Szerkesztő:ATC2003
Egyfedelű repülőgép (monoplán)
[szerkesztés]Repülőgépek általános meghatározása
[szerkesztés]A repülőgép a levegőnél nehezebb olyan közlekedési eszköz, mely a légkörbenhalad, merev felületei és a levegő reakcióerejéből keletkező felhajtóerősegítségével a repülési magasság és irány megváltoztatására, illetve megtartására képes motor vagy hajtómű segítségével. A motor nélküli merev szárnyú repülőgépek (vitorlázó repülőgép) esetében a magasság megtartása vagy növelése csak emelkedő légáramlat (termik, vagy ún. lejtőszél) segítségével lehetséges, de az ilyen járművek ennek hiányában is képesek a kontrollált repülésre és jelentős távolság megtételére, relatíve csekély magasságvesztéssel (1:25 – 1:50 értékű siklószámmal), ezért szintén repülőgépeknek tekintjük őket.
Repülőgép#Repülőgépek felhasználás szerint
Egyfedelű repülőgép meghatározása
[szerkesztés]Az egyfedelű repülőgép olyan merevszárnyú repülőgép-konfiguráció, amely egyetlen fő szárnnyal rendelkezik, ellentétben más típusú többsíkú repülőgépekkel, amelyek több szárnnyal rendelkeznek. Az egyszárnyúaknak természetüknél fogva a legnagyobb a hatásfoka ezzel együtt legkisebb a légellenállásuk továbba a legegyszerűbb megépíteni a felsoroltak közül. A repülés első éveiben azonban ezeket az előnyöket ellensúlyozta a nagyobb tömeg, valamint a kisebb manőverezőképesség, így az 1930-as évekig viszonylag ritka volt. Azóta az egyszárnyú repülőgép a legelterjedtebb formája a merevszárnyú repülőgépeknek.
Szárny elrendezése
[szerkesztés]Karakterisztikája
[szerkesztés]Az egysíkú repülőgépek eredendő hatékonysága a legjobban a konzolos szárnyban érhető el, amely minden szerkezeti erőt belsőleg hordoz. Ahhoz azonban, hogy gyakorlati sebességgel repülhessen, a szárnyat vékonyra kell készíteni, amihez nehéz szerkezetre van szükség, hogy elég erős és merev legyen. Külső merevítésekkel javítható a szerkezeti hatékonyság, csökkentve a tömeget. Egy adott méretű szárny esetében a súlycsökkentés lehetővé teszi, hogy lassabban, kisebb teljesítményű és gazdaságosabb motorral repüljön. Emiatt az úttörő korszakban minden egyszemélyes repülőgép szárnyát merevítették. A szabadon hagyott merevítők vagy drótok azonban további légellenállást okoznak, ami csökkenti az aerodinamikai hatékonyságot és a maximális sebességet.
Alkalmazása
[szerkesztés]A Második világháborúban több ezer ilyen tipusú repülőgépet vetettek be, amelynek jelentős része nem tért vissza az adott műveletből. Továbbá az egyfedelű repülőgépeket egyaránt használták és használják mai napig is polgári és katonai repülésben is. Műrepülésben is számos bravúr született már az ilyen típusú gépekkel.
Történelmi háttér
[szerkesztés]Az első monoplánt Trajan Vuia román feltaláló építette, aki 1906. március 18-án 12 méteres repülést hajtott végre. A francia Louis Blériot 1907-ben épített egy monoplánt, és két évvel később átrepülte vele a La Manche-csatornát. Az egysíkú repülőgépek tervezése a II. világháború alatt bizonyította be magát, és azóta a repülőgép a speciális célokat kivéve teljesen kiszorította a kétfedelű repülőgépeket. Az évek múlásával és a technika fejlődésével egyre korszerűbb megoldásokat tudnak a mérnökök alkalmazni. Növekvő motorteljesítmény, teljesen fémszerkezetű konstrukció és a konzolos szárny, amelyeket először a forradalmi német Junkers J-1 repülőgépben prezentáltak 1915-16-ban. Ezek az innovációk egyre praktikusabbá váltak, az első világháború utáni időszakban általános lett, a merevített szárnyak napja lejárt, ezért az 1930-as évekre a konzolos monoplán gyorsan a merevszárnyú repülőgépek standard konfigurációjává vált. Az 1930-as évek elején-közepén a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban is sorozatban gyártották a fejlett egyszárnyú vadászrepülőgépeket a világ katonai szolgálatai számára, a Polikarpov I-16-ot és a Boeing P-26-ot.
- Első sikeres repülőgép: Fokker D. VIII [4]
Forrás
[szerkesztés]https://www.britannica.com/technology/STOL-airplane
https://en.wikipedia.org/wiki/Monoplane#Parasol
https://en.wikipedia.org/wiki/Fokker_D.VIII
https://en.wikipedia.org/wiki/ARV_Super2