Szentpétery József
Szentpétery József | |
Született | 1921. február 14. Kolozsvár |
Elhunyt | 2015. március 6. (94 évesen) Szeged |
Állampolgársága | |
Foglalkozása | orvos |
Iskolái | Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1945) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szentpétery József (Kolozsvár, 1921. február 14. – Szeged, 2015. március 6.[1]) erdélyi magyar orvos, orvosi szakíró, professor emeritus.
Életútja
[szerkesztés]Középiskoláit Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban végezte 1940-ben. Kolozsváron az I. Ferenc József Tudományegyetem Orvosi Karán kapott oklevelet 1945-ben, de már III. éves hallgató korától az Anatómiai Intézet gyakornoka, később tanársegéde, 1945-től adjunktusa. Az Orvosi Karnak Marosvásárhelyre való átköltöztetésével ő is áttelepedett, és az Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (OGYI) 1949–1969 között előadótanári minőségben oktatott.
1969-től Szegeden fogorvos, 1970-ben Romániában megvédett kandidátusi disszertációját honosította Magyarországon, és az Orvostudományi Egyetem Fogászati Klinikáján 1973-ig egyetemi adjunktusként, majd 1979-ig egyetemi docensként az orális biológia és a konzerváló fogászat előadója. 1979-től nyugdíjazásáig (1986) a Debreceni Orvostudományi Egyetem Fogászati Klinikáján tanszékvezető egyetemi tanár. Kialakította a klinika kórbonctani-kórszövettani laboratóriumát. 1980–1986 között Hajdú-Bihar megye sztomatológiai főorvosa. Nyugdíjazása után is részt vett az elméleti és gyakorlati oktatásban a szegedi és a debreceni klinikán. 1991-ben emeritálták.
Nyugdíjas éveiben összeállította 418 nagy alakú oldalon a Magyar–kínai–angol–latin orvosi szógyűjteményt, mely 7636 szócikket tartalmaz.[2]
Kutatási területei
[szerkesztés]A tápcsatorna, a nyelőcső, a gyomor, a bél beidegződése; a fogbél megbetegedései, a fogak mésztelenítése, dentinkészítmények előállítása.
Szakírói munkássága
[szerkesztés]Dolgozatai romániai (Stomatologia, Studii şi Cercetări de Neurologie, Orvosi Szemle) és magyarországi szaklapokban (Fogorvosi Szemle, Fogtechnikai Szemle, Kísérletes Orvostudomány) jelentek meg. A Fogorvosi Szemlének szerkesztőbizottsági tagja is volt.
Fejezetet írt az E. Repciuc szerkesztésében megjelent Anatomie. Angiologia, glandele endocrine, sistemul nervos, organe de simţ című egyetemi tankönyvbe (Bukarest, 1966).
Könyvei
[szerkesztés]- Orthopedic gerontology. Congress of Orthopedy. Debrecen, May 16–27, 1968; szerk. Pap Károly, Szentpétery József; Hungarian Orthopedic Society, Debrecen, 1969
- Magyar–kínai–angol–latin orvosi szógyűjtemény; Révai Digitális, Szeged, 2011
Egyetemi jegyzetei
[szerkesztés]- Embriológia (társszerzőkkel, Marosvásárhely, 1951);
- Belorvosi gyakorlatban használatos idegen szavak etimológiája (Marosvásárhely, 1956);
- Az ember rendszeres anatómiája. I. Mozgásszervek rendszeres anatómiája (Marosvásárhely, 1960);
- Orális biológia III. éves fogorvostan hallgatók részére (Szeged, 1971; utána 1991-ig több kiadásban).
Díjak, elismerések
[szerkesztés]- Pro Universitate
- Kiváló Munkáért díj
- Munka Érdemrend arany fokozata
- Pro Facultate Medicinae (2011)[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
További információk
[szerkesztés]- Bot György: A Debreceni Orvostudományi Egyetem története és professzorainak életrajza. 1918–1988. Debrecen, 1990.
- Szegedi Egyetemi Almanach 1921–1996. Szeged, 1997.
- Todea Ana – Fülöp Mária – Avram Monica: Oameni de ştiinţă mureşeni. Marosvásárhely, 2004.