Szerkesztő:ALT1978/próbalap
A Második Lengyel Köztársaság
etnikai és vallási helyzete
(1918-1939)
A 18. század végén a Lengyel állam egy hosszú gazdasági és politikai hanyatlás következtében, eltűnt a térképről. A lengyel nemzet balszerencséjére ,a szomszéd hatalmak éppen ellenkező utat jártak be.A porosz a Habsburg és az orosz állam erős belső központi hatalommal rendelkezett.A 20.század elején viszont, a lengyel nemzet a történelem egyfajta kárpótlása képen, ismét megjelent a térképen.A szerencse azonban kevés lett volna a soha meg nem szűnő nemzeti identitás ,és szabadság utáni vágy nélkül.
A régi új állam földrajzilag ,gazdaságilag,és etnikailag rendkívül heterogén képet mutatott.A három birodalom öröksége volt ez mellyel nem volt könnyű megküzdeni.Az ország közel sem nevezhető nemzetállamnak,hanem egy soknemzetiségű ,és vallásilag is megosztott
közép-európai országnak.Természetesen politikailag gazdaságilag valamint kulturális tekintetben is a lengyelség dominált a második köztársaságban.Az új államban végig jelen volt a nacionalizmus mely többé kevésbé az összes etnikai kisebbség és a többségi nemzet körében megjelent.Egy szabadságát másfél évszázad után vissza nyerő nemzet esetében ez éppúgy érthető folyamat, mint az önálló nemzeti létet nélkülöző kisebbségek szempontjából.De nézzük milyen is volt a második köztársaság. Az 1931-es népszámlálás szerint ezeket az adatokat kapjuk:lengyel 68,9%, ukrán 13,9%,zsidó 8,7%, belorusz 3,1%, német 2,3% A lengyelek nagy többsége római katolikus vallású volt, mely szerves részét képezte nemzeti identitásuknak.A társadalom valamennyi szegmensében találkozhatunk velük a vezető pozíciójú uralkodó rétegektől, egészen a szegény vidéki és proletár lakosságig. A legnagyobb nemzeti kisebbség az ukrán 4,8 millió főt tett ki. Nagy részük görög katolikus vallású volt,(unitus)a dél-keleti területeken Galíciában éltek.Társadalmuk nagyrészt nyomorgó írástudatlan parasztokból állt.Körükben erőteljes szeparatista tendenciák mutatkoztak.Sor került szabotázs akciókra merényletekre is,ez tovább növelte a lengyel ellenérzéseket.A jiddis nyelvű zsidóság 2,7 millió főt számlált.A gazdag vállalkozók között, és a szegény nincstelenek között voltak jelen nagyobb számban.Demográfiai robbanás következett be az időszakban ez a zsidóságnál volt a legerőteljesebb.Nagy gondot jelentett az antiszemitizmus erősödése a tárgyalt korszakban.Utólag visszatekintve ez a kor a későbbiek ismeretében kis túlzással aranykornak tekinthető.A beloruszok a keleti részen éltek ,nagyon elmaradott körülmények között, többségében szegény parasztok voltak. A nagyfokú írástudatlanság és elmaradottság jutott osztályrészül a 1,5 millió belorusznak.A Polska-B (a másodosztályú Lengyelország ahogy a keleti területet hívták nem sok lehetőséget kínált számukra.Érdekesség hogy a latin ABC volt használatban.Az ortodox vallás is éket vert a többség és a kisebbség közzé.Több belorusz iskolát is lengyel tanárok felügyelete alá helyeztek az időszakban.Végül de nem útólsó sorban elérkeztünk a német etnikumhoz.Számuk 700 ezer körül mozgott az időszakban.Vallási tekintetben luteránusok voltak nagy többségben.Számtalan szervezetet alapítottak a társadalom minden részében megtalálhatjuk őket.Magas kulturális szinten álltak ,és élvezték az anyaország támogatását.Ez az idő előre haladtával ,különösen az NSDAP hatalomra kerülése után ,nagyon nagy gondot okozott.Ugyanis a Hitleri Németország erősen igyekezett kihasználni őket saját céljai érdekében. Kisebb nemzetiségi csoportok mint a csehek ,litvánok oroszok nem voltak elegen hogy komoly politikai tényezőként keljen velük számolni.Végezetül megállapítható a számtalan probléma ellenére sem ezek okozták Második Lengyel Köztársaság éltűnését és pusztulását, hanem külső tényezők összessége.A Szovjetunió és Németország egyaránt hivatkozott a kisebbségek védelmére ,de ezek csak propaganda eszközök voltak és a mögöttes politikai célokat lepleztek. Mint közismert ez az állam eltűnt és csak egészen más körülmények között jött létre ismét a második világháború után.