Szepessy László (költő)
Szepessy László | |
Élete | |
Született | 1880. szeptember 8. Dombóvár |
Elhunyt | 1915. augusztus 1. (34 évesen) Doberdoi fennsík |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | vers |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepessy László témájú médiaállományokat. |
Szepessy László családi nevén Szijártó László[1] (Dombóvár, 1880. szeptember 8. – Doberdó, 1915. augusztus 1.) tanár, költő, újságíró.
Életútja
[szerkesztés]A dombóvári elemi iskola elvégzése után a kaposvári és pécsi gimnáziumba járt. Érettségi után a cisztercita szeminárium papnövendéke volt, már ekkor verseket írt Szepessy néven. Pappá szentelésére nem került sor. A Pesti Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol tanári diplomát szerzett. Ezután először Magyaróváron,[2] majd a váci gimnáziumban tanított. 1902-ben már újságírással is foglalkozott, a Dombóvár és Vidéke ideiglenes szerkesztője lett. Minden jelentős helyi társadalmi megmozdulásban részt vett. Verset írt tűzoltó zászlószentelésre, a kerületi felügyelő születésnapjára, Veszelei Károly halálára, és még sok más alkalomra. 1907-ben otthagyta a tanári pályát, és Budapesten a Kis Pajtás című gyermeklap szerkesztője lett. 1909-ben a rákospalotai Wágner Manó Gimnázium fiúinternátusában nevelői állást kapott. 1911. novemberétől már Vácon dolgozott, a kegyesrendiek főgimnáziumában. Minden szabad idejét Budapesten töltötte politikusi és írói körökben, nyáron pedig utazgatott. Megismerkedett Toján Etussal, Toján Károly jómódú váci borbélymester leányával, akit 1912-ben feleségül vett.[3] Két lányuk született: Éva és Edit. 1915-ben az olasz frontra küldték, ahol hősi halált halt.
Tagságai
[szerkesztés]Munkássága
[szerkesztés]Kötetei
[szerkesztés]Lírai versei, „dalai” Petőfi és Tóth Kálmán verseinek hangulatában születtek; az ifjú költőnek elszánt célja volt, hogy elődeihez, példaképeihez hasonlóan széles körben ismertek legyenek alkotásai. Pályájának első szakaszában a szerelmi és a hétköznapi líra mellett a vallásos ének-költészet volt a meghatározó. Sok ilyen versét már ismert egyházi dallamokra költötte, valamint számos saját versét a katolikus egyház szellemét megújítóknak ajánlotta fel, s úgy terjesztette.
- Költemények - 1903
- Csalogánydalok - 1903
- A vitéz huszár - 1904
- Hazafias Mária dalok - 1907
- Liliomok lilioma - 1909
- Virágos vonattól a vöröskeresztesig - 1914
- Katonaversek - 1914
- Hit és haza[5] - 1914
- Lakodalmi köszöntőversek - 1914
Dalszövegei
[szerkesztés]Nem tudni melyik költeményét zenésítették meg először. A Költemények-ben (1902) már van egy Névnapi üdvözlő dal, amelyhez Kontor Elek szerzett zenét. Valószínűleg a Grundt-fiúk zenetanára, Fayl Frigyes zenésítette meg az első népdalait, azután Radványszky József a Síró nótákat. 1909-ben a Mária dalok kötetében már 37 muzsikus neve van felsorolva, akik 195 dalát zenésítették meg, és tizennégy elbeszélő költeményéhez, hét daljátékához szereztek kísérő zenét. Utolsó verseskötetében, a Katona-versekben (1914) pedig 210 újabb, Szepessy-művekre szerzett zenemű van felsorolva. Híres cigányprímások közül Csóka Józsi, Rácz Laci, Sas Náci és Vörös Ferkó zenésítették meg költeményeit, összesen körülbelül 500 versét. Legjobban elterjedtek a Fráter Loránd megzenésítette Fekete hajából fehér szemfedőmbe… és a Csóka Józsi dallamával a Kössétek meg az ugatós kutyátok… A Dél-Dunántúlon különösen kedvelt volt a kávéházak, kocsmák és vendéglők közönségének körében is a Kontor Elek által megzenésített két eredeti magyar dal: a Kaposparti szomorúfűz lombjai és a Kapos folyó széles, magas hídján kezdetűek. Operettszövegeket is költött Yankee-lány és költőszerelem címen. Az előbbi Kerner Jenőnek, a pesti Király Színház karnagyának megzenésítésében színre is került Nagyváradon. A budapesti színpadokra azonban nem sikerült egyik darabjával sem bejutnia.[6]
Interneten is elérhető dalszövegek:[7]
- Kössétek meg az ugatós kutyátok.
