Szent Sír-templom
| Szent Sír-templom | |
 | |
 | |
| Vallás | kereszténység |
| Egyházmegye | |
| Építési adatok | |
| Építése | 326–335 (később többször újraépítve) |
| Stílus | román, barokk |
| Építtetője | Nagy Konstantin |
| Felszentelés | 335 |
| Alapadatok | |
| Befogadóképesség | 8000 |
| Hosszúság | 120 m |
| Szélesség | 70 m |
| Település | Jeruzsálem óvárosa |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Sír-templom
Pozíció Jeruzsálem óvárosa térképén
| |
 é. sz. 31° 46′ 42″, k. h. 35° 13′ 47″31.778444°N 35.229750°EKoordináták: é. sz. 31° 46′ 42″, k. h. 35° 13′ 47″31.778444°N 35.229750°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Sír-templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szent Sír-templom (latin: Ecclesia Sancti Sepulchri) a kereszténység egyik temploma Jeruzsálem óvárosában. Magába foglalja Jézus Krisztus feltételezett keresztre feszítésének[1] és egyben közeli sírjának, valamint a keresztények szerint a feltámadásának helyét. A templom a kereszténység egyik legfontosabb szentélye.
A templom
[szerkesztés]
A „Szent Sír-templom” megnevezés a nyugati kereszténység körében elterjedt név, az ortodox egyházak itt Feltámadás templomáról beszélnek (Anasztaszísz). A templom egyben székhelye a jeruzsálemi görög ortodox pátriárkának és a jeruzsálemi latin pátriárkának is. Ezen túlmenően az örmény, a kopt, a szír és etióp vallási közösség is kötődik hozzá. Maga a Szent Sír számtalan templom és kápolna mintájául szolgált az egész keresztény világban. A Keresztút X-XIV. stációi a bazilikában találhatók.[2]
Korai története
[szerkesztés]Jeruzsálem a zsidó lázadás és a rómaiak 70-ben történt ostromát követően elpusztult. 130-ban Hadrianus római császár megkezdte Aelia Capitolina néven egy új város építését itt. 135 körül elrendelte, hogy építsenek itt egy Iuppiternek vagy a Vénusznak szentelt templomot.[3][4][5] Ez a római templom a 4. század elejéig megmaradt.[6][7]
A 4. században Konstantin császár körülbelül 326-ban rendelte el, hogy a Jupiter/Vénusz templomát keresztény templommal helyettesítsék. Az új templomot 335-ben szentelték fel.
A Konstantin-templomot 614-ben a perzsák felégették, amikor II. Huszrau szászánida király megszállta Jeruzsálemet. 630-ban I. Hérakleiosz császár újjáépítette a templomot, miután visszafoglalta a várost.[8]
Miután Jeruzsálem iszlám fennhatóság alá került, keresztény templom maradt, a korai muszlim uralkodók védték a város keresztény helyeit, megtiltva azok elpusztítását vagy lakóhelyként való felhasználását. De az épület súlyos károkat szenvedett egy 746-os földrengés következtében.[8]
A 9. század elején egy újabb földrengés megrongálta a templom kupoláját. A károkat 810-ben I. Tamás jeruzsálemi pátriárka helyreállítatta. 841-ben a templom tűz által sérült. 938-ban egy újabb tűzvész rongálta meg a bazilika belsejét. 966-ban a muszlim hadseregek veresége miatt Szíria térségében lázadás tört ki, amit megtorlások követtek. A bazilikát ekkor ismét felgyújtották.
1009-ben al-Hakim fátimida kalifa elrendelte a templom teljes lerombolását a palesztinai és egyiptomi keresztény imahelyek elleni kampánya részeként.[9] A keresztény Európa megdöbbenéssel és a zsidók kiutasításával reagált, majd a későbbi keresztes hadjáratok következtek.[10][11]
1103–1130 között a keresztesek emeltették a mai kupolás bazilikát, mely a második és a harmadik keresztes hadjárat között, 1187-ben muszlim kézre került.[2]
Galéria
[szerkesztés]-
A templom -
-
Templombelső -
Szerzetes a templomban -
Zarándokok a templomban -
Edicule, „Jézus sírja” -
Jézus sírjának feltételezett záróköve
.jpg)
.jpeg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Egyetemes lexikon. Officina Nova, Magyar Könyvklub, 874. o. (1998. december 2.). ISBN 963-548-662-6
- ↑ a b Benda, Iván: Szentsír templom. [2016. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 19.)
- ↑ Murphy-O'Connor, Jerome (2010. december 2.). „The Argument for the Holy Sepulchre”. Revue Biblique.
- ↑ Taylor, Joan E. (1998. december 2.). „Golgotha: A Reconsideration of the Evidence for the Sites of Jesus' Crucifixion and Burial”. New Testament Studies.
- ↑ Allison, Dale. The Resurrection of Jesus. Bloomsbury, 142. o. (2021. december 2.)
- ↑ Rudd, Steve: The Temple in Jerusalem over the threshing floor which is presently under the Al Kas fountain. Bible.ca . (Hozzáférés: 2018. november 29.)
- ↑ Corbo, Virgilio. Il Santo Sepolcro di Gerusalemme (olasz nyelven). Franciscan Press, 34–36. o. (1981)
- ↑ a b Kroesen, Justin. The Sepulchrum Domini Through the Ages: Its Form and Function. Leuven, 11. o. (2000). ISBN 978-9042909526
- ↑ Jerusalem, Israel, Petra & Sinai. DK. 2016 [2000]. ISBN 978-1-4654-4131-7.
- ↑ Bokenkotter, Thomas. A Concise History of the Catholic Church. Doubleday, 155. o. (2004). ISBN 0-385-50584-1
- ↑ MacCulloch, Diarmaid. A History of Christianity: The First Three Thousand Years. Penguin Books Limited, 1339. o. (2009. szeptember 24.). ISBN 978-0141957951
Források
[szerkesztés]- Shimon Gibson: Die sieben letzten Tage Jesu. Die archäologischen Tatsachen. Verlag C. H. Beck, München 2010 ISBN 978-3-406-60502-4
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
|
Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
