Szent Hubertusz

Hubertusz
Egy valószínűleg Szent Hubertuszt ábrázoló illusztráció egy 13. századi angol kéziratban. (Lehetséges, hogy valójában Szent Eustachiust ábrázolja) (Biblioteca Marciana)
püspök
Születése
kb. 656–658 Toulouse
Halála
727. május 30. Tervuren
Tisztelete
Egyháza	Római katolikus egyház
Tisztelik	Római katolikus egyház Ortodox kereszténység
Sírhely	St Hubert's Basilica
Ünnepnapja	november 3.
Védőszentje ennek	Liège, vadászok, erdészek, lövészcéhek, matematikusok, látszerészek, fémmunkások
A Wikimédia Commons tartalmaz Hubertusz témájú médiaállományokat.

Szent Hubertusz vagy Hubert (Toulouse, kb. 656 – Tervuren, 727. május 30.) a vadászok, erdészek, lövészcéhek védőszentje, aki kb. 705 és 727 között Liège (Lüttich) városának püspöke volt (a város védőszentje).

A Magyar katolikus lexikon szerint Lüttichi Szent Hubert püspök Szent Lambert tanítványa volt. Hubert 703-ban vagy 705-ben lett Szent Lambert utóda a maastrichti püspökségben. Egyházmegyéje területén az utolsó pogányokat is megtérítette. 717. vagy 718. december 24-én Szent Lambert ereklyéit Maastrichtből Liége-be vitette át. Élete utolsó hónapjaiban egy horgászaton megsebesült, betegen még elindult egy templomszentelésre, de útközben meghalt. Testét a liège-i Szent Péter-templomban temették el. 743-ban fölnyitott sírjában épen találták testét, majd 825-ben ereklyéit átvitték az andoge-i (Ardennek) apátságba, melyet hamarosan róla neveztek el. A 12. században készült arany ereklyetartóját 1568. december. 15-én egy lázadás alkalmával elpusztították.

Tisztelete Északnyugat-Európában terjedt el. A 15. századtól keletkezett legendája szerint előkelő család elkényeztetett fia volt. Nagyon szeretett vadászni. Egy nagypénteki vadászatán az Ardennek erdejében megjelent előtte egy szarvas, agancsai közt a feszülettel, és egy égi hang megtérésre szólította föl. Két év múlva meghalt a felesége, Hubert remete lett, majd Rómában a pápa szentelte püspökké; angyalok vitték neki a szentelési öltözékből hiányzó stólát.

Hubertusz a vadászok, lövészcéhek, erdészek, kohászok, csengettyűkészítők, mészárosok, szűcsök és tímárok védőszentje, a kutyákat veszettség ellen védő szent. Kutyaharapás, kígyómarás ellen kérik oltalmát. Az agancsai között feszülettel megjelenő szarvast Szent Eustachius legendájában is megtaláljuk. A 15–18. században Eustachiushoz hasonlóan – és tőle nem mindig megkülönböztethetően – vadászként vadászkürttel, vadászkéssel, karddal és kutyával, agancsa között feszületet hordozó szarvas előtt térdelve (Albrecht Dürer rézmetszete, id. Jan Brueghel, Berlin-Dahlem, 1600 k.) vagy püspökként pásztorbottal ábrázolták. Hubert püspök tisztelete főleg Lotharingiában, a Rajna-vidéken és Belgiumban virágzott, de hazánkban is több történelmi szakaszban felbukkant.

Összességében, annyi kétségtelen, hogy Hubertusz Lüttich első püspöke volt. Szentelését – ismét a legenda szerint – maga a pápa végezte. Amikor a püspöki öltözetet átadta neki, a stóla hiányzott. Erre egy mennyei angyal jelent meg, és stólát nyújtott át neki, amelyet ereklye gyanánt őriznek, és máig azokra teszik, akiket veszett kutya harapott meg.

Források

• Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 677. o. ISBN 963-85773-2-0  
• Magyar katolikus lexikon V. (Homo–J). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2000. ISBN 963-361-626-3  
• Schwartz Elemér: Szt. Hubertus legendája. Eger: (kiadó nélkül). 1943.  
• Helmut Lahrkamp: Hubert. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). 9. kötet, Duncker & Humblot, Berlin 1972, ISBN 3-428-00190-7, 702. oldal (Digitalisat).
• Klaus Herbers, Lenka Jiroušková, Bernhard Vogel (Hrsg.): Mirakelberichte des frühen und hohen Mittelalters. Lateinisch und deutsch. Unter Mitarbeit von Clemens Heydenreich, René Hurtienne, Sofia Seeger und Bernhard Waldmann (= Freiherr-vom-Stein-Gedächtnisausgabe, Reihe A, Band 43) Darmstadt 2005.
• Reinhard Abeln: Der heilige Hubertus. Leben – Legenden – Bedeutung. Lahn-Verlag, Kevelaer 2013, ISBN 978-3-8367-0845-6