Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:ActiveZone~huwiki/piszkozat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Csapatépítő tréning[szerkesztés]

Csapatépítő tréningek célja, hogy résztvevők minél jobban megismerjék egymást, erősítsék a bizalmat az összetartozás élményét a programon résztvevőkben és a közös élmények és emlékek megfelelő alapot biztosítsanak egy későbbi együttműködéshez. A csapatépítő tréningek a fenti cél elérése érdekében nemcsak a közös tapasztalatok szerzését, de a tanultak gyakorlati életbe történő alkalmazását is igyekeznek elősegíteni. Annak érdekében, hogy a csoport hatékonyabban tudjon együttműködni a jövőben, a tréningek általában az egyén szintjén kezdik felépíteni a programokat. Célja továbbá tehát az egyén fejlesztése, önismeretének és önbizalmának növelése, tapasztalati úton történő tanulás. Tehát bizonyos fázisokban önismereti csoportként is működnek. A csapatépítő tréningeket cégek, vállalatok de sportegyesületek, iskolai csoportok is igénybe szokták venni.

Az üzleti életben a versenyképesség növelése, hatékonyság szempontjából elengedhetetlenül fontos, hogy a munkatársak képesek legyenek együtt dolgozni, egymást erősíteni, gyorsan döntéseket hozni vagy megfelelő módon problémákat megoldani, közösen kitűzött célokért küzdeni. A csapatépítő tréningek segítenek a vezetőknek is, hogy megtanulják jobban kihasználni a rendelkezésükre álló erőforrásokat és megfelelően motiválni és elképzeléseiknek megnyerni kollégáikat.


Kint vagy bent[szerkesztés]

' indoor – azaz benti tréningek

outdoor – szabadban megszervezett programok'

A benti úgynevezett indoor tréningek elsősorban az elméleti tanulásra fókuszálnak, a fejlesztés direkt módon, jól felépített, struktúrált feladatok segítségével zajlik. Természetesen a feladatok, tréningek egy része rossz idő esetén terembe is adaptálható. A külső tréningek vitathatatlan előnye, hogy a tanulás tapasztalati, indirekt módon történik. Az outdoor programok javára írható még, hogy a résztvevőket kimozdítják a megszokott környezetükből, azaz a komfortzónájukból. A cél nem a félelem, pánik keltése. A trénernek kellő tapasztalattal kell rendelkeznie, hogy megtalálja azt a szűk ösvényt, amely a pánik és a komfortzóna között található. Miért szükséges ez a tréning szempontjából?'

A jól ismert szituációkból, helyzetekből kikerülve növekszik a teljesítményünk, nincs lehetőségünk a jól bevált megoldások alkalmazására és nyitottabbak vagyunk csapattársainkra, az új információkra. A nem mindennapi kihívások együttes legyőzése pedig összekovácsolja a csapatot.

A tréning szempontjából egyértelműen az a legszerencsésebb, ha indoor és outdoor tréninget együtt használjuk, így lehetőséget tudunk biztosítani az együtt átélt tapasztalatok, élmények megosztásában, a csapatmunka kielemezésében és a csoporton belül szerepek tisztázásában. A közös élmények pedig érzelmileg is közelebb hozzák a résztvevőket egymáshoz.


Mire jó a csapatépítés?[szerkesztés]

- empátia növelése csoporton belül, a résztvevők jobban megismerik egymást

- motiváció növelése,

- stratégiai gondolkodásmód elősegítése a közösen megfogalmazott célok elérése érdekében

- csoport erősségeinek és gyengeségeinek megfogalmazása

- hatékonyabb, gyorsabb döntéshozatal, problémamegoldás elősegítésére

- bizalomépítésre csapaton belül

- csapatmunka megszilárdítása

- kommunikáció javulása csoporton belül

- résztvevők komfortzónájának tudatos alakítására

- vezetők humán erőforrásaik hatékonyabb mobilizálásra,

- vezetési ismeretek fejlesztése – hatalmi viszonyok hirtelen megváltozásának személyes és csoportszintű megtapasztalása, vezető nélkül maradt csoport dinamikájának megfigyelése

- konfliktuskezelés, konszenzus létrehozására irányuló vitakészség fejlesztése

- vállalaton belül szervezeti változásokra történő felkészülésre

- egyéni- és csoportos kreativitásfejlesztés

- csoport kohéziójának növelése

- csoportdinamikai folyamatok megismerése, tudatosítása,

- megfelelő visszajelzések adásának és kapásának módja


Csapatépítő tréning előkészületei[szerkesztés]

Ha nem csak egy kellemes közös emlékkel szeretnénk gazdagodni, hanem valóban hatékony csapatépítő tréninget szeretnék mindenképpen érdemes egy előzetes felmérést végeztetni a tréninget biztosító céggel.

