Ugrás a tartalomhoz

Szent Cecília-templom (Biskupija)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Cecilia-templom
Vallásrómai katolikus
EgyházmegyeŠibeniki egyházmegye
NévadójaSzent Cecília
Építési adatok
Építése9. század.
Stíluskoraromán
Alapadatok
Hosszúság30 m
Szélesség10 m
Építőanyag
Elérhetőség
TelepülésBiskupija
Elhelyezkedése
Szent Cecilia-templom (Horvátország)
Szent Cecilia-templom
Szent Cecilia-templom
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 59′ 53″, k. h. 16° 13′ 23″43.998056°N 16.223056°EKoordináták: é. sz. 43° 59′ 53″, k. h. 16° 13′ 23″43.998056°N 16.223056°E
Térkép
SablonWikidataSegítség

A Szent Cecília-templom egy kora középkori templomrom Horvátországban a Šibenik-Knin megyei Biskupija településen.

Fekvése

[szerkesztés]

A templomrom a település központjának nyugati szélén fekvő Stupovi nevű helyen, a főutca nyugati oldalától mintegy 70 méterrel beljebb, egy fáktól körülvett tisztáson található.

Leírása

[szerkesztés]

Biskupija a kora középkorban a horvát állam központja volt. Ma ez a hely a horvát régészeti kutatás kitüntetett lelőhelye, egyben az egyik legjelentősebb óhorvát lelőhely. A helyet, ahol a templomrom fekszik a helyiek Cecelának is hívják, mely a templom névadó szentjének nevéből származik. A Stupovi nevet hatalmas oszlopainak maradványairól kapta.[1] A Szent Cecília templom az ország egyik legnagyobb koraromán templomromja, melynek hosszúsága a bejárattól az apszis végéig 30 méter, szélessége pedig a támpillérekkel és a déli oldalon található kápolnával együtt 10 méter.[1] A templomnak harangtornya, a korban divatos westwerkje, azaz előcsarnoka és kerekített támpillérei voltak, így formailag teljesen megfelel a 9. század eleji frank templomépítészet jellegzetességeinek.[1] A templom háromhajós bazilika, de a mellékhajók csak fele akkorák, mint a főhajó. A falak stabilitását a csaknem egy méteres támpilléreken kívül a dongaboltozat is erősítette. A területén megtalált építészeti díszítőelemek az bizonyítják, hogy a templom belseje szép és gazdagon díszített volt. Mérete, gazdagság díszítése és építészeti jellemzői igen gazdag adományozóra vallanak. Ezek alapján sokan úgy vélik, hogy a templomot maga Dmitar Zvonimir horvát király építtette, ez viszont azt jelentené, hogy a feltételezettnél sokkal később, a 11. században épült.[2] Ezt a lehetőséget sem szabad azonban kizárni, mivel megjelenésében nem sokban különbözik az ebben a korban épült kora román stílusú koronázási bazilikától, a solinai Szent Péter és Mózes templomtól az ún. üreges templomtól.[2]

Bár a templom alapfalai megőrződtek, a sűrű növényzet szinte teljesen befedte. Egy a közelben talált korakeresztény szarkofág, valamint egy Mithrász-dombormű töredék miatt feltételezik hogy a háromhajós bazilika helyén korábban egy Mithrász-szentély állt.[2] Erre utalna a templom titulusa is, mivel a Szent Cecilia titulus nagyon ritka a középkori templomok között. Az első ilyet a 6. században említik Rómában.[3] Egyébként a 3. században élt római szűz és vértanú maradványait I. Paszkál pápa a 9. században vitette át a Callixtus-katakombából a Tranteverén neki szentelt templomba.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c Nadilo 561. o.
  2. a b c Nadilo 562. o.
  3. Migotti

Források

[szerkesztés]
  • Gunjaca: Gunjača, Stjepan: Ostaci starohrvatske crkve sv. Cecilije na stupovima u Biskupiji kod Knina. Starohrvatska prosvjeta, III. évf. 5. sz. (1956)
  • Migotti: Migotti, Branka: Ranokrščanska topografija na području između Krke i Cetine. Zagreb: JAZU. 1990.  
  • Nadilo: Nadilo, Branko, Regan, Krešimir: Stare crkve u Biškupiji pokraj Knina. Casopis Građevinar, 6. sz. (2008) Hozzáférés: 2021. május 11.