Szerb ortodox kolostor és templom (Grábóc)

Szerb ortodox kolostor és templom
Manastir Grabovac
A Szent Mihály és Szent Gábor arkangyalok-templom
Település	Grábóc
Ország	Magyarország
Vallás	szerb ortodox egyház
Egyházmegye	Budai szerb ortodox egyházmegye
Építési adatok
Rekonstrukciók évei	1981–1987
Elhelyezkedése
Szerb ortodox kolostor és templom Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 17′ 17″, k. h. 18° 36′ 41″46.288127777778, 18.611383333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerb ortodox kolostor és templom témájú médiaállományokat.

A grábóci szerb ortodox kolostor és templom (szerbül: Manastir Grabovac) a Tolna vármegyei Völgység egyik „világtól elzárt”, erdővel borított dombok között megbújó kisközségében Grábócon található, ahová 1580-ban érkeztek ortodox szerb szerzetesek a dalmáciai szerb Dragovity kolostorból. A faluban akkoriban már éltek a törökök elől korábban ide vándorolt szerb családok. A kolostor összes épülete 1994 óta ismét a magyarországi szerb ortodox egyház tulajdonában van. A hely több évszázadon át a „magyarországi szerb kultúra Athénje”, a magyarországi szerb ortodox papképzés központja volt.

Története

A szerzetesek előbb fatemplomot, majd a budai pasa engedélyét megkapva kőtemplomot építettek (1587). 1593-tól elkezdték írni krónikájukat is, amelyben minden fontosnak vélt eseményt följegyeztek. A szerzetesek erdőt irtottak, igyekeztek termővé tenni a tájat. Orosz földről hoztak miseruhákat, egyházi könyveket, kegytárgyakat.

A kolostorépület

A 17. század elején, a 15 éves háború időszakában egy időre elnéptelenedett a kolostor, de új szerzetesi csoportok érkeztek (1619), s négy évtized múltán (1663) már hatvannál több szerzetes élt itt. Nem sokkal később viszont a törökök földúlták a kolostort és megölték a szerzeteseket (1667). De ismét újjáépült és benépesült. 1703-ban viszont szerb területre tértek vissza a szerzetesek, de 1711-ben sikerült őket visszacsalogatni, s ekkor ismét több újabb szerb család is megtelepedett. A lerombolt templom helyett fölépítették a ma is meglévő templomot (1736-1738), amelyhez tornyot is építettek (1761), s rövidesen elkészült az ikonosztáz is (1768). A ma is meglévő kolostorépület 1787-ben épült föl. 1785-ben fejeződött be a templom belső festése is.

A kolostorépületet 1895-ben átépítették, ekkor rejtették el az eredetileg nyitott oldalfolyosókat. A második világháború után az egyházpolitika nem kedvezett a működésnek, a kolostor épületét például az 1960-as években átalakították szociális otthonná.

1981 és 1987 között az addigra teljesen lepusztult, már-már életveszélyes állapotban lévő templomot és a kolostorépületet is teljesen renoválták. 1994 óta a teljes kolostorépület a szerb egyház használatában van, de már nem képeznek szerzeteseket; az utolsó 1977-ben halt meg.

Építészete

Patakon átívelő kőhídon át vezet az út az egyemeletes kolostorhoz. Attól jobbra látható a kútház. A kolostortól keletre emelkedik a templom. A kolostorépület két szobájában működött a szerb egyházi hivatal, mielőtt 2008 nyarán teljesen megüresedett. A templom berendezése a 18. századi magyarországi ortodox egyházművészet különleges értékű alkotása. Legfőbb dísze az ikonosztáz.

Az értékes műemlék kisebb javításai (1922, 1969) után teljes helyreállításra is sor került (1981-1987).

Források

• Grábóci szerb ortodox kolostor és templom Archiválva 2014. december 11-i dátummal a Wayback Machine-ben a Szekszárdi útikalauzban
• Szent Mihály és Szent Gábor arkangyalok-templom – Műemlékem.hu
• Görögkeleti szerb apácakolostor – Műemlékem.hu

A Wikimédia Commons tartalmaz Szerb ortodox kolostor és templom (Grábóc) témájú médiaállományokat.