Ugrás a tartalomhoz

Szentes Géza

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentes Géza
Született1899[1]
Székelyudvarhely
Elhunyt1985. szeptember 26. (85-86 évesen)
Lyon
Állampolgárságamagyar[1]
GyermekeiSzentes Tünde
Foglalkozásafényképész, grafikus, festőművész
KitüntetéseiVilág Igaza díj (1985. március 19.)[1]
Szentes Géza aláírása
Szentes Géza aláírása
Sablon • Wikidata • Segítség

Mádéfalvi és kisbaconi Szentes Géza György (Székelyudvarhely, 1899. – Lyon, 1985. szeptember 26.) magyar fényképész, festőművész és grafikus.

Élete

[szerkesztés]

Gimnáziumi tanulmányait a csíksomlyói (csíkszeredai) római katolikus főgimnáziumban (I-II. osztály, 1909–1911),[2] a székelyudvarhelyi állami főreáliskolában (II-V. osztály, 1911-1915),[3] a brassói állami főreáliskolában (VI. osztály, 1915/1916),[4] a budapesti VIII. kerületi községi főreáliskolában (VII. osztály, 1916/1917)[5] és a nagyváradi állami főreáliskolában (VIII. osztály, 1917/1918)[6] végezte. Az érettségi évében bevonult katonának, és résztvevője volt a világháború utolsó hónapjainak.

A háború után fényképesznek tanult, 1924-ben szabadult Diskay Sándor műhelyében. Eleinte különféle budapesti, bukaresti és pécsi műtermekben dolgozott. 1926-ban Krammer Józseffel együtt bérelték Pécsen a Király utca 1. szám alatti műtermet, „Dóra fotó” néven.[7] 1927-ben önállósította magát, és „L’ Art” néven indított fotószalont Budapesten (Erzsébet körút 44.)[8] Később, az 1940-es években műterme és lakása a Teréz körút 12. (1950-től Lenin körút 70.) szám alatt, az Oktogonhoz közel működött. 1948-ban tagja volt a Fényképészek Beszerző és Termelő Szövetkezetének (Erzsébet körút 51.). Élete végén Franciaországba távozott, és a lyoni Centre Léon Bérard kórházban hunyt el. Hamvait azonban Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.[9]

Embermentő munkája

[szerkesztés]

Amikor 1944 végén Szentes Géza lakóhelye (Teréz körút 12.) sárga csillagos ház lett, elvállalta a házparancsnoki feladatot, hogy segíthessen az épületben maradt zsidó nőkön és gyermekeken. Miután már a férfiakat elvitték kényszermunkára, hírét szerezte, hogy a nőket is össze fogják gyűjteni. Figyelmeztette őket, hogy meneküljenek vagy rejtőzzenek el, néhányukat pedig saját lakásában rejtett el, így a nyilasok már senkit sem találtak. Azt mondta nekik, hogy a rendőrök már korábban elvitték őket. Felesége ápolónővérként, a Tátra utcai svéd kórházban dolgozott. Rajta keresztül 1944. december 8-án igazolványt szerzett a svéd Vöröskereszttől, amely szerint „Szentes Géza úr a Svéd Vöröskereszt egészségügyi intézménye alkalmazottainak névjegyzékébe felvétetett. Kérjük a hatóságokat, hogy nevezettet működésében támogatni szíveskedjenek.” Másoknak is szerzett svéd menleveleket. Amikor megtudta, hogy a Duna-parti (Szent István körút 2.) nyilas házban zsidókat tartanak fogva, megvesztegetett 4000 pengővel egy Wehrmacht-katonát, és vele együtt ment el a nyilasokhoz, követelve, hogy a listáján szereplő zsidókat engedjék át nekik, mert a német hadsereg akarja dolgoztatni őket. Mindezért a Jad Vasem emlékhatóság 1985. március 19-én a Világ Igaza kitüntetést adományozta neki.[9][10]

Művei

[szerkesztés]
  • Sík Sándor, Tizenkétcsillagú korona: Versek a Boldogságos Szűz Máriáról, Budapest, 1947. – Illusztrációk.
  • Budapesti Piarista Gimnázium érettségiző osztályainak tablói, 1953 (IV.A-B), 1954 (IV.A, IV.C.), 1955 (IV.B), 1956 (IV.B), 1957 (IVB).
  • Sík Sándor portréja, 1955 körül (Piarista Múzeum, 2011.056.1.P lelt. szám)

Családja

[szerkesztés]

Felesége, Jeremiás Mária (*1909) zsidó származú volt, aki 1938-ban áttért a katolikus hitre. Négy gyermekük született: Gergely, Emese, Ildikó és Tünde (*1949). Utóbbi eleinte zongorázni tanult, és 1968-ban az UNESCO egyik magas rangú tisztviselőjének köszönhetően engedélyt kapott, hogy tanulmányait Párizsban folytassa. Franciaországban politikai menedékjogot kért, és kapott, majd 1973-ban a Mária Katalin nevet vette föl, és megalapította a Szeplőtelen Szűz Kisnővérei (Petites Sœurs de l'Immaculée) nevű szerzetesi közösséget. Később, 1982-ben a közösség az Izrael Kisnővérei (Petites Sœurs d'Israël), ő maga pedig a Myriam (du Coeur Sacerdotal) anya nevet vette föl.[11][12]

Források

[szerkesztés]
  • A magyar ipar almanachja, 108. o. (1931. november 6.) 
  • Szentes Géza. The Righteous Among the Nations Database . Yad Vashem: The World Holocaust Remembrance Center. (Hozzáférés: 2023. október 6.)
  • B. I. (1985). Szentes Géza emlékére. Magyar Nemzet (okt. 14., okt. 22.), 4, 6. o. (Hozzáférés: 2023. október 6.) 

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)
  2. ↑ Az Erdélyi Róm. Kath. Státus Csíkszeredai Főgimnáziumjának értesítője (1911/1912). Hozzáférés ideje: 2023. október 6. 
  3. ↑ Székelyudvarhelyi Magyar Kir. Áll. Főreáliskola értesítője (1914/1915). Hozzáférés ideje: 2023. október 6. 
  4. ↑ Brassói Magyar Kir. Áll. Főreáliskola értesítője (1915/1916). Hozzáférés ideje: 2023. október 6. 
  5. ↑ Budapest VIII. kerületi községi főreáliskola értesítője (1916/1917). Hozzáférés ideje: 2023. október 6. 
  6. ↑ Nagyváradi Magyar Királyi Állami Főreáliskola értesítője (1917/1918). Hozzáférés ideje: 2023. október 6. 
  7. ↑ B. Horváth Csilla (1980). A pécsi fényképészek 1922–1948 között. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25, 172, 181-182. o. (Hozzáférés: 2023. október 6.) 
  8. ↑ A magyar ipar almanachja, 108. o. (1931. november 6.) 
  9. ↑ a b B. I. (1985). Szentes Géza emlékére. Magyar Nemzet (okt. 14., okt. 22.), 4, 6. o. (Hozzáférés: 2023. október 6.) 
  10. ↑ Szentes Géza. The Righteous Among the Nations Database . Yad Vashem: The World Holocaust Remembrance Center. (Hozzáférés: 2023. október 6.)
  11. ↑ Széll Margit (1988). Dávid csillaga keresztre feszíttetett. Új Ember (szept. 11.). (Hozzáférés: 2023. október 6.) 
  12. ↑ Elmer István (1998). Közösség — honnan hová?. Új Ember (szept. 13.). (Hozzáférés: 2023. október 6.) 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szentes_Géza&oldid=27392084”