Szent Miklós-templom (Gerdály)
| Szent Miklós-templom | |
| műemlék | |
.JPG) | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | görögkeleti |
| Építési adatok | |
| Építése | 1800 körül |
| LMI-kód | SB-II-m-B-21016 |
| Elérhetőség | |
| Település | Gerdály |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Miklós-templom
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 45° 51′ 24″, k. h. 24° 43′ 56″45.856800°N 24.732200°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 24″, k. h. 24° 43′ 56″45.856800°N 24.732200°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Miklós-templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A gerdályi Szent Miklós-templom 1800 körül épült a falu délkeleti, románok lakta részén. Miután a falu a 21. század elején elnéptelenedett, a templom romos állapotba került, bár a közelmúltban több kísérletet tettek a pusztulás késleltetésére. Helyi jelentőségű műemlékként tartják nyilván.
Története
[szerkesztés]A türelmi rendeletig a gerdályi ortodoxok valószínűleg egy fatemplomot használtak. Az új kőtemplom építésének pontos dátuma nem ismert, egyes kutatók 1795-re, mások 1808–1815-re teszik.[1] A helyi összeírások csak 1805-ben említenek először román ortodox papot. Egyik harangon az 1808-as évszám látható, azonban ez pusztán a harang öntésének évére, nem pedig az építkezés megkezdésére vagy befejezésére utal.[2] A gótikus templomokra jellemző ötoldalú apszis és a négyzet alaprajzú nyugati torony arra utalhat, hogy építői szász környezetből származtak.[3]
A 19. század végén a templomot kifestették, azonban a későbbi felújítások során a külső falak festményeit teljesen, a beltéri freskókat részben lemeszelték. A festő neve nem ismert, de a freskók hasonlóságot mutatnak az illenbáki ortodox kőtemplom festményeivel, amelyeket Toader Popovici és Lică Zugravul készített.[2] A épületet az 1900-as években Nicolae Gherghel pap irányításával felújították.[1]
A falu elnéptelenedése és a karbantartás hiánya folytán a templom a 21. század elejére romossá vált, az esővíz és a kisebb földcsuszamlások miatt az épület szerkezete pusztulásnak indult, a festmények enyészni kezdtek. A 2010-es évek elején fóliával fedték be a tetőt, hogy megakadályozzák a víz beszivárgását, azonban ekkor a lecsapódó nedvesség tovább károsította a boltozat festését. 2016–2018 között a templom tetőzetét felújították, a festményeket és a berendezési tárgyakat konzerválták.[4] Az épület azonban még 2023-ban is rossz állapotban van, és számos költséges állagmegóvási, felújítási, festménykutatási és -restaurálási beavatkozásra van szükség.[1]
Leírása
[szerkesztés]Téglából épült; hossza 15,9 méter, szélessége 5,9 méter, a tető magassága 6,2 méter. A hajó és az előcsarnok együttese téglalap alaprajzú, keleti oldalát ötoldalú oltárapszis zárja le. Ablakai téglalap alakúak, felül ívesek. Nyugaton négyszögletes tornác csatlakozik az épülethez, amely fölött a 17,2 méteres torony magasodik. A hajót magas lejtésű nyeregtető fedi, a toronysisak pedig négyszögletes alapból indul ki, majd egy törés után nyolcszögletűvé válik. A beltér nyugati oldalán karzat van, a keleti oldalon két fagerendával kialakított hármas nyílás vezet az oltárhoz. A fából készült hordóboltozat ritkaságnak számít Erdélyben; hasonlóképpen különleges az apszis hatszögletűbe átmenő gömbkupolája.[3][4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Biserica monument din Gherdeal, satul cu 15 locuitori din județul Sibiu, trebuie să fie salvată. Turnul Sfatului, 2023. február 28. (Hozzáférés: 2023. november 14.)
- ↑ a b Abrudan, Ioan Ovidiu. Vechi biserici de lemn din ținutul Sibiului (román nyelven). Nagyszeben: Andreiana, 127. és 160. o. (2010). ISBN 9789736024412
- ↑ a b Gherdeal, Biserica Sf. Nicolae. Ambulanța pentru Monumente. (Hozzáférés: 2023. november 14.)
- ↑ a b Dăneasă, Cristina Maria: Intervenție de urgență la Biserica Sfântul Nicolae din satul Gherdeal, județul Sibiu. Caietele restaurării, (2018. július) 266–277. o. ISSN 2285-8598
.svg){kind=small}