Szentmiklós vára (Horvátország)
| Szentmiklós vára | |
| Utvrda Mikleuš | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Szentmiklós |
| Tszf. magasság | 133 m |
| Épült | 15. század |
| Elhagyták | 18. század (lerombolták) |
| Állapota | nincs látható felszíni nyoma |
| Típusa | vizivár |
| Építőanyaga | kő |
| Elhelyezkedése | |
 Szentmiklós vára
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 36′ 20″, k. h. 17° 48′ 25″45.605556°N 17.806944°EKoordináták: é. sz. 45° 36′ 20″, k. h. 17° 48′ 25″45.605556°N 17.806944°E | |
Szentmiklós vára (horvátul: Utvrda Mikleuš) egy középkori várhely Horvátországban, a Verőce-Drávamente megyei Szentmiklós (Mikleuš) település határában.
Fekvése
[szerkesztés]Szentmiklós falutól délre, mintegy 1 kilométerre, egy növényzettel sűrűn benőtt helyen található. A vár egykor egy kerek platón helyezkedett el, melyet mély vizesárok övezett.
Története
[szerkesztés]Szentmiklós várának építési ideje ismeretlen, a 14. században említik először. A vár 1345 óta ismert az írásos dokumentumokból. Raholca várának uradalmához tartozott. A 14. század elején a Csák nembeli Ugrin birtoka, később a Garaiaké. Ezt követően több birtokosa is volt. A vár melletti település a 15. században már mezőváros. 1490. november 1-jén itt állították ki a Habsburg Miksához való csatlakozásukat dokumentáló hűséglevelet a Brankovics, a Beriszló, a Hlapsityi Kishorvát fivérek, valamint Garai Bánfi Lőrinc. A királyi sereg általi ostromára 1495 telén kerülhetett sor, bár erről közvetlen információval nem rendelkezünk. Mindenesetre a Geréb testvérek birtokában volt egészen Péter haláláig. 1503 őszén Corvin János az időközben hozzákerült kastélyt visszaadta Kishorvát-nak és Bánfinak, melyre 1506-ban királyi adománylevelet is kaptak
1542-ben Raholcával egy időben foglalta el a török. 1684-ig török uralom alatt állt. Ekkor települtek be a mai lakosság ősei, akik nem ismervén annak építőit a várat Turski gradnak, azaz Törökvárnak nevezték el és a helyiek ma is így hívják. A várat a török háborúkban, talán a visszafoglalásakor rombolták le és már nem építették újjá. Romjai még 1862-ben is jól látszottak.
A vár mai állapota
[szerkesztés]Mára az egész várhelyet benőtte a sűrű növényzet, a falak maradványai nem láthatók.
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071(horvátul)
- Fedeles Tamás: A király és a lázadó herceg. Az Újlaki Lőrinc és szövetségesei elleni királyi hadjárat (1494-1495). Szeged, 2012.