Szerkesztő:*feridiák/Kiemelt kérdésekre konstruktív feleletek
Kiemelt szerkesztési kérdésekre konstruktív feleltek[szerkesztés]
– *feridiák vita 2016. augusztus 28., 22:58 (CEST)
|
Ezt az enciklopédiát az olvasói szerkesztik. |
|
|
|
Üdvözlünk a Wikipédiában!
Ezt az enciklopédiát az olvasói szerkesztik.
A magyar változatnak 542 534 szócikke van,
ebből 1056 kiemelt.
Kiemelt cikk A textilanyagok színezése olyan vegyi folyamat, amelynek célja az eredetileg nyers színű textilanyag egyfajta díszítése. A textilipar szaknyelvében a színezés eredményeként a színezőanyag (színezék) beépül a szálak belsejébe, és azok teljes keresztmetszetét átszínezi. Különbözik ettől a festés, amivel csak az anyag felületén rögzítenek színes anyagot, ezek a festékek az ún. pigmentek. Az ősi időkben az emberek a festékanyagokat növényekből, rovarokból, tengeri élőlényekből nyerték. A leggyakoribb szín a sárga volt, amit többféle növényből is ki tudtak vonni. Európában a reneszánsz korában virágzott fel a kelmeszínezés a keleti kereskedelem és a hódítások hatására. A mesterséges színezékek feltalálása a 19. század első felében főleg a véletlenen múlott, mert akkor még nem ismerték a szerves kémia elméletét, tehát nem tudtak ilyen anyagokat célzottan előállítani. Az igazi nagy felfedezés id. William Henry Perkiné volt, aki 1856-ban előállította a mályvaszínű anilint, ami hamarosan igen népszerűvé vált. Ezzel indult el valójában a színezékek szintetikus előállításának máig tartó folyamata. Az azóta eltelt több mint másfél évszázadban sok színezéket állítottak elő: a textilipar mintegy 1500 szintetikus szerves színezéket használ. A textilszínezékek olyan vegyületek, amelyek jellemzően valamely színű fényt nyelnek el, illetve vernek vissza, amitől a szemlélő színesnek látja őket és a textilszálak valamelyik típusára felvihetők és ott
A textilanyagok színezésének minőségét – a színhűség és a színezés egyenletessége, foltmentessége mellett – jellemző színtartóság azt fejezi ki, hogy a színezés mennyire áll ellen a környezeti hatásoknak (napfény, víz stb.) és a használati igénybevételeknek (dörzsölés, izzadság, rendszeres mosás, vegytisztítás, vasalás stb.).A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek: 2006-os labdarúgó-világbajnokság • Acélgyártás • ABBA • Hollywood Walk of Fame • Mamut • Városház tér (Miskolc) • Felhatalmazási törvény (Németország, 1933)
|
