Szent-Gály Gyula

Szent-Gály Gyula
Született	1863. január 17. Szeged
Elhunyt	1919. szeptember 24. (56 évesen) Miskolc
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	zeneszerző zenepedagógus
Iskolái	Országos Magyar Királyi Zene- és Színművészeti Akadémia (–1893)
Sablon • Wikidata • Segítség

Szent-Gály Gyula, névváltozat: Szentgáli (Szeged, 1863. január 17. – Miskolc, 1919. szeptember 24.) zeneszerző, zeneiskolai igazgató-tanár.

Életútja

Szent-Gály István városi rendőrkapitány és Tamaskó Jozefa fia. A Kegyes Tanítórend Kecskeméti Főgimnáziumában érettségizett (1881), majd a Budapesti Tudományegyetemen klasszika-filológiát és egy évig jogot hallgatott. 1883-ban belépett a jászói premontrei rendbe. Zenei érdeklődése miatt 1885 januárjában elhagyta a papi pályát és Csóka Sándor színtársulatához szerződött. Sok nélkülözés mellett bejárta Eperjest, Ungvárt, Máramarosszigetet; majd Kassán telepedett le mint zeneoktató, ahol megírta Deréki Antal Földhöz ragadt szegények című népszínművének zenéjét, amelyet 1886-ban Kassán adtak elő. Időközben leszolgálta önkéntesi évét, s Kecskemétre ment. Id. Ábrányi Kornél vezetése mellett a zeneszerzés tudományát tanulta, s 1893-ban a Zeneakadémián megszerezte oklevelét, az akkor alapított Kecskeméti Városi Zeneiskola szervezője és igazgatója lett. Ugyanott a zenekedvelők egyesületének művezető igazgatója, a daloskör karnagya, a Katona József-kör választmányi tagja, a polgári leányiskola s a piarista főgimnázium énektanára, az országos magyar dalosegyesület központi választmányának rendes tagja s a zenepedagógiai társaság igazgató-választmányi tagja volt.

A zene művelése érdekében több cikket írt a Kecskeméti Lapokba (1895. 34., 36., 1896. 33., 34. sz.), a Kecskemétbe (1898. 17. sz.), a Katona József-kör Évkönyvébe (1900), a Kecskeméti zeneiskola Értesítőjébe (1899., 1900., 1903. 4.) és a Zenevilágba (1901.).

Munkái

• Állítsunk zeneiskolát. Kecskemét, 1892
• A kecskeméti városi zeneiskola keletkezése 1894-ben és eddigi működése. Kecskemét, 1896.
• Imádságos és énekeskönyv a kath. tanulóifjúság használatára. Kassa, 1896. (Karsai Ervinnel)
• Zeneelmélet. Iskolai és magánhasználatra. Kecskemét, 1896. (bővített és javított kiadásai: 2. kiadás. 1900. 3. kiadás. Kecskemét)
• Egyházi zenénk. Kecskemét, 1899. (Különnyomat a kecskeméti zeneiskolai Értesítőből)
• Módszeres énektan, Budapest, 1904., 1905., 1907. Három kötet. (Erődi Ernővel. I. k. 2. kiadás. Kecskemét, 1904)

Ezeken kívül van körülbelül 30 zeneműve, melyek nagyobb része Klöckner budapesti zenemű-kereskedésében jelentek meg.

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  

További információk

• Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
• Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968.
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Magyar katolikus lexikon XII. (Seq–Szentl). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2007.  
• Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon I–III. Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.