Szenkár Dezső
| Szenkár Dezső | |
 | |
| A képen Szenkár Dezső (balra) testvéreivel, Szenkár Jenő (középen) és Szenkár Mihály (jobbra) karmesterekkel | |
| Született | 1894. január 27. Budapest[1] |
| Elhunyt | 1962. december 5. (68 évesen)[2] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem |
Szenkár Dezső (Budapest, 1894. január 27.[3] – Budapest, 1962. december 5.)[4] magyar karmester, zeneszerző, Szenkár Nándor fia és Szenkár Jenő öccse.
Élete
[szerkesztés]Édesapja, Szenkár Nándor (1857–1927) kóruskarnagy, több zsinagóga énekkarának vezetője, édesanyja Rothenstreich Ráchel (1862–1935) volt. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a budapesti Zeneakadémián Weiner Leó, Siklós Albert és Antalffy-Zsiross Dezső növendéke volt.
1923-ban az Unió-színházaknál kezdte meg a működését. 1926. december 1-jén felvették az Országos Színészegyesület tagjai közé.
1927-ben az innsbrucki Stadtheater karmestere lett, de dolgozott Stockholmban, Berlinben, Helsinkiben és Párizsban is. Barátságban állt József Attilával, akinek megzenésítette Betlehemi királyok című versét.
1939-ben visszatért a magyar fővárosba, majd ezt követően a zsidótörvények miatt (a Második zsidótörvény és a Harmadik zsidótörvény) csak korlátozva működhetett. Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület által 1942 decemberében megrendezett Rendkívüli kabaré kísérője volt. 1943 decemberében a Zeneakadémia nagytermében előadták sanzonjait, melyben kísérőként közreműködött.[5] A második világháború alatt Verzár Frigyes professzor bújtatta.[6]
A felszabadulást követően folytatta karmesteri és zeneszerzői tevékenységét. Főként színpadi műveket és könnyűzenét írt. Több művével pályadíjat nyert. Gyakori vendége volt a Japán kávéháznak.
Művei
[szerkesztés]- A biarritzi Vénusz, operett 3 felvonásban. Szövegét írta: Kardos Andor, verseit Harmath Imre. Bemutató: 1930. január 30. Városi Színház
- Rikkancsszerelem, zenés vígjáték
- Tavasz a fővárosban, operett
- A maláji lány, operett
Filmzenéi
[szerkesztés]- Trenul fantoma (1933)
- Kísértetek vonata (1933)
- Búzavirág (1934)
- Betlehemi királyok (1947, rövidfilm)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 23.)
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14871.htm, Szenkár Dezső, 2017. október 9.
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 283/1894. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 16.)
- ↑ Budapest VII. kerületi állami halotti anyakönyv 2076/1962.
- ↑ Ujság (1943. december 28.) 41. évfolyam, 286. szám
- ↑ „Verzár professzor ... kiváló muzsikus volt és nagy művészetpártoló – ő bújtatta a háború alatt Szenkár Dezsőt is." Muzsika, (1988. június 1.) 31. évfolyam, 6. szám, 15. oldal
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929
- Meghalt Szenkár Dezső (1962. december 7.) Magyar Nemzet, 18. évfolyam, 286. szám
- Ki az a Szenkár Dezső? (1930. január 29.) Pesti Napló, 81. évfolyam, 23. szám
- Szenkár Dezső az Internet Movie Database oldalon (angolul)
