Szerelőlap
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2013 januárjából) |
A szerelőlap egy áramköri lap, mely lehetővé teszi az áramkör prototípusának elkészítését. Fejlődéstörténeti szempontból a légszerelés utódja, de a nyomtatott huzalozású lemez közvetlen elődje.
Fejlődéstörténet
[szerkesztés]Fejlődéstörténet szempontból a légszerelés utódja, de a nyomtatott huzalozású lemez közvetlen elődje. Eleinte szöget vagy csavart ütöttek egy sima deszkába, később ezeket felváltották a csőszegecsek. Ezek voltak a forrasztási pontok. A modern szerelőlapok lyukacsosak, az alkatrészt forrasztás nélkül is tudják fogadni, de a csőszegecses lapok is tudnak banándugót fogadni vagy elektroncsövet.
Alkalmazása
[szerkesztés]Régi elektroncsöves rádiókban csőszegecses változatban használták. Modern változatát tesztáramkörök és prototípusok elkészítésére használják. Ezeket nem kell forrasztani.
A fizikaórákon használatos, banándugós modelltábla nem szerelőlap, mivel a kötéspontok nincsenek a laphoz masszívan rögzítve.
