Ugrás a tartalomhoz

Szentiványi Márton (politikus)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentiványi Márton
Született1815. október 31.[1]
Szentiván[1]
Elhunyt1895. június 17. (79 évesen)[1]
Szentiván[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztsége
  • főszolgabíró (1840. szeptember 18. – 1844, Liptószentmiklósi járás)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1848. július 19. – 1849. augusztus 13.)
  • főispán (1860–1861, Liptó vármegye)
  • főispán (1865–1890, Liptó vármegye)
  • a magyar főrendiház tagja (1885. október 8. – 1895. június 17.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentiványi Márton témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szentiváni Szentiványi Márton (Szent-Ivány Márton; Szentiván, 1815. október 31. – Szentiván, 1895. június 17.) valóságos belső titkos tanácsos, főispán, a főrendiház tagja.

Élete

[szerkesztés]

1837-ben ügyvéd lett, 1844-ben Liptó vármegye főjegyzője, 1848-ban országgyűlési képviselő, 1859-ben a Liptó vármegyei evangélikus esperesség felügyelője. Ugyanez évben jelent meg szeptember 1-jén a Thun-féle császári nyílt parancs, mely, mint a protestáns egyházak önállósága ellen elkövetett sérelem, az országban a lehető legnagyobb ingerültséggel fogadtatott a szabadságszerető protestánsok, különösen a világi urak részéről. Ezek során Szentiványi is a császári pátens elleni engedetlenségre izgatott és emiatt mint közbékeháborító hat hónapi fogságra ítéltetett. De ez csak növelte hitsorsosai előtt tekintélyét, s 1860. július 12-én a pozsonyi kerületi konventen a dunáninneni evangélikus egyházkerület felügyelőjévé választatott, ugyanez évben Liptó vármegye főispánja, 1881-ben pedig belső titkos tanácsos lett. A Szent István-rend kiskeresztese, a Ferenc József-rend és a porosz Johannita-rend lovagja volt.

Beszédei az egykorú hírlapokban és a főrendiház Naplójában jelentek meg.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Bp., História - MTA Történettudományi Intézete, 1996.
  • Magyarország főispánjainak albuma. Szerk. Somogyi Zsigmond. Szombathely, 1889. Bertalanffy József ny.
  • Malý Slovenský Biografický Slovník. Hlavný redaktor Vladimír Mináč. Martin, Matica slovenská, 1982.
  • Nemes családok. [Szerk. Pettkó Béla és ifj. Reiszig Ede]. Bp., Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság, 1905.
  • Új Országgyűlési Almanach 1887-1892. Szerk. Sturm Albert. Bp., Ifjabb Nagel Ottó, 1888.
  • Pálmány Béla: Az 1848-49. évi népképviselők névtára. = A magyar országgyűlés 1848/49-ben. Szerk. Szabad György. Bp., [1998].
  • Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
  • Ruszoly József: Országgyűlési képviselő-választások Magyarországon 1861-1868. Bp., Püski, 1999.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Vajay, Szabolcs: Ordinis Sancti Iohannis in Hungaria thesaurus ac corpus : Obedientia Brandenburgensis : Repertorium Historicum Familiarum quibus Milites procedent. [Címvált. a gerincen: A Johannita Rend lovagjai, 1854-1987.]. [München], 1987.
  1. a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2024. július 6., PIM71439