Szepessy István

Szepessy István (Prügy, 1927. augusztus 20. – Debrecen, 2015. május 5.) okleveles agrármérnök, a növénykórtan professzora, a felsőfokú, posztgraduális növényvédelmi szakmérnöki képzés és a növényvédelmi szakirányú mérnök magyarországi megalapítója, Nagy Bálint MÉM főosztályvezető támogatásával 1968-ban.

Szepessy István (1927-2015) a növénykórtan professzora

Élete

1927. augusztus 20-án született a Borsod megyei Prügy községben, tanító család gyermekeként. Elemi iskoláit szülőfalujában, középiskoláit a nyíregyházi (1-6), illetve a miskolci (7-8) gimnáziumban végezte. 1946-ban érettségizett Miskolcon, és még az év őszén beiratkozott az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának Budapesti Osztályára. Az Agrártudományi Egyetem több lépcsőben Budapestről Gödöllőre költözött, és a fiatal Szepessy végzését követően, 1950-ben okl. agrármérnöki diplomát szerzett Gödöllőn, majd kinevezték a Növénykórtani Tanszék tanársegédjévé.

Munkássága

1952-ben moszkvai Tyimirjazev Mezőgazdasági Akadémia Növénykórtani Tanszékén M. Sz. Dun(y)in professzor vezetésével aspiránsként folytatott tanulmányokat, és végzett mikológiai és immunológiai kutatásokat. 1956. decemberében Moszkvában megvédte „Immunológiai vizsgálatok a búzaporüszög kórokozójával” című kandidátusi értekezését.

Hazatérése után visszakerült Gödöllőre a Növénykórtani Tanszék adjunktusaként. 1959 februárjától megbízott tanszékvezető lett, rövidesen megkapta docensi kinevezését és létrehozta a Növényvédelmi Tanszéket. 1965-től a Mezőgazdaságtudományi Kar oktatási, 1966-tól tudományos dékánhelyettese, egyetemi tanári kinevezésére 1966-ban került sor.

Oktató munkája ·mellett részt vett a növényvédelmi igazgatás szervezésében: Jermy Tiborral minisztériumi tanácsadóként járták az akkor alapított növényvédő állomásokat. Nagy Bálint MÉM főosztályvezető megbízására felmérte az ország növényvédő szakember szükségletét (több mint 1400 szakemberre lett volna tényleges szükség) és kiállt a posztgraduális növényvédelmi szakemberképzés mellett. A kemizálás terjedésével megnőtt a peszticid-felhasználásból eredő veszélyesség, aminek üzemi irányítására, Szepessy professzor kezdeményezésére 1960 februárjában megindult – Magyarországon minden szakmérnöki képzés első formája – a növényvédelmi szakmérnök képzés, ahol kezdetben nappali tagozatos, később 2 éves posztgraduális formában képezték a növényvédelmi szakmérnököket Gödöllőn. Kezdeményezésére 1968-ban pedig az 5 éves okleveles agrármérnök keretein belül elkezdődött a növényvédelmi szakirányult agrármérnök képzés is, a szakmérnökökkel azonos jogosultsággal és felelősséggel irányíthatja az I. forgalmi kategóriás növényvédő szer felhasználását [3][4].

1970-ben Szepessyt áthelyezték a Debreceni Agrártudományi Egyetemre, ahol 1971. augusztus elsejétől tanszékvezetőként dolgozott[5] és 1988. évi nyugdíjba vonulásáig vezette a Növényvédelmi Tanszéket[6]. Debrecenben is megszervezte az agrármérnök hallgatók növényvédelmi szakirányult mérnök képzését (1972-1975), melyet a bolognai oktatási rendszerre történt átalakulást követően (BSc, MSc, PhD) 2004-től növényorvos MSc formában folytatnak, magyar és angol nyelven. Ma jogilag azonos mindhárom felsőfokú növényvédelmi képzettség (növényvédelmi szakmérnök, növényvédelmi szakirányult mérnök és növényorvos MSc) azonos jogkörrel növényorvos-ként használható[7][8].

Kiváló tanár egyéniség, és a korszerű ismeretek továbbadásának szellemes és megbecsült előadója volt. Szakmai munkássága az általános növénykórtan területén a növényimmunitástan, a járványtan, a prognosztika és a csávázás egyes kérdéseinek kutatására irányult, ő vezette be a növénykórtani járványtant, mint önálló diszciplínát Magyarországon. A részletes növénykórtan tekintetében a búza, a rizs és a cukorrépa betegségeinek tanulmányozásában fejtett ki eredményes munkát. Tevékenységének eredményességét az a 8 találmány, szabadalom is jelzi, ami nevéhez fűződik (pl. vegyszeres répaegyelés, DEFI-DOFA előrejelző készülék, rizs csávázógép, permetező-öntöző szórókeret, fungicid-fejlesztések). Több mint 80 szakcikk, egyetemi jegyzet és tankönyv szerzője. Az 1977-ben megjelent Növénybetegségek című könyve, amit az agrártudományi egyetemeken tankönyvként engedélyeztek és melyből az általános, növényvédelmi szakirányult agrármérnök és szakmérnök jelöltek százai tanultak.