Első körben fontos tisztázni, hogy - mi a tréning célja pontosan

- fontos meghatározni és a tréning céljainak megfelelő mérési módszerekkel, tesztekkel meghatározni, hogy hol tart most a csoport, hiszen ennek megfelelően tudjuk mérni a tréning hatását

- kik vesznek részt a tréningen? Résztvevők öszetétele, kor- és nem szerinti megoszlása, fizikai állapota

- komolyabb outdoor programok előtt akár előzetes orvosi vizsgálat is javasolt a kockázatok elkerülése érdekében

- milyen tréningeket szervezett eddig a cég? A résztvevők előző munkahelyükön milyen tréningeken vett részt?

- mennyi időt és milyen keretösszeget szán a cég a tréningre?

- milyen képzési módszert, feladatokat fog alkalmazni a cég a tréning során A megtervezett fejlődés érdekében a felkészülést igény szerint kiegészítheti 360 fokos felmérés, enneagram és a tréning céljának megfelelően összeállított tesztek.


Játék és csapatépítés[szerkesztés]

A pszichológiában a játékelmélet csak a 20. században jelent meg, az addig természetesnek vélt foglalatosságot elkezdték definiálni, elemezni, mélyebben vizsgálni. A játék lassan egyaránt fontos fogalommá vált mind a pszichológiában, mind a pedagógiában, a matematikában és a szociológiában. (A különféle játékelméletek alapjait Neumann János rakta le.) A játék során a külső és a belső világ egybeolvad és mi magunk is átalakulunk. Ahogy gyermekkorunkban magával ragadott minket a “játszásiból”, “mi lenne ha” vagy pedig a “mintha” képzeletünk teremtő élménye, úgy szabadítja fel a felnőtteket is a játék által kiváltott szabadság és boldogság. Az új ötletek is könnyebben születnek meg, ha nyitottak, kiegyensúlyozottak vagyunk és képesek vagyunk új irányokból megközelíteni az összefüggéseket. A humoros, könnyed önismereti játékok feloldják a kezdeti feszültségeket és megteremtik azt a bizalomteli légkört, amely elengedhetetlenül fontos egy tréning előkészítéséhez. A játékokba egyszerűbben be lehet vonni mindenkit és egy oldott, feszültségmentes közegben az introvertáltabb csoporttagok is meglepően könnyedén megnyílnak. A mértékletes önirónia és humor pedig segít a csapatnak a továbblépésben egy következő fejlődési szakaszba. A tréningek során a játékos feladatokkal segítenek a trénerek újabb lehetőségeket, utakat megmutatni. Elindítjuk az új gondolatokat, ezeket a résztvevőknek a program alatt és azt követően is tovább kell gondolniuk. A játékos csapatépítő tréningek segítenek abban, hogy a résztvevők akár egy egyszerű játékból származó tanulságot, tudást és tapasztalatot ki- és fel tudják használni a munkájukban és a magánéletükben. És persze kell, hogy legyenek olyan feladatok is, amelyeket játékosan fogunk fel még a munka területén is.

A csapatépítő tréningek fontos részét képezik a szintén játékosabb feladatokra építkező

"Icebreaker" azaz jégtörő feladatok, melyek a kezdeti félelmet, bizonytalanságot és bizalmatlanságot igyekszenek feloldani.

Energetizáló feladatok

Csoportdinamikai szempontból szintén fontos részét képezik a tréningeknek. Az energetizáló feladatokat általában egy hosszabb értékelés után vagy akkor érdemes alkalmazni amikor a tréner úgy érzi a csoport elfáradt, leült a hangulat vagy egy adott szituációt szeretne feloldani és lezárni.