Ugrás a tartalomhoz

Szentszéki bíró és kötelékvédő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A katolikus egyház saját életét, belső fegyelmét irányítva, fenntartva egyházi bíróságot működtet. Ez a bíróság foglalkozik természetes vagy jogi személyek jogainak érvényesítésével, megvédésével, büntetendő cselekmények esetén meghatározott büntetések kiszabásával. Az egyház saját jogon ítélkezik a lelki vagy lelkiekkel kapcsolatos dolgokra vonatkozó ügyekben, illetve az egyházi törvények megsértésével kapcsolatos ügyekben.

Minden egyházmegyében a megyés püspök az elsőfokú bíró. Bírói hatalmát személyesen vagy megbízottak révén gyakorolja. Ezt megvalósítandó egyházmegyei bíróságot működtet, annak élére bírósági helynököt nevez ki. Kinevezhet ezenfelül helyettes bírósági helynököket is. A kinevezendők feddhetetlen hírű katolikus papok lehetnek, és lehetőleg kánonjogi tudományos fokozattal vagy jártassággal rendelkezzenek.

A bíróság tagjai még a kinevezett szentszéki bírók, akik többnyire szintén papok, de kinevezhető nem papi személy is. A bírókkal szemben is követelmény, hogy feddhetetlen hírűek legyenek, valamint az egyházjogi jártasság. A nem pap bírák csak olyan társas bíróságban vehetnek részt, ahol a többi bíró pap.

Olyan ügyekben, ahol az egyházi rend (papság) vagy a házasság szentsége kapcsán a kiszolgáltatás érvényességéről döntenek, kötelékvédőt kell kinevezni, akinek feladata, hogy az adott szentség érvényességét bizonyítani próbálja.


A legfőbb feladatkör

[szerkesztés]

A szentszéki bírók leggyakrabban házassági ügyekben ítélkeznek. A katolikus egyház tanítása szerint a házasság felbonthatatlan, azaz nem lehetséges a válás. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a házasság a kötéskor nem jön létre. Ilyenkor később lehetőség van a házasság érvénytelenítésére.


Irodalom

[szerkesztés]
  • Az egyházi törvénykönyv (Codex Iuris Canonici) (ISBN 9633610001)
  • Birher Nándor: Mikor ítélkezhet az egyházi bíró a kánoni jogszabályok ellenében? Budapest, 2000
  • Gánóczy Sándor: Einführung in die katholische Sakramentenlehre. Darmstadt, 1991
  • Ferenczy Rita – Szuromi Szabolcs Anzelm: Az egyházi házasság, mint államilag elismert házassági kötelék. Kritikai megjegyzések jogtörténeti, civiljogi és kánonjogi szempontból. (In: Jogtudományi Közlöny 2002/4. pp.184-189)