Szerkesztő:Alfa-ketosav/Chlorella

A Chlorella a Hydra és a Cassiopea xamachana szimbiontája^[1] és gerincesek parazitája.^[2]^[3]

A Chlorella ivartalan szaporodása kizárólag zoospóramentes. A sejt 2, 4 vagy 8 protoplaszttá osztódik, ezek nem mozgó autospórává alakulnak, melyeket a sejtfal repedezése szabadít fel. Ekkor minden autospóra önálló élőlénnyé válik. A kén szükséges az osztódáshoz, sötétben csak kén jelenlétében is bekövetkezhet az osztódás, világosban azonban kell nitrogén is. Pearsall és Loose 1937-ben mozgó Chlorella-sejtekről számoltak be.^[4] Bendix 1964-ben szintén megfigyelte, hogy a Chlorella mozgó sejteket termel, melyek feltehetően ivarsejtek.^[5] Ezek fontosak a kizárólag ivartalannak tekintett Chlorella életciklusa szempontjából.

A Chlorella ellipsoides ivartalan szaporodása részletes tanulmányozása alapján 4 fázisra különül el:

Növekedés: Ekkor a sejtek fotoszintézisük termékei hasznosításával nőnek.
Érés: A sejtek érnek és felkészülnek az osztódásra.
Érés utáni fázis: Ekkor az érett sejtek 2-szer osztódnak.
Osztódás: A szülősejtfal megreped egysejtűeket kibocsátva.

Jegyzetek

↑ Abouna S, Gonzalez-Rizzo S, Grimonprez A, Gros O (2015. május 26.). „First Description of Sulphur-Oxidizing Bacterial Symbiosis in a Cnidarian (Medusozoa) Living in Sulphidic Shallow-Water Environments”. PLoS One 10 (5), e0127625. o. DOI:10.1371/journal.pone.0127625. PMID 26011278. PMC 4444309.
↑ Hart J, Mooney L, Arthur I, Inglis TJ, Murray R (2014). „First case of Chlorella wound infection in a human in Australia”. New Microbes and New Infections 2 (4), 132–133. o. DOI:10.1002/nmi2.50. PMID 25356359. PMC 4184583.
↑ Jagielski T, Bakuła Z, Gawor J, Maciszewski K, Kusber W-H, Dyląg M, Nowakowska J, Gromadka R, Karnkowska A (2019. november 1.). „The genus Prototheca (Trebouxiophyceae, Chlorophyta) revisited: Implications from molecular taxonomic studies, Algal Research, Volume 43, 2019, 101639.”. Algal Research 43, 101639. o. DOI:10.1016/j.algal.2019.101639.
↑ Pearsall WH, Loose L. „The Growth of Chlorella Vulgaris in Pure Culture”. Proc Roy Soc B. DOI:10.1098/rspb.1936.0075. (Hozzáférés: 2024. augusztus 13.)
↑ Bendix S (1964. január 22.). „Phenotypic Variability in Certain Chlorella pyrenoidosa Strains”. Phycologia 4 (2), 84–92. o. DOI:10.2216/i0031-8884-4-2-84.1.

[Abouna_2015-1] Abouna S, Gonzalez-Rizzo S, Grimonprez A, Gros O (2015. május 26.). „First Description of Sulphur-Oxidizing Bacterial Symbiosis in a Cnidarian (Medusozoa) Living in Sulphidic Shallow-Water Environments”. PLoS One 10 (5), e0127625. o. DOI:10.1371/journal.pone.0127625. PMID 26011278. PMC 4444309.

[2] Hart J, Mooney L, Arthur I, Inglis TJ, Murray R (2014). „First case of Chlorella wound infection in a human in Australia”. New Microbes and New Infections 2 (4), 132–133. o. DOI:10.1002/nmi2.50. PMID 25356359. PMC 4184583.

[3] Jagielski T, Bakuła Z, Gawor J, Maciszewski K, Kusber W-H, Dyląg M, Nowakowska J, Gromadka R, Karnkowska A (2019. november 1.). „The genus Prototheca (Trebouxiophyceae, Chlorophyta) revisited: Implications from molecular taxonomic studies, Algal Research, Volume 43, 2019, 101639.”. Algal Research 43, 101639. o. DOI:10.1016/j.algal.2019.101639.

[Pearsall_1937-4] Pearsall WH, Loose L. „The Growth of Chlorella Vulgaris in Pure Culture”. Proc Roy Soc B. DOI:10.1098/rspb.1936.0075. (Hozzáférés: 2024. augusztus 13.)

[5] Bendix S (1964. január 22.). „Phenotypic Variability in Certain Chlorella pyrenoidosa Strains”. Phycologia 4 (2), 84–92. o. DOI:10.2216/i0031-8884-4-2-84.1.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]