Szentgyörgyi Márta
| Szentgyörgyi Márta | |
_%E2%80%93_crop.jpg) | |
| Kossak József felvétele | |
| Született | Sturm Márta 1888. október 29. Zalaegerszeg[1] |
| Elhunyt | 1918. szeptember 16. (29 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | színész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentgyörgyi Márta témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szentgyörgyi Márta, született: Sturm Márta (Zalaegerszeg, 1888. október 29.[3] – Budapest, Józsefváros, 1918. szeptember 16.)[4] színésznő. Szentgyörgyi Lenke testvére.
Életútja
[szerkesztés]Apja a polgári származású Sturm György (1843–1888), királyi főmérnök, anyja a régi zalavármegyei nemesi származású szladeoviczi Szladovits családnak a sarja, szladovici Szladovits Rozália (1858–1937).[5] Anyai nagyszülei szladovici Szladovits Ferenc (1829–1878) jogász, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt főhadnagy, és szentgyörgyi Horváth Flóra (1835–1916) asszony voltak; a "Szentgyörgyi" vezetéknevét az anyai nagyanyja nemesi előneve után vette fel. Az anyai nagyapai dédszülei szladovici Szladovits Gergely (1805–1880), jogász, táblabíró, földbirtokos, és egyházasbüki Simon Mária (1805–1834) voltak; az anyai nagyanyai dédszülei szentgyörgyi Horváth Antal (1780–1850), zalai szolgabíró, földbirtokos, és bonyhádi Perczel Terézia (1775–1851) voltak. A Szladovits nagyapja révén a boldogfai Farkas-, a lovászi és szentmargitai Sümeghy-, a barkóczi Rosty-, valamint a zalalövői Csapody családoknak a leszármazottja. A szentgyörgyi Horváth nagyanyja révén a rumi és rábadoroszlói Rumy-, a nyirlaki Oszterhueber-, a királydaróczi Daróczy-, valamint a mezőszegedi Szegedy családoknak a leszármazottja.[6]
1907-ben lépett a színipályára, a Népszínháznál. 1910 január havában Pozsonyból meghívták Nagyváradra, ahol 1914-ig játszott, itt a Reményben, a Gyurkovics leányok Micijeként, a Györgyike, drága gyermekben, a Bellában, a Csöppségben és egyéb naivaszerepben nagy sikerei voltak. Nagyszerű tehetségének sokoldalúságát később az operettben csillogtatta. Egy ideig a Magyar Színház tagja is volt, azután elkerült Brassóba, majd Kassára, Faragó Ödönhöz. 1915. július 27-én mint vendég fellépett a Vígszínházban, a Zsuzsi kisasszony c. operettben, sikerrel. 1916. június havában a Vígszínház tagja lett, onnan a Belvárosi Színház szerződtette. Itt is kedvelt művésznő volt, éppúgy, mint a vidéki színpadokon. A spanyolnáthajárvány áldozata lett, tüdőgyulladás okozta halálát.
Fontosabb színházi szerepei
[szerkesztés]- Olga (Lehár F.: A víg özvegy)
- Ida (ifj. J. Strauss: A denevér)
- Györgyike (Szomory D.: Györgyike, drága gyermek)
Filmszerepei
[szerkesztés]- Négyujjú (1913) - jazz lány
- Böském (1914)
- Az apacs álma (1914, szkeccs) - előkelő úriasszony
- A gyufa (1917, rövid)
- A gyanú (1917) - Irén
- Megtisztulás (1917)
- A szerelem bolondjai I-II. (1917) - Ilonka
- A koldusgróf (1917) - Malon
- A gazdag szegények (1917) - Amália / Gratulin Lídia varrólány
- Küzdelem a múlttal (1917)
- Fabricius úr leánya (1917)
- Az Isten fia és az ördög fia (1917)
- Páris királya (1918) - Jean unokahúga
- Selim Nuno, a börzecézár (1918) - Eszter
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
- ↑ Zalaegerszegi r.k. egyházközség keresztelési anyakönyve, 273/1888. folyószám.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 3302/1918. folyószáma alatt.
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Sturm Györgyné Szladovics Rozália
- ↑ Boldogfai Farkas Ákos András. A Szladovits család (szladeoviczi). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2022. XVIII. 251.o.)
Források
[szerkesztés]- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
- Hangosfilm