- Megérett már a cseresznye, de piros.
- Nem tudja meg soha senki.
Szerepe a dombóvári közéletben, kultúrában
[szerkesztés]- Rákóczy Rodostóban melodráma előadása - 1903[8]
- Veszelei Károly emléktáblájának avatása - 1904[9]
- Szepessy László szaval - 1907[10]
- Szepessy László a népszövetségről - 1908[11]
- Szepessy és a Dombóvári Kath. Legényegylet - 1909[12]
- Szepessy László: Liliomok lilioma c. verses kötete - 1909[13]
- Tolnavármegye és a közérdek - 1910[14]
- Magyar kath. szépirodalom - 1913[15]
- Ung/hírek - 1914[16]
Emlékezete
[szerkesztés]- Kerámia portré a Dombóvári Pantheonban - Ivanich-üzletház árkádjának falán Dombóváron - 2012[17]
- Katonatársai sírját megjelölték a doberdói fennsíkon, amely azonban később eltűnt.[18]
- Jelképes sírja a dombóvári katolikus temetőben található.[19]
- Dombóváron a szülői házon emléktábla.[20]
- Dombóváron utcát neveztek el róla.[21]
- A Dombóvári Helytörténeti Múzeumban termet neveztek el róla.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A pécsi székesegyház előtt álló Szepessy Ignác püspök szobra ihlette álnévválasztását.
- ↑ Fetter Károly dombóvári szobrászművész készített Magyaróvárnak is hősi emlékeket.
- ↑ Eskető papja Giesswein Sándor volt.
- ↑ Tolnamegyei Kör
- ↑ A Szepessy által szerkesztett antológiában található Szent Erzsébet legendával első díjat nyert a kölni virágjáték-világversenyen.
- ↑ A Dombóvári Helytörténeti Múzeum igazgatójának, Kriston Vizi Józsefnek a kiegészítése.
- ↑ Szepessy László dalszövegei a neten.
- ↑ A „Dombóvári ifjak” Rákóczy ünnepe
- ↑ Veszelei Károly emléktáblájának avatása
- ↑ Szepessy László szavalata
- ↑ Szepessy László a népszövetségről
- ↑ Szepessy és a Dombóvári Kath. Legényegylet
- ↑ Szepessy László: Liliomok lilioma c. verses kötete
- ↑ Tolnavármegye és a közérdek
- ↑ Magyar kath. szépirodalom
- ↑ Ung/hírek
- ↑ A szövegdobozban található kép.
- ↑ A két világháború között a dombóvári gimnazisták még látogatták a sírhelyet.
- ↑ I-es parcella 1. sírhely.
- ↑ Fetter Károly dombóvári születésű szobrászművész alkotása – 1927
- ↑ Dombóvár belvárosában a volt Napsugár Áruház és a posta épülete között található.
Források
[szerkesztés]- Tóth József: Dombóvár neves alakjai. Szepessy László. 1-2. Dombóvár és Vidéke. 1934. 05.05 és 05.12.
- Kovács Rózsa: Szepessy László (1880-1915). Különlenyomat a Dombóvári Sz. Orsolya-Rendi Tanítónőképző-Intézet 1940-41. is. évi évkönyvéből. 21 p. Dombóvár
- Kriston Vízi József: Szepessy László megidézése. Kézirat, munkaanyag. Dombóvári Helytörténeti Múzeum Archívum.
- Dr. Töttős Gábor: Dombóvártól Doberdóig. Tolnai Népújság. 1990. 09.10. 4. p.
- Takács Istvánné: A gyökerek nyomában. Dombóvár - 1998
- Takács Istvánné: Arcok Dombóvárról. Dombóvár - 2000.
- Dombóvár és Környéke - a Dombóvári járás közéleti, kulturális és információs lapjának I. évfolyam 1. szám, 9. o. - 2012. március 14.
- Életrajza a Magyar katolikus lexikonban