Főbb írásai, könyvei

• Dunin, M.Sz. – Szepessy I. (1956): Ocserk isztorii razvitaja fitopatologii v Vengrii. (A magyarországi növényvédelem fejlődéstörténetének vázlata.) Izdatdetel’sztvo Akademii Nauk SzSzSzR: Moszkva, 155-175. A magyar nyelvű fordítás készült az OMGK és Dokumentációs Központban, Budapest, 1958. 48. p + 2 fotó.
• Szepessy I. – Petróczi I. (1962): Mezőgazdasági növénykórtan. Kézirat. Főv. Nyomdaipari V. 280 pp.
• Szepessy I. – Petróczi I. (1963): Növénykórtan. Jegyzet. Agrártudományi Egyetem, Gödöllő 630 pp.
• Szepessy I. (1960): A nagyfrekvenciás elektromos melegítés alkalmazása a búzavetőmagvak porüszög elleni fert_tlenítésében. In: Az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának közleményei, 1960, Gödöllő. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 313-326.
• Szepessy I. (1963): Általános növényimmunitástan. (A növényvédelem időszerű kérdései (No. 2-3). Mezőgazdasági Kiadó Budapest. 93 pp.
• Szepessy I. (szerk.) (1967): Mezőgazdasági növénykórtan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 385 pp.
• Szepessy I. (1969): Vizsgálatok a növényimmunitástan körében. In: Az Agrártudományi Egyetem közleményei, 1969. Gödöllő. 266-280.
• Szepessy I. (1973): Növénybetegségek. Jegyzet. Debrecen. 490 pp.
• Szepessy I. (1974): A növénykórtan alapjai. Jegyzet. Debrecen. 358 pp.
• Szepessy I. (1977): Növénybetegségek. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 446 pp.
• Csizmazia Z., Tündik F., Kecskésné M. H., Szepessy I. (1982): Az öntözés és a növényvédelem automatizálása. Kertészet és Szőlészet 31 (1): 3.
• Szepessy, I. (1983): Polyfactorial Theory of Plant Immunity, Acta Phytopathologica 18(1-3): 13-32.
• Szepessy, I. (1985): Die Rolle der Prognosengeräte in der Bekämppfung bestimmter Pilzkrankheiten der Pflanzen. Universität der Agrarwissenschaften in Debrecen. Debrecen. 24.

Kitüntetései, elismerései

Oktatói munkájának számos elismerése mellett a hazai növényvédelem legmagasabb rangú elismerését, a Horváth Géza Emlékérmet 1987-ben kapta meg[9]. 80. születésnapja alkalmából 2007-ben a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara a „Növényorvos nemzedékek képzéséért” oklevelet és arany kitűzőt adományozott[10].

A „Gulyás Antal Emlékérem a növényvédelemért” kitüntetést[11] Gulyás Antal emlékezetének megőrzésére 2011-ben hozták létre. A Kitüntetési Bizottság 2012 októberében a 85. életévét betöltött Szepessy István professzor úrnak „A növénykórtan oktatásában betöltött kiemelkedő életútjáért” Gulyás Antal Emlékérmet adományoz[12] [13].

Szepessy professzort a Gödöllői Dózsa György úti köztemetőben kísérték utolsó útjára.[1]

Források

• Kövics Gy. J. és Tarcali G. (2007): Beszélgetés a 80 éves Szepessy István professzorral. Arcképcsarnok. Növényvédelem 43 (8): 385-388.
• Kövics Gy. – Tarcali G. (2015): In Memoriam Prof. Dr. Szepessy István (1927-2015). Növényvédelem 51 (7): 341-343.
• Kövics Gy. (2012): Prof. Dr. Szepessy István a „Gulyás Antal emlékérem a növényvédelemért” kitüntetettje, 2012. (laudáció). Journal of Agricultural Sciensis - Acta Agraria Debreceniensis. 2012/50. 8-10.
• https://portal.nebih.gov.hu/-/a-novenyvedo-szerek-csoportositasa-forgalmi-kategoriak-szerint
• Kövics Gy. J. és Tarcali G. (2007): Beszélgetés a 80 éves Szepessy István professzorral. Arcképcsarnok. Növényvédelem 43 (8): 385-388.
• Kövics Gy. - Kálmán T. (1992): A növényvédelem oktatásának története pp. 188-191. in: Szász G. /szerk./ A Debreceni Agrártudományi Egyetem 125 éve. No. 1. Debrecen 188-191. http://real.mtak.hu/11233/1/1231260.pdf
• 84/2015. FM rendelet, amely a 43/2010. FVM rendeletet módosítja: 1.§ 6. pont a „felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező személy” megnevezésében.
• Kövics Gy. – Tarcali G. - Gáborjányi R. - Takács A. - Palkovics L. - Pénzes B. (2021): Közös erőfeszítések a növényorvos képzés gyakorlati bevezetésére. pp. 46-61. In: Növényorvos képzés Debrecenben. (Tarcali G., Kövics Gy., Radócz L. szerk.) DE MÉK - Printart-Press Kft., Debrecen. http://real.mtak.hu/138352/
• Seprős I. (1988): A Horváth Géza­ emlékérem új tulajdonosa: Dr. Szepessy István. Növényvédelem 24 (6) 285.
• Kövics Gy. – Tarcali G. (2015): In Memoriam Prof. Dr. Szepessy István (1927-2015). Növényvédelem 51 (7): 341-343.
• https://mek.unideb.hu/hu/gulyas-antal-emlekerem-novenyvedelemert Archiválva 2022. augusztus 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Kövics Gy. (2012): Prof. Dr. Szepessy István a „Gulyás Antal emlékérem a növényvédelemért” kitüntetettje, 2012. (laudáció). Journal of Agricultural Sciensis - Acta Agraria Debreceniensis. 2012/50. 8-10. https://mek.unideb.hu/sites/default/files/upload_documents/proceedings_2012.pdf
• Bozsik A. - Kövics Gy.J. (2013): Prof. Dr. Szarukán István egyetemi tanár a „Gulyás Antal emlékérem a növényvédelemért” 2013. évi kitüntetettje (laudáció). Journal of Agricultural Sciensis - Acta Agraria Debreceniensis. 2013/53. 5-8. https://mek.unideb.hu/sites/default/files/upload_documents/proceedings_2013.pdf