférés: 2024. január 28.)
- ↑ Wiberg, E.. 1.2.7: Diimine, N2H2, Inorganic Chemistry. Elsevier, 628. o. (2001). ISBN 9780123526519