Szerkesztő:Adam Harangozó/próbalap
Ciszjordánia (arabul: ضفة غربية „a Jordán nyugati partja”, angolul: West Bank, azaz „nyugati part”, héberül: יהודה ושומרון Jehuda VaSomron, azaz „Júda és Szamária”) a Közel-Keleten, Izrael keleti részén, a Jordán folyótól nyugat-délnyugat felé elhelyezkedő terület. Kelet-Jeruzsálemmel és a gázai övezettel együtt alkotják a Palesztin állam területét. Észak, nyugat és dél felől Izrael, míg keletről Jordánia határolja. Ciszjordániát, hasonlóan a többi palesztin területhez, az 1967-es hatnapos háború óta Izrael katonai megszállás alatt tartja. A terület Izrael általi megszállása a nemzetközi jog értelmében törvénytelen.[1]
Ciszjordánia mint behatárolható területi egység először az 1948-as arab-izraeli háború során jelent meg, amikor Jordánia megszállta, majd magához csatolta a területet. A jordán vezetés az 1967-es hatnapos háborúig tartott, ekkor foglalta el Izrael. A terület azóta Júdea és Szamária néven izraeli kormányázás alatt áll. Jordánia egészen 1988-ig saját területeként hivatkozott Ciszjordániára. Az 1990-es évek közepén az oslói megállapodás háromfajta területre osztotta fel Ciszjordániát aszerint, hogy ki igazgatja. Az "A terület" a Palesztin Nemzeti Hatóság (PNH), a "B terület" a PNH és Izrael közös fennhatósága alatt áll, míg a Ciszjordánia 60%-át kitevő "C területet" Izrael irányítja. A PNH nagyjából 165 palesztin enklávé teljes vagy részleges polgári igazgatását irányítja a három területen.
Ciszjordánia becsült összlakossága 2,8 millió fő, ebből 2,4 millió palesztin (a lakosság 86%-a). A lakosság másik nagyobb egységét az Izrael által növekvő számban betelepített, jelenleg körülbelül 700 000 izraeli telepes képezi, akik közül 200 000-en Észak-Jeruzsálemben élnek. Ezenkívül kis létszámú egyéb etnikai csoportok is találhatók, mint a néhány ezer fős szamaritánus közösség.
Ciszjordánia központi részét képezi az izraeli-palesztin konfliktusnak. A palesztinok a gázai övezettel együtt országuk részeként tekintenek Ciszjordániára. Másfelől Izrael konzervatív és vallásos lakossága őshazájukként tekint rá, ahol számos bibliai helyszín található. Az izraeli társadalom egy része a terület részleges vagy teljes Izraelhez csatolását szorgalmazza. Az oszlói megállapodások által létrehozott "C területen" több, mint 230 izraeli település található, ahol az izraeli törvénykezés érvényesül. A "C területet" az oszlói megállapodás értelmében 1997-ig fokozatosan át kellett volna adni a Palesztin Nemzeti Hatóságnak, azonban ez nem történt meg. A nemzetközi közösség törvénytelennek tartja Ciszjordánia izraeli megszállását. 2024-ben a hágai Nemzetközi Bíróság is megerősítette, hogy Izrael törvénytelenül tartja megszállva a területet, illetve hogy faji alapú szegregációt, apartheid-rendszert működtet a területen.[2]
- ↑ ICJ says Israeli occupation of Palestinian territories is illegal (brit angol nyelven). BBC News , 2024. július 19. (Hozzáférés: 2024. július 19.)
- ↑ Experts hail ICJ declaration on illegality of Israel’s presence in the occupied Palestinian territory as “historic” for Palestinians and international law (angol nyelven). OHCHR. (Hozzáférés: 2024. december 29.)